Sorra szólítják fel visszalépésre Bident a legnagyobb lapok

Újabb befolyásos amerikai médium, a The Economist szólította fel Joe Bident visszalépésre az elnökjelöltségtől szerkesztőségi állásfoglalásban csütörtökön.

A The Economist, hetilap szerkesztőségi cikke egyben sürgeti a demokratákat, hogy gyakoroljanak nyomást Joe Bidenre a visszalépés érdekében, a múlt csütörtöki elnökjelölti vitán mutatott teljesítménye nyomán.

A lap írása úgy fogalmaz, hogy

nézni is fájdalmas volt egy öreg ember, aki küszködik a szavakkal, és tényekkel, valamint úgy véli, hogy Joe Biden képtelen volt érvelni egy gyenge ellenféllel szemben, ami lehangoló volt.

A The Economist szerkesztői egy időben éles bírálatot fogalmaztak meg Joe Biden kampányirányítóival kapcsolatban is, akikről azt írták, hogy az a „művelet, amivel próbálják tagadni azt, amit amerikaiak tízmilliói saját szemükkel láthattak, még károsabb, mert ennek tisztességtelensége megvetést vált ki”.

Korábban a New York Times napilap is szerkesztőségi cikkben sürgette Joe Biden visszalépését.

A Joe Biden visszalépését szükségesnek tartó közszereplőkhöz milliárdos demokrata anyagi támogató is csatlakozott, Reed Hastings, a Netflix társalapítója személyében. A médiavállalkozó szerdán a CNN hírtelevíziónak nyilatkozott arról, hogy az elnöknek el kellene állnia az elnökválasztási indulástól és átadnia a helyet egy energikus demokrata vezetőnek, aki legyőzheti Donald Trumpot.

Reed Hastings vagyonát a Forbes 4,8 milliárd dollárra becsüli.

Joe Biden szerdán este több mint 20 demokrata párti kormányzóval találkozott, és tárgyalt másfél órán át a Fehér Házban, akiket változatlan elnökjelölti ambícióiról biztosított, ugyanakkor egyes sajtóbeszámolók szerint elismerte előttük, hogy több alvásra van szüksége, ezért este 8 óra után nem vállal programot.

A találkozó után közvetlenül nyilatkozó három kormányzó arról számolt, hogy őszinte és nyílt megbeszélést folytattak az elnökkel.

Az ABC országos televíziócsatorna pénteken, főműsoridőben sugároz előre rögzített interjút Joe Bidennel, amelynek témái között a múlt heti teljesítménye és újraválasztási ambíciói is szerepelnek.

Tagadja a Fehér Ház, hogy Joe Biden visszalépne az elnökjelölti küzdelemtől. Az erről szóló sajtóinformációkat valótlannak nevezte az elnöki hivatal szóvivője. Az amerikai elnök a következő napokban több programon is részt vesz, interjúkat ad és nyilvános szereplést is elvállalt. Az elnökjelölti vita után újabb közvélemény-kutatások jelentek meg, amelyek Donald Trump fölényét mutatják. A felmérések szerint a volt elnököt az amerikaiak nagyjából 49 százaléka támogatja, míg Joe Biden 43 százalékon áll.

Két katonát részesített posztumusz elismerésben Joe Biden amerikai elnök, akik 1862-ben, a polgárháború ideje alatt a unionisták oldalán harcoltak és sikerült ellopniuk a konföderalisták vonatát.

Máskor ez az esemény nem kapott volna ekkora nyilvánosságot, de most minden megváltozott.

Egyre többet szerepel ugyanis Joe Biden a múlt csütörtöki, Donald Trumppal folytatott nyilvános vita óta, amely a Demokrata Párt szerint is katasztrofálisra sikeredett.

Biden stábja úgy döntött, az elkövetkező időszakban megsokszorozzák az elnök szereplését. Nemcsak kampánykörutakon vesz majd részt, hanem egy sor televíziós és rádiós interjút is ad, és más nyilvános szereplése is lesz. Mindez egy dolgot szolgál: meggyőzni a közvéleményt, hogy képes ellátni az elnöki feladatokat, illetve hogy megerősítse mindazokat, akikben kétely merült fel, hogy a Demokrata Pártnak valóban őt kell-e indítani a novemberi elnökválasztáson.

A Fehér Ház határozottan tagadja, hogy Joe Biden lemondana vagy a visszalépését fontolgatná az elnökjelölti küzdelemből.

