Szlovákia és Magyarország eljárást indít Ukrajnával szemben

Magyarország és Szlovákia együtt konzultációs eljárást kezdeményezett az Európai Uniónál Ukrajnával szemben az ország váratlan és barátságtalan lépése miatt, amellyel részlegesen leállították a hazánkba irányuló kőolajszállítást – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós külügyi tanács ülését követő sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy az orosz Lukoil kőolajtranzitjának leállításáról szóló ukrán döntés súlyosan veszélyezteti Magyarország és Szlovákia energiaellátását.

Rámutatott, hogy mivel az energiaellátás nem politikai, hanem infrastrukturális kérdés, s mivel hazánk kőolajszükségletét alternatív szállítási útvonalak hiányában nem lehet megoldani orosz források nélkül, az ország Szlovákiával és Csehországgal együtt kivételt kapott az EU-s szankciók alól az import terén.

Emlékeztetett rá, hogy a Lukoil a magyar kőolajimport egyharmadát és a szlovák kőolajimport mintegy 45 százalékát adja jelenleg, az ukrán tilalom így alapvetően fenyegeti a két ország energiabiztonságát.

„Ez elfogadhatatlan és érthetetlen lépés egy olyan ország részéről, amelyik az Európai Unió tagja akar lenni, és egyetlen döntéssel két EU-tagország kőolajellátását sodorja alapvető veszélybe”

– mondta.

Majd leszögezte, hogy egyelőre átmeneti megoldásokkal sikerült stabilizálni a helyzetet, azonban már középtávon sem biztosítható a magyar és a szlovák kőolajellátás biztonsága a Lukoil szállításai nélkül.

„Ezért folyamatosan egyeztetünk a szlovák kormánnyal annak érdekében, hogy a helyzetet feloldjuk. Tegnap telefonon beszéltem az ukrán külügyminiszterrel is, aki azt mondta, hogy természetesen semmi probléma, átengednek mindenfajta szállítmányt Ukrajnán, ami nyilvánvalóan nem igaz” – jelentette ki.

„A Lukoil szállítmányai most már jó néhány hete nem tudnak megérkezni Magyarországra (…) Ukrajna ezzel az új jogszabállyal megtiltotta a Lukoiltól származó kőolajszállítmányok áthaladását”

– folytatta.

Szijjártó Péter kifejtette, hogy mindez sérti az EU-Ukrajna társulási megállapodás azon pontját, amelyik kimondja, hogy Kijev nem szakíthatja meg energiahordozók tranzitját a közösség tagjainak irányába.

Arra is kitért, hogy a megállapodás kiköti, hogy ilyen esetben a kárvallott tagállam azonnal konzultációs eljárást indíthat, amelyben az Európai Bizottság köteles őt képviselni. Ha nem sikerül dűlőre jutni, akkor lehetőség van egy választott bíróság létrehozására és negyven napon belül egy eljárás lefolytatására, s ha így sincs megoldás, akkor az EU jogosult arra, hogy ne teljesítse egyes szerződéses kötelezettségeit, például a vámmentesség terén.

„A mai napon Szlovákiával közösen kezdeményeztük az Európai Bizottságnál ezt a választott bírósági eljárást megelőző konzultáció beindítását. Sürgős ügyről van szó, hiszen az energiaellátás biztonsága akut kérdés, ezért az Európai Bizottságnak három napja van lefolytatni ezt a konzultációt Ukrajnával, és hogyha ez eredménytelen, akkor a választott bírósági vitarendezési eljárási folyamat indul meg”

– tájékoztatott.

A miniszter tudatta, hogy a két ország ezzel párhuzamosan különböző jogi és technikai megoldásokon dolgozik annak érdekében, hogy ha nem születik rövid távon megoldás a helyzetre, akkor is biztosítható legyen a zavartalan kőolajellátás.

„Folyamatosan kapcsolatban vagyunk, és körvonalazódnak is olyan megoldások, amelyek hosszú távon biztosítani tudják az energiaellátásunkat” – fogalmazott.

Továbbá az ukrán döntést különösen annak fényében is barátságtalannak és váratlannak nevezte, hogy a szomszédos ország júniusban a legtöbb villamos energiát hazánk felől importálta, a teljes behozatala 42 százalékát.

Ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy Ukrajna energiaellátását a „szájkaratézók és a nyilatkozóbajnokok” helyett a folyamatosan pellengérre állított Magyarország segíti ezekben a nehéz időkben.

Emellett a magyar villamosenergia-hálózatot működtető vállalat is nagyon komoly erőfeszítéseket tett azért, hogy Ukrajna az európai hálózathoz csatlakozni tudjon – fűzte hozzá.

