tóth gabi
Váratlan találkozó.
Donald Trump július 26-án Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel tárgyal Floridában – erről maga a volt elnök, a republikánusok elnökjelöltje tett bejelentést kedden közösségi média-oldalán.
Donald Trump közlése szerint Palm Beach-i otthonában fogadja Izrael miniszterelnökét.
A találkozóról szóló közleményben azt hangoztatta, hogy első elnöki időszaka idején a Közel-Keleten béke és stabilitás volt, valamint aláírták az arab-izraeli megbékélést segítő Ábrahám-egyezményeket. Felhívta a figyelmet arra, hogy azt az időszakot akarja visszahozni.
Egyben utalt arra, hogy a közelmúltban Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek és a világ más vezetőinek kifejtette: a „béke az erő által” törekvéssel jellemzett külpolitikai programja a háborúk és erőszakos konfliktusok lezárására törekszik.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hétfőn érkezett Washingtonba, ahol szerdán a Kongresszus két házának ülésén mond beszédet, csütörtökön pedig a tervek szerint Joe Biden leköszönő elnökkel találkozik.
Izrael az ott végzett terrortevékenység miatt csökkenti az al-Mavaszi nevű, a Gázai övezet déli részén felállított humanitárius övezet területét, és ezért az ott élőket Hán Júnisz keleti részének lakóival együtt a humanitárius övezet megmaradt részeibe való távozásra szólította fel hétfőn
Az izraeli hadsereg (IDF) felszólította a Hán Júnisz kijelölt, keleti részein élőket, hogy átmenetileg költözzenek át a közeli al-Mavaszi humanitárius övezetbe, mert otthonaiknál hadműveletet fognak kezdeni, miután onnan rakétákat indítottak Izrael felé. Hasonlóképpen evakuálják az ott tervezett harci cselekmények idejére a humanitárius övezet megjelölt, keleti részén élő civileket, mert ott is terrorcsoportok működtek, melyek ellen fellépnek.
és ezért szűkítik a térséget a Hamász elleni hadviselés idejére.
A katonai szóvivő szerint a civilek evakuálását „a pontos hírszerzési adatokkal összhangban végzik, amelyek arra utalnak, hogy a Hamász terrorinfrastruktúrát ágyazott be” a humanitárius övezetbe.
Az IDF sms-ekkel, telefonhívásokkal és más eszközökkel küldte el felhívását az érintett területeken élő civilekhez. A katonai források szerint a környékbeli kórházakat nem kell kitelepíteni, ahogy ezt a palesztin egészségügyi tisztviselőkkel és a nemzetközi közösség tisztviselőivel is tudatták.
Az izraeli vadászrepülőgépek és drónok több mint harmincöt iszlamista célpontot támadtak a Gázai övezetben az elmúlt napon a katonai szóvivő szerint. Lőttek egy rakétavetőt Hán Júniszban, valamint fegyveres csoportok által használt épületeket. Támadó drónnal megölték az övezet déli részén a Hamász Nukba kommandós csapatának egyik tagját, aki részt vett az Izrael elleni október 7-i támadásban, majd a későbbi gázai harcokban.
Szintén délen, Rafah Tel esz-Szultan negyedében, közelharcban és légicsapásokkal több tucat fegyverest öltek meg, és az övezet középső részén is végeztek számos fegyveressel az ottani, tartalékosokból álló izraeli csapatok.
Az izraeli hadsereg kedden légicsapással megölte a palesztin Hamász katonai szárnyának helyi parancsnokát és az Al-Aksza Mártírjainak Brigádjai nevű palesztin katonai szervezet helyi vezetőjét Ciszjordániában.
A hadsereg szóvivője arról számolt be, hogy az izraeli légierő támadást intézett Ciszjordánia északi részén, Túl-Karmban, ahol tűzharc tört ki izraeli katonák és palesztin fegyveresek között.
Palesztin jelentések szerint
A rámalláhi jelentések szerint az izraeli rajtaütés során a túl-karmi menekülttáborban legalább öt ember életét vesztette, és hárman megsebesültek. A Palesztin Vörös Félhold szerint a halottak között egy nő is van.
A Palesztin Hatóság Rámalláhban működő egészségügyi minisztériuma arról is beszámolt, hogy az izraeli hadsereg szintén Ciszjordániában, a Hebron melletti Széírben megölt két palesztint, egyikük a 39 éves Dzsihád Salada volt.
Az izraeli hadsereg szóvivőjének jelentése szerint az éjszaka folyamán az izraeli légierő vadászgépei megtámadták a libanoni síita Hezbollah épületeit és létesítményeit a dél-libanoni Houla és Ajta-as-Sab falvak térségében. Előzőleg, hétfőn a Hezbollah számos rakétát és drónt indított Izrael északi határvidéke ellen.
A Hamász palesztin terrorszervezet Izraelre irányzott rakétája még a Gázai övezetben lezuhant, és Nuszeirat menekülttábor iskolájának épületén landolt – jelentette az izraeli hadsereg szóvivője kedden.
