Továbbra is özönlenek a migránsok Európába

Az Európai Unió külső határainak legtöbbjén emelkedett a migrációs beáramlás az idei első fél évben, különösen a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigeteken, a Fehéroroszországgal közös határszakaszon és Földközi-tenger keleti medencéjében – közölte az EU határ- és partvédelmi ügynöksége, a Frontex csütörtökön.

A varsói központú uniós ügynökség jelentése szerint a Földközi-tenger keleti medencéjének főként Görögországot és Ciprust érintő migrációs útvonalán az év első hat hónapjában 24 999 illegális migránssal szemben intézkedtek a nemzeti hatóságok. Csak júniusban 2701 határsértésről adtak jelentést az illetékes hatóságok ennél az útvonalnál.

A vizsgált hat hónapos időszakban az Európai Unió Fehéroroszországgal közös határán az illegális migránsok számának 148 százalékos növekedéséről számoltak be: január és június vége között 6725-en lépték át törvénytelen módon az EU keleti határait, ebből júniusban 1270-en.

A migrációs adatok legjelentősebb, 174 százalékos növekedéséről a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigetek hatóságai számoltak be.

Itt az év első hat hónapjában 19 636 ember szállt partra illegálisan. Egyedül júniusban 2587-en érkeztek jogtalanul az unió területére.

Az EU Egyesült Királysággal közös tengerszakaszán január és június között 27 100-an próbálkoztak a tengeri átkeléssel, 24 százalékkal többen, mint az előző év azonos időszakában. Ugyanitt júniusban 5280-an keltek útra a szigetország felé.

A Földközi-tenger nyugati medencéjében, a főként Spanyolországot érintő migrációs útvonalon az év első hat hónapjában 5654, azaz 4 százalékkal több észlelésről számoltak be, mint az előző év azonos időszakában. Júniusban 854 alkalommal intézkedtek illegális migránsokkal szemben.

A Földközi-tenger középső medencéjében kialakult, főként Olaszországot érintő migrációs útvonalon, ahol a legtöbb illegális határátlépési kísérletet jegyezték fel az elmúlt év során, az év első felében 25 653-an próbáltak meg az unió területére jutni. Ez 61 százalékkal kevesebb, mint 2023 ugyanezen időszakában. Júniusban ezen a migrációs útvonalon 4472 ilyen esetet jelentettek.

Kevesebb illegális bevándorlót jegyeztek fel a Nyugat-Balkán országain keresztül vezető migrációs útvonalon is, ahol az év első felében 10 642 esetben kellett intézkedniük az illetékes nemzeti hatóságoknak. Ez 72 százalékkal marad el az előző év azonos időszakától. Ezen a migrációs útvonalon júniusban 1502-en próbáltak az Európai Unió területére jutni.

A migrációs útvonalak legtöbbjén szíriai, mali és afgán állampolgárokat vettek nyilvántartásba

– tette hozzá jelentésében a Frontex.

Migránsokhoz köthető bűncselekmények rázták meg Németországot. Bajorországban késsel támadt a rendőrökre egy iráni férfi. Szászországban pedig egy szír csoport zaklatott egy fiatal nőt. Mindezek ellenére életbe lépett az új állampolgársági törvény, így a migránsok rövidebb idő alatt és könnyebben kapnak német útlevelet. Orbán Viktor az M1-nek adott hétfői interjúban Brüsszelnek azt üzente: mi megvédtük magunkat a migrációtól, ők nem.

Késsel rontott három rendőrre egy iráni férfi vasárnap egy Nürnberghez közeli település pályaudvarán. A férfi először a járőröző rendőrök autójára támadt, majd az egyenruhásokra is. A rendőrök lelőtték a támadót.

A szászországi Chemnitzben nem sokkal korábban: hét szír tinédzser támadt rá egy 21 éves nőre. Az eset szombaton történt, a szír férfiak megütötték, közben sértegették és egy zsákutcába akarták vonszolni a fiatal nőt, miközben a szoknyája alá nyúltak. A rendőrök öt férfit vettek őrizetbe, de hárman közülük már újra szabadlábon vannak.

Németországban folyamatosak az újabb és újabb erőszakos bűncselekmények.

Május végén nagy port kavart az az eset, amely a németországi Mannheimben történt. A Pax Europa polgári mozgalom találkozóján ugyanis egy afgán férfi késsel támadt rá egy iszlámellenes politikusra. Később a támadó a helyszínen intézkedő rendőrt is megszúrt a nyakán, ő belehalt a sérüléseibe.

A történtek után a szövetségi kormányon belül politikai vita alakult ki az erőszakos migránsok kapcsán. A német kancellár a kitoloncolások felgyorsítását sürgeti, az igazságügyi miniszter egy évvel meghosszabbítaná a határellenőrzéseket, és kitoloncolásuk előtt börtönbe zárná a migránsokat.

Noll Katalin, az M1 tudósítója elmondta: „A kitoloncolások felgyorsítására, a bűnözővé vált migránsok kitoloncolására többen is ígéretet tettek. Már csak az kérdés, hogyan működne ez a gyakorlatban. Hiszen Németországban most is több mint kétszázezren várnak kitoloncolásra, és ezen migránsok jelentős részétől azért nem tudnak megválni, azért nem tudnak megszabadulni, mivel egy részük dokumentumok nélkül érkezett, tehát nem tudni, hogy honnan jöttek, vagy a származási ország nem fogadja vissza őket.”