Ráadásul a szavai szerint július elején Lengyelország mellett Szlovákia és Magyarország is gyorssegélyt biztosított Ukrajnának az energiarendszerének működtetése érdekében.

Érthetetlen és egyben elfogadhatatlan döntés Ukrajna részéről az orosz Lukoil magyarországi kőolajtranzitjának leállítása, és bár hazánk ellátását átmeneti megoldásokkal sikerült stabilizálni, ezek az eszközök már középtávon sem fognak működni, így gyorsan megoldást kell találni – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter még pénteken Budapesten.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az orosz Lukoil ukrajnai kőolajtranzitjának elakadásával kapcsolatos újságírói kérdésekre válaszolva leszögezte, hogy hazánk ellátása alapvetően Oroszországból biztosított Ukrajnán, a Barátság vezetéken keresztül, amelynek használatára Magyarország és Szlovákia kivételt kapott az európai uniós szankciók alól.

„És mindezekig az Ukrajnán keresztüli tranzit működött is. Volt egy korrekt energetikai együttműködés a két ország között. Az elmúlt időszakban Magyarország is nagyon sokszor segített különböző formában Ukrajnának abban, hogy az ország energiaellátásának a biztonságát fenn tudják tartani a meglehetősen mostoha körülmények dacára is” – mondta.

„Ehhez képest ért villámcsapásként minket az a hír, miszerint Ukrajnában olyan jogszabálymódosítás történt, amelynek értelmében a Lukoil orosz vállalat olajszállítmányai nem haladhatnak át Ukrajnán Magyarország irányába” – tette hozzá.

Majd kifejtette, hogy a keleti irányú csővezetékes import felét a Lukoil adja, Magyarország és Szlovákia évente körülbelül kétmillió tonna kőolajat szerez be a vállalaton keresztül.

„Tehát ez az ukrán döntés Magyarország és Szlovákia kőolajellátásának biztonságát veszélyezteti elég erősen hosszú távon”

– figyelmeztetett.

Szijjártó Péter kiemelte, hogy különböző átmeneti megoldásokkal stabilizálni tudták a szállítást, így ez egyelőre rendezett, de ezek az eszközök már középtávon sem fognak működni.

„Jeleztük az ukrán hatóságoknak, hogy ez egy érthetetlen, elfogadhatatlan és barátságtalan döntés a részükről. Mutattak is készséget arra, hogy kijavítsák a helyzetet, de valahol ezek a törekvések félúton vagy valahol elakadtak” – fogalmazott.

Illetve arról is tájékoztatott, hogy felvették a kapcsolatot a szlovák kormánnyal is, és az EU hétfői külügyi tanácsülésén is fel fogja hozni az ügyet.

„Mégiscsak fura, hogy egy, Európai Unióba igyekvő ország két európai uniós tagország energiaellátását veszélyezteti súlyosan” – vélekedett.

„Ráadásul pont most, nyáron történik mindez, mikor a legnagyobb az energiafogyasztás, így ilyen kieső energiaszállítások pótlása nyilván ilyenkor állítja a legnagyobb kihívások elé a szolgáltatókat” – jegyezte meg.

„Tehát dolgozunk a megoldáson, azzal együtt, hogy a problémát nem mi idéztük elő, azt az ukránoknak kell megoldani, és őszintén remélem, hogy meg is fogják oldani ezt hamarosan.

Még egyszer szeretném aláhúzni, hogy átmeneti megoldásokkal most biztosított a szállítás.

Azaz a probléma középtávú, és erre viszont gyorsan megoldást kell találni” – összegzett.

A miniszter végül a világszerte súlyos zavarokat okozó informatikai hibával kapcsolatban közölte, hogy az a budapesti repülőtérre is begyűrűzött, „amely már az elmúlt időszakban sem volt a lelki nyugalom színtere a nyári szabadságra utazni kívánók szempontjából”.

„Most ez a helyzet tovább romlott, és a globális informatikai hibák miatt több légitársaság utasfelvételi rendszere is leállt, emiatt járatkésések, torlódások, jelentősen megnövekedett várakozási idő sajnos az, amire számítani kell” – sorolta.

„Ez Budapesten kifejezetten kedvelt és nagy forgalmat lebonyolító légitársaságokat is érint, mint a Wizz Air, a Ryanair, a Eurowings és a Turkish Airlines (…) Van több légitársaság is, akik úgy döntöttek, hogy áttérnek a manuális utasfelvételre, ami valószínűleg szokatlan lehet mind az ott dolgozóknak, mind az utasfelvételre várakozóknak” – tudatta.