Történelmi jelentőségű a Patrióták--frakció megalakulása

Történelmi jelentőségűnek tartja a Patrióták Európáért európai parlamenti (EP-) frakció megalakulását az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója, aki erről a közmédiának hétfőn úgy fogalmazott: a patrióták a kezükbe vették a sorsukat.

Kovács István az M1-en kiemelte: a hétfőn megalakult frakció jelenleg a harmadik legnagyobb az EP-ben, de várakozásai szerint fognak még csatlakozni hozzájuk.

Nem irreális az alapítók által megfogalmazott célkitűzés, hogy átformálják Európát, és felrázzák abból a válságból az Európai Parlamentet, amelyben évtizedek óta van

– tette hozzá.

Kovács István azt mondta: érezhető, hogy vannak olyan baloldali globális részei a médiának, amelyek megpróbálják a szélsőjobboldali, szélsőséges jelzőt ráhúzni a frissen megalakult képviselőcsoportra. Azonban képviselői számánál és erejénél fogva is megkerülhetetlen lesz a frakció az EP-ben, ha jól sáfárkodik a politikai tőkéjével – fogalmazott.

Az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója szerint

ez csábító lehet a még más frakcióban ülőknek, akik azt fogják látni, hogy míg más politikai erők hanyatlanak, addig itt egy vitális, cselekvőképes közösség van.

Jorge Buxadé, a spanyol Vox európai parlamenti listavezetője, António Tanger Correa, a portugál Chega európai parlamenti listavezetője, Harald Vilimsky, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) európai parlamenti listavezetője, Gál Kinga, a Patrióták Európáért európai parlamenti frakció alelnöke, a Fidesz európai parlamenti képviselője, Jean-Paul Garraud, a francia Nemzeti Tömörülés EP-képviselője (b-j) a Patrióták Európáért pártcsoport EP-frakciójának alakuló ülése után tartott sajtótájékoztatón az Európai Parlament brüsszeli épületében 2024. július 8-án (Fotó: MTI/Bodnár Boglárka)

Kitért arra is, hogy az EP-ben betöltött tisztségekről még korai beszélni, azon kell dolgozni minden nap, hogy egyre nagyobb befolyással bírjanak a frakció képviselői az európai parlamentben, és a lehető legerősebb pozíciókat szerezzék meg.

No gender, no migration, no war

Kovács István kiemelte, hogy a főbb kérdésekben a frakció álláspontja teljesen egyértelmű: „nemet mondanak a genderre, nemet mondanak a migrációra és nemet mondanak a háborúra” az itt levő politikai erők. Ahogy közülük többen is hangsúlyozták a hétfői sajtótájékoztatón: bárkivel készek együttműködni, akik osztják álláspontjukat – jelentette ki.

Hozzáfűzte: mivel nem ideológiai dogmák kötik őket, hanem megfogalmazott céljaikat kell elérniük, ezért bárki, aki osztja ezeket a célkitűzéseket, tárt karokra fog találni. Emellett a szavazásokon is köthetnek alkalmi szövetségeket.

Kovács István azt mondta: az elmúlt években a néppárt és a szocialisták közt köttetett nagykoalícióról – amelybe később bevették a liberálisokat és a zöldeket is – nyilvánvalóvá vált, hogy tévút.

A válságokban, amelyekben helyt kellett volna állnia az EU-nak, egytől egyig csődöt mondott az EP.

Legyen szó akár a 2008-ban indult pénzügyi válságról, akár a 2015-ben kezdődött migrációs válságról, a koronavírus-járványról vagy a háborúról, a nagykoalíció elégtelenre vizsgázott az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója szerint.

A nagykoalíció vezetői nem érdekeltek másban, csak hatalmuk megszilárdításában. Ezen kell változtani – emelte ki, jelezve: most minden adott ahhoz, hogy valódi átütő erőt tudjon képviselni a Patrióták Európáért frakció.

Rámutatott:

a jobboldal erősödött meg hétfőn, és az, hogy hány frakció van, mellékes.

A lényegnek azt nevezte, hogy számszerűen többen vannak a jobboldali patrióta, szuverenista képviselők, mint voltak korábban, és nagyobb erőt képviselnek majd az EP-ben.

Szükség is lesz rá, mert a kihívások, amelyekkel szembe kell néznie az EU-nak, napról napra súlyosabbak – hangsúlyozta. Hozzátette: az ukrajnai háború napról napra közelebb kerül ahhoz a ponthoz, amikor európai katonákat akarnak a frontra vezényelni, és az EP-nek nem főszerepet kell játszani ebben a folyamatban, hanem a gátját kellene képeznie.