A közlemény szerint a Hamász több lövedéket indított a Gázai övezet déli részén fekvő biztonsági övezetből, al-Mavasziból Izrael felé, de ezek idejekorán, már az övezet középső részén landoltak, és egyikük eltalált egy iskolát a nuszeirati menekülttáborban.
Az izraeli hadsereg becslése szerint a Hamász és az Iszlám Dzsihád terrorszervezet rakétáinak mintegy ötöde még a Gázai övezetben földet ér, és civilek halálát okozza.
Áldozatokról ezúttal nem számoltak be.
Az elmúlt napon az izraeli hadsereg ismét műveleteket kezdett az övezet déli részén, Hán-Júnisznál és Rafahban az ottani iszlamista fegyveres csoportok ellen. A légierő több mint ötven célpontot lőtt, fegyverraktárakat, megfigyelőállomásokat és a Hamász fegyvereseinek építményeit, valamint alagutakat – közölte a katonai szóvivő.
A Hamász kedden bejelentette, hogy a Hán-Júniszban újrakezdett hadművelet halálos áldozatainak száma nyolcvankilencre emelkedett. Emellett hatvannyolcan eltűntek, és további kétszázhatvanhárman megsebesültek. Jelentésük szerint a városban tizenhárom házat céloztak meg az izraeli erők.
Semmi kétség nem lehet már afelől az ENSZ emberi jogi szakértői szerint, hogy a Gázai övezetben éhínség alakult ki, amelynek következtében csecsemők és gyerekek halnak meg.
„Amikor az első kisgyerek meghal alultápláltság és dehidráltság következtében, akkor már kétségbevonhatatlan, hogy éhínség áll fenn” – olvasható az ENSZ szakértőinek keddi közleményében.
A világszervezet emberi jogi tanácsa által kijelölt tíz független szakértő azzal vádolta meg Izraelt, hogy „szándékos és célzott kiéheztető kampányt” folytat a palesztin néppel szemben, ami „a népirtó erőszak egy formája”.
Hozzátették: az izraeli hadsereg által tavaly októberben indított háború kezdete óta legkevesebb 33 palesztin gyerek halt meg alultápláltság miatt. Konkrétan kiemelték egy 13 és egy 9 éves gyerek, illetve egy hat hónapos csecsemő esetét, aki éhezés következtében halt meg Hán-Júniszban és Deir al-Balah településeken a közelmúltban.
„Ezek az esetek azt mutatják, hogy az éhínség átterjedt a Gázai övezet északi részéről a középső és déli térségekbe is” – olvasható a közleményben, amelynek aláírói közt szerepel Michael Fakhri, az ENSZ élelmiszerhez való jogokkal kapcsolatos jelentéstevője is.
Hivatalosan az ENSZ szakértői több meghatározott kritérium, például a kisgyerekek érintettsége és a halálesetek száma alapján hirdethetik ki, hogy egy térségben éhínség áll fenn. A szervezet legutóbbi – június végi – élelmiszerbiztonsági jelentése szerint a Gázai övezetben csaknem félmillió ember helyzete sorolható a legsúlyosabb, szélsőségesen kritikus kategóriába.
A palesztin ügy a közel-keleti térség központi kérdése, Kína mindig is határozottan támogatta a palesztin népet legitim nemzeti jogainak helyreállításában, ezért Peking háromlépcsős megközelítést javasolt a palesztin kérdés megoldására – jelentette ki Vang Ji kínai külügyminiszter kedden.
A külügyi tárca vezetője a palesztin csoportok háromnapos pekingi megbeszélésének záróünnepségén elmondta, hogy Kína nem táplál önös érdekeket a palesztin kérdéssel kapcsolatban, az elsők között volt, akik elismerték a Palesztin Nemzeti Felszabadítási Mozgalmat (Fatah) és a Palesztin Hatóságot.
– mondta.
Az első lépés az átfogó, tartós és fenntartható tűzszünet mielőbbi előmozdítása a Gázai övezetben, valamint a humanitárius segítségnyújtás és a segélyekhez való hozzáférés biztosítása, amelyben a nemzetközi közösségnek is együtt kell működnie.
A második lépésként Peking a „palesztinok kormányozzák Palesztinát” elv fenntartását és a közös munkát hangsúlyozta, előmozdítva ezáltal a háború utáni kormányzást a Gázai övezetben.
„Gáza Palesztina elválaszthatatlan és fontos része, a háború utáni újjáépítés mielőbbi megkezdése a következő szakasz sürgős kérdésévé vált. A nemzetközi közösségnek támogatnia kell a palesztin frakciókat abban, hogy nemzeti konszenzussal alakítsanak ideiglenes kormányt a Gázai övezetben és Ciszjordánia hatékony irányítása érdekében” – áll a javaslatban.
Vang szerint a harmadik lépés pedig az, hogy Palesztinát az ENSZ teljes jogú tagjává kell tenni, és meg kell kezdeni a kétállami megoldás megvalósítását. Emellett támogatni kell egy jelentősebb, tekintélyesebb és hatékonyabb nemzetközi békekonferenciát.
– hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a tűzszünet és a humanitárius segítségnyújtás a legfontosabb prioritás jelenleg.