kulcsár edina
Erre alig van esélye...
Rishi Sunak konzervatív párti brit miniszterelnök vasárnap kijelentette, hogy reményei szerint a július 4-i parlamenti választás másnapján is ő lesz Nagy-Britannia kormányfője. Ennek valószínűségét ugyanakkor a legfrissebb közvélemény-kutatások is gyakorlatilag kizárják.
A 2010 óta kormányzó Konzervatív Párt esélyeinek szempontjából jelentős negatív fejlemény az is, hogy az egyik legtekintélyesebb konzervatív vasárnapi brit lap, a The Sunday Times közölte: a legnagyobb ellenzéki erőt, a Munkáspártot támogatja a jövő csütörtöki választáson.
Sunak a BBC közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorában visszautasította azt a riporteri felvetést, hogy a nézők által a műsornak küldött üzenetek jelentős hányada szerint 2010 óta szinte minden területen romlott az életminőség Nagy-Britanniában, és az ország számos mérőszám alapján szegényebb, mint a konzervatív kormányzás kezdetén.
A miniszterelnök elismerte, hogy a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború komoly nehézségeket okozott, kijelentette ugyanakkor, hogy az ország most már a megfelelő pályán van, az infláció normalizálódott és növekszik a gazdaság.
Mindezek alapján Sunak szerint Nagy-Britanniában „jobb az élet, mint 2010-ben volt”.
Arra a kérdésre, hogy véleménye szerint pénteken, a parlamenti választás másnapján is ő lesz-e Nagy-Britannia miniszterelnöke, Rishi Sunak igennel válaszolt, kijelentve: nagyon keményen harcol a konzervatívok győzelméért, és „az emberek kezdenek ráébredni, hogy a Munkáspárt kormányra kerülése milyen valós veszélyeket jelentene”.
A Savanta közvélemény- és piackutató hálózat vasárnap ismertetett, 2092 választó részvételével elvégzett legfrissebb vizsgálata szerint ugyanakkor a Munkáspártra jelenleg 38 százalék, a Konzervatív Pártra 21 százalék kíván szavazni.
A Munkáspárt támogatottsága egyetlen hét alatt négy százalékponttal csökkent, a konzervatívoké ugyanakkor nem nőtt, és a Savanta számítási modellje szerint ez a szavazatmegoszlás is azt jelentené, hogy a 650 fős londoni alsóházban a Labour 459, a Konzervatív Párt ugyanakkor alig 75 képviselői helyet szerezne.
Ez lenne a konzervatívok messze legrosszabb választási eredménye a párt fennállása óta.
Ráadásul a The Sunday Times – az egyik legolvasottabb nem bulvárjellegű konzervatív brit vasárnapi lap – szerkesztőségi cikkben jelentette be, hogy a Munkáspárt választási győzelmét támogatja.
A cikk szerint a brit EU-tagságról 2016-ban tartott – a kilépést pártolók szűk, 51,89 százalékos többségű győzelmével végződött – népszavazás óta eltelt időszakot politikai káosz jellemzi, amely elterelte a politikai osztály figyelmét a választók számára legfontosabb ügyekről, köztük az egészségügyről, az iskolákról és a gazdaságról.
A The Sunday Times szerkesztőségi írásának megfogalmazása szerint a konzervatívok ezzel „gyakorlatilag eljátszották a kormányzáshoz fűződő jogukat”, és „eljött a megfelelő idő arra, hogy a Munkáspártra bízzuk a kormányzati kompetencia helyreállítását”.
A legbefolyásosabb brit lapok a parlamenti választások előtt hagyomány szerűen deklarálják, hogy a két legnagyobb politikai erő, a Munkáspárt és a konzervatívok közül melyiket támogatják. A The Sunday Times vasárnapi deklarációjának jelentőségét kiemeli, hogy a Rupert Murdoch ausztrál–amerikai sajtómágnás konzervatív irányultságú globális sajtó- és médiabirodalmába tartozó lap 2005 óta minden választáson a Konzervatív Pártot támogatta.
A legfrissebb felmérés szerint eddigi legsúlyosabb vereségét szenvedheti el a jelenleg kormányzó brit Konzervatív Párt a július 4-i parlamenti választásokon.
Az Ipsos közvéleménykutató cég által 19 689 választó bevonásával elvégzett országos reprezentatív vizsgálat kimutatta, hogy a Munkáspárt – a legnagyobb ellenzéki erő – Sir Keir Starmer miniszterelnök-jelölt vezetésével 453 képviselői mandátumot szerezhet a 650 fős alsóházban, és ezzel 256 fős többségbe kerülhet az összes többi frakció együttes várható létszámához képest.