Ezrek távoznának önként, de a német hatóságok kudarcot vallottak

– erről a Der Spiegel írt nemrég. A lap felidézi: vannak elutasított menedékkérők, akik pénzért cserébe önként elhagynák Németországot. Nekik fizetik az útiköltséget, és zsebpénzt is kapnak az államtól 1700 euróig. Csakhogy a hivatalok ebben az esetben sem győzik a munkát – van, aki négy hónapja vár arra, hogy megkapja az engedélyt a hazautazáshoz.

Mindezek ellenére Németországban a múlt héten lépett hatályba az új állampolgársági törvény, amely által a migránsok rövidebb idő alatt, könnyebb feltételekkel kaphatnak német útlevelet. Szakértők azonnal rámutattak, az új törvény tovább ront majd az eddig is nehéz helyzeten, és meghívót jelent majd a migránsoknak, vagyis a következő időszakban ismét tömegek indulhatnak útnak, csakhogy Európa eddig sem tudta kezelni a migrációs válságot.

Politikai vita alakult ki Berlinben a Görlitzer parkban zajló erőszak és drogkereskedelem megfékezése kapcsán. A CDU-s főpolgármester kerítést építene, hogy éjszakára bezárhassák a parkot. A kerület zöldpárti polgármestere szerint ugyanakkor a kerítés nem oldana meg semmit, a bűnözés a környező utcákba tevődne át.

Noll Katalin, az M1 berlini tudósítója arról számolt be, hogy a Görlitzer park nevének említése különféle érzéseket ébreszt a berliniekben. Vannak, akiknek a bűncselekmények jutnak az eszükbe, hiszen egy év alatt legalább annyi bűncselekmény történik ott, mint Berlin összes többi parkjában együttvéve.

Mások oda járnak pihenni, napoznak, jógáznak vagy bicikliznek a parkban. A Görlitzer park egy részét vastag fal veszi körül. Berlin CDU-s főpolgármestere szeretné visszaszorítani a bűnözést, ezért azt tervezi, hogy hatalmas kapukkal és kerítéssel zárják le a park nyitott részeit. A berlini kerület zöldpárti vezetése ugyanakkor tiltakozik az elképzelés ellen.

Noor, a három évvel ezelőtt Törökországból érkezett egyetemista mindennap többször áthalad a parkon, a közelben lakik.

„Egyáltalán nem érzem magam kényelmesen, amikor éjszaka egyedül sétálok át a parkon. Sötétedés után sokan itt, ezen a területen kószálnak, vagy a hátsó részeken drogoznak” – panaszolta.

2022 júniusában történt egy erőszakos bűncselekmény, ami ismét a Görlitzer parkra irányította a döntéshozók figyelmét. Egy fiatal pár sétált át a parkon a hajnali órákban és többen rájuk támadtak.

A nőt megerőszakolták, párját megverték és kirabolták. A rendőrség csak napokkal később adott hírt az esetről.

Azóta kiderült: az elkövetők migrációs hátterűek voltak.

„Azoknak az embereknek, akiket itt megtűrnek, nincs munkavállalási engedélyük, ezért itt próbálnak meg bevételre szert tenni. Ha dolgoznának, kevesebb problémát jelentene a drogkereskedelem. Másoktól hallottam, az újságban is olvastam, hogy itt történt már néhány dolog” – mondta egy járókelő.

A környéken élők közül többen tiltakoznak a park éjszakai bezárása ellen.

Petíciót fogalmaztak meg, amit hétezren írtak alá. Az a kérdés, hogy megoldaná-e a problémákat a kerítés; visszaszorítaná-e a bűnözést, ha sötétedés után nem lehetne bemenni a 14 hektáros parkba. Többen attól tartanak, hogy a környező utcákban folytatódna a bűnözés, és az eldobott fecskendők nem a parkban, hanem a környező kisebb parkokban vagy a játszótereken hevernének.

„Nagyon, nagyon perverz és nagyon kemény dolgok is előfordulnak itt. Ismerem a dílereket, köszönök is nekik. Az emberek jogokat követelnek, de szerintem a drogozás nem tartozik az emberi jogok közé. El kellene menni dolgozni, Németországban sok a betöltetlen állás” – mondta egy másik helybéli.

„Évtizedek óta sok politikus és szociális munkás dolgozik a megoldáson. Történtek is kísérletek, a hajléktalanokat gondozzák, a drogfüggőket is. A drogkereskedelem itt elég nyilvánvaló, aki átmegy a parkon, láthatja” – tette hozzá egy környékbeli férfi.

A migrációs paktum nem működik, tovább kell lépni

– erről beszélt az M1-nek adott korábbi interjúban Orbán Viktor. A miniszterelnök hozzátette: Brüsszelnek és a többi fővárosnak is át kellene vennie a magyar migrációs szabályozást.

„Én azt javaslom itt, Brüsszelben, hogy ne büntessék Magyarországot azért, mert nekünk olyan migrációs politikánk van, hogy nem engedjük be a migránsokat, tehát hozzánk nem lehet illegálisan bejönni, az egy bűncselekmény. Hanem inkább ezt vegyék át. Tehát ne Magyarországot akarják rávenni, hogy megváltoztassuk a szabályainkat, hiszen mi megvédtük magunkat a migrációtól. Ők nem” – fogalmazott a miniszterelnök.

Orbán Viktor hozzátette: az európai emberek rendet és biztonságot akarnak, de ehelyett migrációt, terrorveszélyt és bűnözést kapnak. A kormányfő emlékeztetett rá: a soros elnökség ideje alatt Magyarországnak lesznek javaslatai a továbblépésre.