Kovács István közölte:

a választópolgárok az európai parlamenti választásokon egyértelmű üzenetet fogalmaztak meg, amelyet a nagykoalíció „elszabotált”, megadva a „végső löketet” az új frakció megalapításához.

Ennek emblematikus figurája Orbán Viktor, aki életre hívta a kezdeményezést. Az az irányvonal, amelyet a magyar miniszterelnök képvisel, irányt tud mutatni az egész frakciónak – zárta szavait az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója.

A hétfőn Brüsszelben megalakult Patrióták Európáért pártcsoporthoz a Fidesz 10 képviselője mellett a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) 1, a francia Nemzeti Tömörülés 30, a cseh ANO részéről 7, az ugyancsak cseh Eskü és Motorosok részéről 2, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) részéről 6, belga Vlaams Belang (Flamand érdek) részéről 3, az olasz Liga részéről 8, a holland Szabadságpárt (PVV) részéről 6, a spanyol VOX részéről 6, a portugál Chega részéről 2, a Dán Néppárt részéről 1, a görög Logika hangja részéről 1, a lett Lettország az első részéről szintén 1 képviselő csatlakozott.

Kínában folytatta a békéről szóló tárgyalásait Orbán Viktor, a miniszterelnök Hszi Csin-ping elnökkel találkozott. Azt mondta: a magyarok két és fél éve egy háború árnyékában élnek, ezért nekünk fontos, hogy Kína békét szorgalmaz a világban. Orbán Viktor múlt heti, kijevi és moszkvai tárgyalásai után utazott Kínába, ahonnan most az Egyesült Államokba repül. Ott részt vesz a holnap kezdődő, háromnapos NATO-csúcstalálkozón, ahol szintén a háború a fő téma.

Orbán Viktor Kínába utazott, hogy békemissziójának újabb állomásán, Pekingben Hszi Csin-ping kínai elnökkel tárgyaljon.

„A magyarok egy békeszerető nép” – hangsúlyozta Orbán Viktor a közösségi oldalára feltöltött videó szerint. A miniszterelnök azt mondta: a magyarok békére, egyensúlyra és harmóniára törekvő nép, ezért mindig a béke odalán állnak, és sohasem a háború oldalán.

„Számunkra nagy jelentősége van annak, hogy Kína szorgalmazza, hogy a világban ne háborúk, hanem béke legyen. A Magyarország szomszédságában zajló konfliktus esetében is nagyra értékeljük az ön békekezdeményezését”

– jelentette ki a miniszterelnök.

Orbán Viktor sikeresnek értékelte a találkozót.

Összekötni a Kijev–Moszkva-tengelyt

Orbán Viktor békemissziójának első állomása Kijev volt, ahol Volodimir Zelenszkijjel arról tárgyalt miként lehet előre mozdítani a fegyverszünet és a béketárgyalások ügyét. Az ukrán elnök a találkozót követő sajtótájékoztatón kiemelte: megvitatták, hogy Magyarország, hogyan tud részt venni a második béke-csúcstalálkozó megszervezésében, egyúttal megköszönte a Magyarország által nyújtott humanitárius segítséget, de beszélt a két ország közötti vitás ügyek rendezési lehetőségéről is.

„A béke nem magától lesz, meg kell teremteni, azért dolgozni kell (…) Ennek a módozatait tárgyaltam meg az elnök úrral” – nyilatkozta a magyar kormányfő.

Kijevi látogatása után három nappal Orbán Viktort már Moszkvában fogadta az orosz elnök.

A miniszterelnök Vlagyimir Putyinnal is az ukrajnai háború lezárásáról, a békekötés lehetőségeiről tárgyalt.

„Alapos és őszinte megbeszélést folytattunk az aktuális nemzetközi kérdésekről, többek között az ukrajnai konfliktusról, valamint a rendezésének a lehetőségeiről” – jelentette ki Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök hangsúlyozta: Oroszország mindig nyitott a politikai, diplomáciai tárgyalásokra, ugyanakkor azt hallják, hogy a másik fél részéről nincs akarat a konfliktus megoldására.

„Lehetőségem volt beszélni az ukrán és az orosz elnökkel is. És higgyék el, a következő két-három hónap sokkal brutálisabb lesz, mint gondolnánk”

– indokolta Orbán Viktor a német Bildnek adott interjúban, miért vágott bele a békemisszióba.

„Éppen ezért most van itt az ideje áttérni a háborús politikáról a békepolitikára” – emelte ki a miniszterelnök a lapnak.

