Trump győzelme a NATO "újragondolását" jelentheti

Donald Trump választási győzelme esetén radikális átrendeződés várható a NATO működésében – erről írt a Politico washingtoni kiadása. A lap szerint egy új Trump-kabinet hajlandó lehet békét kötni Oroszországgal Ukrajna felett, valamint Amerika NATO-szerepvállalását is jóval komolyabb feltételekhez kötheti. A baloldali lap szerint, melyet a hirado.hu szemlézett a NATO-tagokkal szemben minimum elvárás lehet, hogy országuk GDP-jének 2 százalékát védelmi kiadásokra fordítsák.  

Amennyiben Donald Trump győzelmével végződik az amerikai elnökválasztás novemberben, akkor valószínűleg sérülni fog a NATO eddigi működése – írta a Politico washingtoni kiadása. A lap forrásai szerint egy új Trump-kabinet jelentősen csökkentené Amerika szerepvállalását Európa biztonságának fenntartásában.

Egy, a volt amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadóinak körét ismerő védelmi szakértőre, Dan Caldwellre hivatkozva az amerikai lap úgy fogalmazott:

az Egyesült Államoknak egyébként sincs más választása, mivel az államadósság egyre növekszik, a katonai toborzás lanyhul, a védelmi ipara pedig képtelen lépést tartani Oroszországgal és Kínával.

Caldwell úgy véli, hogy egy újabb Trump-kabinet jelentősen emelné a NATO-tagok hozzájárulási költségeit a közös védelmi kiadásokhoz. Amerika megtartaná a nukleáris ernyőjét Európa felett, fenntartva légierejét, németországi, angliai és törökországi bázisait, valamint haditengerészeti erőit, de a gyalogság, a páncélosok, a logisztika és a tüzérség nagy része végül európai kézbe kerülne. A Politico ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy Donald Trump kampányában eddig nem kerültek elő az elnökjelölt konkrét tervei a NATO jövőjéről.

A kétsebességes NATO

A lap forrásai szerint a Donald Trump elé terjesztett javaslatok között szerepelhet a NATO olyan irányú átalakítása is, ami alapján azok a NATO-tagok, amelyeknek védelmi kiadásai nem érik el a GDP 2 százalékát, nem élveznék automatikusan az Egyesült Államok védelmi nagyvonalúságát és biztonsági garanciáit.

Egy, a lapnak névtelenül nyilatkozó forrás szerint egy ilyen döntés viszont a védelmi szövetség 5. cikkelyének mondana ellent, ami minden tagot arra kötelez, hogy »az általa szükségesnek ítélt intézkedéseket megtegye« annak megsegítésére, akit megtámadnak. A lap kiemelte, hogy a volt elnökhöz köthető Center for Renewing America agytröszt egyik, tavaly megjelentetett cikkében azt írta:

a NATO-alapszerződés 5. cikkelyének megfogalmazása rugalmas, és nem kötelezi egyik tagot sem arra, hogy katonai erővel válaszoljon.

A cikk szerint a NATO jelentős átformálását indítaná el az a lépés is, ha Donald Trump az Egyesült Államok elnökeként lezárná az ukrajnai háborút. A Politico szerint Trump vállalná, hogy a szövetség nem terjeszkedik kelet felé, azaz Ukrajna és Georgia nem lehetnének NATO-tagok a jövőben sem. Ezen kívül megállapodnának Vlagyimir Putyin orosz elnökkel arról, hogy mekkora területet kapna Oroszország az általa megszállt ukrán területekből a békekötésért cserében.

Amerikai túlsúly

A Politico ugyanakkor arra is emlékeztet, hogy a kritikus hangok szerint Európa egyedül nem lenne képes úgy átformálni a védelmi szövetséget, hogy az a szükséges válaszokat adja a jövő kihívásaira.

Kiemelték, hogy az Egyesült Államok önmagában adja a szövetség védelmi kiadásainak 68 százalékát (2023-ban 860 milliárd dollárt), tízszer többet, mint Németország, mely második a védelmi kiadások terén.

„Az amerikai kiadások jelentős része, ami az amerikai GDP 3,5 százalékát teszik ki, Európa védelmére megy” – mondta Jeremy Shapiro, az Európai Külkapcsolatok Tanács kutatási igazgatója a lapnak. A kutató arra is felhívta a figyelmet, hogy a Pentagon nem hajlandó nyilvánosságra hozni a pontos összegeket.

Stoltenberg megígérte

Amint arra a cikk is emlékeztetett, Jens Stoltenberg leköszönő NATO-főtitkár a júniusi washingtoni látogatásakor tájékoztatta Joe Biden elnököt, hogy a „31 nem amerikai NATO-tagállamból 23 mostantól teljesíti a szövetség 2 százalékos célkitűzését.”

Németország pedig rálicitált erre is, amikor Boris Pistorius, a német szövetségi kormány védelmi minisztere felszólította hazája vezetését, hogy a védelmi kiadások terén érjék el a GDP 3,5 százalékát.

Elbridge Colby, a Trump-adminisztráció védelmiminiszter-helyettesének egy korábbi interjúban tett kijelentését idézve a lap megjegyezte: noha egy új Trump-adminisztráció is támogatná a NATO fenntartását, Európának jóval nagyobb részt kellene vállalnia a közös teherből.

Colby arról is beszélt, hogy Amerika nem vállalhat tízszer akkora terhet, mint Németország. „Azt akarjuk, hogy a NATO aktív legyen, de azt akarjuk, hogy az európaiakkal az élen. Ez volt az eredeti elképzelés. Ez volt Dwight Eisenhower ötlete” – fogalmazott a korábbi tisztségviselő.