A Munkáspárt Tony Blair vezetésével az 1997-es választások után 418 tagú frakcióval és 179 fős alsóházi többséggel alakíthatott kormányt.
Az Ipsos felmérése szerint a 2010 óta kormányzó, Rishi Sunak miniszterelnök vezette Konzervatív Párt frakciójának létszáma ugyanakkor az előző, 2019-es választáson elnyert 348-ról 115-re csökkenne, vagyis a konzervatívok gyengébb eredményt érnének el, mint az 1906-os parlamenti választásokon, amikor 156 képviselői mandátumot szereztek.
Ez volt a Konzervatív Párt történetének eddigi legrosszabb választási eredménye. Az Ipsos modellszámításai szerint elveszítheti képviselői mandátumát Grant Shapps védelmi miniszter, Penny Mordaunt, a konzervatívok alsóházi frakcióvezetője, Gillian Keegan oktatási miniszter és Jacob Rees-Mogg volt kabinetminiszter, a Konzervatív Párt radikálisan EU-szkeptikus jobbszárnyának egyik legbefolyásosabb tagja.
A cég ugyanakkor valószínűsíti, hogy most első ízben képviselői helyhez juthat Nigel Farage, a Reform UK párt vezetője. Farage a brit EU-tagság négy és fél évvel ezelőtti megszűnése (Brexit) előtt évtizedekig kampányolt azért, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az Európai Unióból.
Az Ipsos által használt MRP vizsgálati modell a hagyományos választói minták sokszorosára terjed ki és száznál több kritériumot vesz figyelembe. Ugyanennek a modellnek a használatával más brit közvéleménykutató cégek is a Konzervatív Párt súlyos vereségét vetítették előre legutóbbi felméréseikben.
A Survation által a múlt héten elvégzett MRP-vizsgálat azt valószínűsítette, hogy a Munkáspárt 456 képviselői mandátumot szerezhet és ezzel 262 fős többségbe kerülhet, a Konzervatív Párt alsóházi frakciójának létszáma ugyanakkor 72-re csökkenhet.
A nézők csaknem kétharmada szerint Sir Keir Starmer, a legnagyobb brit ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője teljesített jobban a brit választási kampány második miniszterelnök-jelölti televíziós vitájában.
A Sky News kereskedelmi hírtelevízió által szerda késő este rendezett másfél órás műsorban Starmer és a jelenlegi konzervatív párti kormányfő, Rishi Sunak vett részt.
Sunak válaszait többször indulatos bekiabálások kísérték, különösen akkor, amikor a kormányfő arról beszélt, hogy csökkennek a kórházi várólisták.
A legutóbbi statisztikák szerint 2023 végén csaknem 8 millióan vártak valamilyen gyógykezelésre az NHS keretében.
A legnagyobb brit közvélemény- és piackutató intézet, a YouGov a műsor után elvégzett gyorsfelmérésében kimutatta, hogy a nézők 64 százaléka a Munkáspárt vezetőjének teljesítményét tartotta jobbnak, és csak 36 százalék nyilvánította győztesnek a konzervatív párti miniszterelnököt.
Arra a kérdésre, hogy a két politikus közül melyiket találták megbízhatóbbnak, a válaszadók 58 százaléka Sir Keir Starmert, 28 százalék Rishi Sunakot nevezte meg.
A felmérés résztvevőinek 56 százaléka a Munkáspárt vezetőjét, 29 százalék a konzervatív párti miniszterelnököt találta rokonszenvesebbnek.
A nézők 71 százaléka mondta azt, hogy Starmer jobban megérti a hétköznapi emberek gondjait, Sunakról csak 13 százalék gondolta ugyanezt.
A választási kampány első televíziós vitáját múlt szerdán rendezte az ITV kereskedelmi tévétársaság. Az akkor elvégzett felmérés is azt mutatta ki, hogy a nézők szerint Starmer nyújtott jobb teljesítményt a legtöbb sarkalatos témakörben.
Nagy-Britanniában július 4-én tartják a parlamenti választásokat, és a Munkáspártnak hosszú ideje minden közvéleménykutatás 20 százalékpontot meghaladó támogatottsági előnyt jelez a 2010 óta kormányzó konzervatívokkal szemben.