„Erkölcs és érdek” – felelte a cikk írójának a kormányfő, amikor arról kérdezte, hogy mi hajtja őt. Orbán Viktor azt mondta: „A fő érv az emberi élet elvesztése. Ez a legfontosabb erkölcsi motiváció. De e mellett ott van Európa önérdeke is, mert ami itt történik, az nagyon rossz nekünk. Hozzátette: semleges közvetítőként mutatja be magát. Nem vitatkozom arról, hogy kinek van igaza és kinek nincs igaza. Mert a célom a béke és a tűzszünet” – nyomatékosította az interjúban.

A kormányfő közölte azt is, hogy öt kulcsszereplővel kíván beszélni: Ukrajnával, Oroszországgal, Kínával, az Európai Unióval és az Amerikai Egyesült Államokkal.

Ezt alátámasztandó a kormányfő a közösségi oldalán egy videót is megosztott arról, hogy Peking után a következő állomás Washington lesz. A miniszterelnök ugyanis részt vesz a kedden kezdődő NATO-csúcstalálkozón az Egyesült Államok fővárosában.

Helyesen cselekszik a magyar miniszterelnök – mondta Nicolas Sarkozy a Mandinernek Orbán Viktor moszkvai útjáról. A volt francia elnök kiemelte: a békéhez vezető út első lépése, hogy helyre kell állítani a kommunikációs csatornákat, az orosz–ukrán háborúnak ugyanis nincs katonai megoldása. Közben Josep Borrell uniós külügyi főképviselő azt közölte, hogy Orbán Viktor nem az EU-t képviseli a tárgyaláson. Megszólalt a NATO-főtitkár is. Jens Stoltenberg azt mondta: a magyar miniszterelnök  tájékoztatta a szövetséget moszkvai látogatásáról.

Az orosz–ukrán háború kitörése előtt, 2022 februárjában járt legutóbb Orbán Viktor Moszkvában. Akkor mintegy öt órán keresztül tárgyalt Vlagyimir Putyinnal. Szóba került a gázszállítás, a paksi bővítés, valamint az orosz–ukrán konfliktus is.

A kormányfő a moszkvai látogatást békemissziónak nevezte, mert mint fogalmazott: az Európai Unió egyetlen vezetője sem akar háborút.

A magyar miniszterelnök azóta nem utazott Oroszországba, az orosz elnökkel azonban találkozott. Tavaly ősszel ugyanis mindketten részt vettek az Egy övezet, egy út fórumon Pekingben, ahol tárgyaltak is egymással – hangzott el az M1 Híradójában.

A mostani találkozó 2009 óta a 14. volt Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin között. A magyar kormányfő mindössze néhány nappal azután érkezett meg Moszkvába, hogy Kijevben Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozott. A mostani, újabb békemisszióra Európa-szerte kiemelten figyeltek. A brüsszeli politikusok láthatóan nem örültek a látogatásnak.

Orbán Viktor miniszterelnök nem kapott felhatalmazást az Európai Tanácstól arra, hogy Moszkvába látogasson – jelentette ki az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Josep Borrell hozzátette, a magyar miniszterelnök semmilyen formában sem képviseli az EU-t.

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen pedig közösségi oldalán reagált. Azt írta:

a kiengesztelés nem állítja meg Putyint. Csak az egység és az elszántság fogja kikövezni az utat egy átfogó, igazságos és tartós békéhez Ukrajnában.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár más hangot ütött meg. Azt mondta: Orbán Viktor tájékoztatta a katonai szövetséget moszkvai látogatásáról. A főtitkár ugyanakkor emlékeztetett: Magyarország minden NATO-kötelezettségének eleget tesz és számos olyan nyilatkozat elfogadását támogatta, amely elítéli Oroszország ukrajnai invázióját.

Jens Stoltenberg emlékeztetett, hogy júniusi budapesti látogatásakor a NATO elfogadta Magyarország álláspontját, miszerint nem kíván részt venni az Ukrajnának nyújtandó katonai és pénzügyi támogatásban, ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy nem blokkolja az erre irányuló NATO-erőfeszítéseket.

Közben többen egyértelműen kiálltak a magyar miniszterelnök mellett. Sebastian Kurz volt osztrák kancellár a Mandinernek azt mondta:

Orbán Viktor erőfeszítései lehetőséget kínálnak arra, hogy elindulhassunk a jó irányba. Kiemelte: meg kell állítani a vérontást, és tárgyalóasztalhoz kell ülni.

Helyesen cselekszik a magyar miniszterelnök – ezt pedig Nicolas Sarkozy mondta a Mandinernek. A korábbi francia államfő szerint a békéhez vezető út első lépése, hogy helyre kell állítani a kommunikációs csatornákat. Úgy fogalmazott: az orosz–ukrán háborúnak nincs katonai megoldása. Békét pusztán diplomáciai tárgyalások útján lehet elérni.