Colby azt is hangsúlyozta, hogy Amerikának jelenleg nincs elegendő katonai ereje Kínával szemben, „miközben tudjuk, hogy a kínaiak és az oroszok együttműködnek, és a kínaiak sokkal veszélyesebb és jelentősebb fenyegetést jelentenek.”

Tudná-e kezelni Ukrajnát?

A cikk szerint Donald Trumpnak a mai körülmények között sokkal nagyobb esélye lenne Európára kényszeríteni az akaratát, mivel az Egyesült Államok adja az Ukrajnát segítő fegyvertámogatások jelentős részét.

„Európa pedig gazdaságilag gyengébb és jobban függ az amerikai energiaellátástól, mint valaha” – írták.

Arra is emlékeztettek, hogy az Egyesült Államok nem engedheti el teljesen Európa kezét, mivel számos európai vezető, így például Emmanuel Macron elnök és a balti államok vezetői is olyan kijelentéseket tesznek, amelyek kockáztatják a háború kiszélesedését. Ez a forgatókönyv valószínűleg nem lenne elfogadható Donald Trumpnak, ráadásul az Ukrajna NATO-n kívül tartására vonatkozó kijelentései megértésre találtak Olaf Scholz német kancellárnál, valamint a leköszönő NATO-főtitkárnál is.

A Politico szerint egy új Trump-adminisztráció elsősorban Kínára fókuszálna, így pedig kérdéses lenne, hogy Amerikának mennyi ereje maradna két hadszíntérre.

Washington továbbra is támogatja Kijevet: hamarosan egy újabb fegyvercsomagot jelenthetnek be az amerikaiak. Ezúttal lőszereket, rakétákat és a Patriot rendszerekhez szükséges eszközöket küldenek a háborúba, több mint 800 milliárd forint értékben. Nyugat-Európa is támogatja Ukrajnát, de fegyverkezik is. A lengyel miniszterelnök azt mondta: az európai védelmet Németországnak kellene vezetnie – számolt be az M1 Híradó.

Sorra lövi le az orosz légierő Kijev vadászgépeit. Egy nap alatt kilenc ukrán harcirepülőt semmisítettek meg Poltava térségében. Többségüket még a földön, felszállás előtt. A szárazföldi erők is jelentős veszteségeket szenvedtek, Moszkva szerint legalább ezernyolcszáz ukrán katona esett el vagy sebesült meg a fronton.

A háborús gépezet azonban nem áll meg, az Egyesült Államok hamarosan további 2,3 milliárd dollárnyi, vagyis mintegy 844 milliárd forintos katonai támogatást jelent be Kijevnek.

A csomag Joe Biden amerikai elnök felhatalmazásával légvédelmi eszközöket, lőszert és a Patriot rendszerek rakétáit is tartalmazza.

„Ukrajna nincs egyedül, és az Egyesült Államok soha nem fog meginogni a támogatásában. Mintegy ötven szövetségesünkkel és partnerünkkel együtt továbbra is biztosítani fogjuk azokat a fegyvereket, amelyekre Ukrajnának szüksége van ahhoz, hogy visszaszorítsa, és elrettentse az oroszokat az agressziótól” – fogalmazott Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter, aki szerint Ukrajna helye a NATO-ban van.

További jó hírek is várhatnak Ukrajnára a jövő heti washingtoni NATO-csúcstalálkozón – számolt be róla az Ukrajinszka Pravda. A portál egy magas rangú amerikai diplomatára hivatkozva azt írta: meghallgatásra találhat Kijev Patriot légvédelmi rendszerekre vonatkozó kérése, de más pozitív bejelentésekre is lehet számítani.

Közben sötét fellegek gyülekezhetnek az ukrán haderő főparancsnokának feje felett.

Lapinformációk szerint a napokban szóba került Olekszandr Szirszkij leváltása, amiért megtagadta Volodimir Zelenszkij utasítását egy nagyszabású offenzíva elindítására. A főparancsnok szerint ugyanis egy ilyen művelethez nem volt elég katonájuk és felszerelésük.

Az Európai Unió is mindent megtesz hogy pénzzel és fegyverekkel támogassa Ukrajnát. Miközben a tagállamok is fegyverkeznek. A lengyel kormányfő, Donald Tusk kedden fogadta Varsóban a német kancellárt. Tusk arról beszélt: Berlinnek kell az európai védelem és biztonság vezetőjévé válnia, és az EU-nak fel kell építenie a világ legerősebb hadseregét.

„Képesek vagyunk, hogy a világ legnagyobb katonai ereje legyünk. Ami meggátol bennünket az a koordináció és a fegyverekre, technológiára vonatkozó döntések hiánya. A globális helyzet egy-két év múlva drasztikusan megváltozhat. Magunkra kell számítanunk” – közölte a lengyel kormányfő.

A német kancellár pedig kijelentette: Varsó és Berlin vezető szerepet akar betölteni a NATO keleti védelmében.

 „Lengyelország biztonsága egyben Németország biztonsága is. Ki fogunk állni a NATO-ban és az EU-ban is. Ez azt jelenti: közösen vállalunk vezető szerepet a Balti-térségben és a NATO keleti szárnyának védelmében” – mondta Olaf Scholz.

A háború legnagyobb nyertesei a fegyvergyárak és a fegyverkereskedők. Az Egyesült Államok hadiiparának nyeresége meredeken emelkedik, amit szorosan követ a német fegyvergyártás is. A németországi fegyverexport már tavaly is történelmi rekordot ért el, amit a legfrissebb adatok szerint az idei év első fél évében újabb 30 százalékkal felülmúlt. A bővülés kétharmada pedig az Ukrajnába küldött fegyvereknek köszönhető.