A cáfolat azután látott napvilágot, hogy a New York Times, amely évtizedek óta hagyományosan a Demokrata Párt elnökjelöltjét biztosítja támogatásáról, valamint a CNN hírtelevízió, amely szintén demokrata elkötelezettségű média, névtelen forrásokra hivatkozva állította: Joe Biden azt mondta, fontolgatja, hogy kiszáll az elnöki tisztségért folyó versenyből. Mindkét forrás szerint az elnök tisztában van azzal, hogy rosszul szerepelt a Donald Trumppal folytatott múlt csütörtöki nyilvános vitában és hozzáteszik, Joe Biden az elkövetkező 48 óra interjúi, illetve más nyilvános szereplései után mérlegelni fog, és ezek alapján dönti majd el, hogy versenyben marad-e.

A Fehér Ház szóvivője szerint szó sincs ilyesmiről.

„Az elnök eltökélt és versenyben marad. Erről nincs mit beszélni. Marad. Az elnök erre ígéretet tett, és ezt be is tartja. Folytatja munkáját, hogy újabb sikereket tudjon elérni. Az elnök most erre fókuszál, és továbbra is az amerikai népért dolgozik” – mondta Karine Jean-Egy hete tartanak a találgatások arról, hogy a 81 éves Joe Biden egészségi állapota lehetővé teszi-e, hogy ellássa a feladatait, illetve hogy valóban őt indítja-e a Demokrata Párt az elnökválasztási küzdelemben. Még maga Joe Biden is elismerte, már csak árnyéka egykori önmagának.

„Már nem tudok olyan könnyen járni, mint régen. Nem beszélek olyan folyékonyan, mint régen. Nem vitatkozom olyan jól, mint régen. De azt tudom, amit tudok. Tudom, hogyan kell elmondani az igazságot” – mondta az elnök észak-karolinai kampányán szimpatizánsai körében.

Joe Biden szerdán egy sor demokrata párti képviselővel beszélt telefonon, hogy meggyőzze őket: ne mondjanak le róla és támogassák az elnökjelöltségét.

A kampánystábja is mindent megtesz, hogy magyarázatot adjon a balul sikerült szereplésére a nyilvános vitában.

Azt mondták: az elnöknek jetlag-je volt, mert június elején kétszer is Európába látogatott, ezért majdnem elaludt a vitán. A vita előtt egy héttel az elnök ugyan már hazaérkezett, de állítólag megfázott, és azért volt nehézkes a beszéde.

A magyarázkodások azonban a közvéleményt nem hatják meg. A New York Times által megrendelt felmérés szerint Donald Trumpot jelenleg az amerikaiak 49, míg Joe Bident 43 százaléka támogatja. Ez az arány megegyezik a CNN hírtelevízió közvélemény-kutatásának eredményével. A The Wall Street Journal napilap megrendelésére elkészült felmérés 48 százalékos Donald Trump-fölényt mutat Joe Biden 42 százalékával szemben.

Joe Biden amerikai elnök kedden egy adományozóknak tartott, zárt ajtók mögötti beszédben vallotta be, hogy majdnem elaludt a múlt csütörtöki elnökjelölti vitán.

Az elnök a csörte előtt tett tengerentúli utazásaival magyarázta a várakozásokat alulmúló szereplését – számol be a Hill cikkét szemléző Portfolio.

Nem voltam túl okos. Úgy döntöttem, hogy néhányszor körbeutazom a világot nem sokkal a vita előtt – jelentette ki a demokrata elnök kampányadományozók jelenlétében kedden Virginia államban.

Nem hallgattam a stábomra, és aztán majdnem elaludtam a színpadon

– tette hozzá Joe Biden, kiemelve: „Ez nem kifogás, hanem magyarázat.”

Biden a vita előtt egy hétig a mindenkori elnök erdei birtokán tartózkodott, hogy felkészüljön a CNN által közvetített megmérettetésre. Biden oda június 20-án érkezett, majd június 27-én reggel hagyta el Camp Davidet, hogy Atlantába utazzon a vitára.

A 81 éves elnök ezt megelőzően június 14-én tért vissza az Egyesült Államokba olaszországi útjáról, amely magába foglalta a G7-ek vezetőinek csúcstalálkozóját. Biden a mediterrán ország előtt Franciaországban vett részt a normandiai partraszállás 80. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen június 6-án.

Biztonságpolitikai, gazdasági és politikai kockázatok is vannak abban, hogy Joe Biden ma az Egyesült Államok elnöke és/vagy egyik elnökjelöltje lehet – röviden így lehet összefoglalni a Magyar Nemzet által megkérdezett szakértők véleményét az előzetes elnökjelölti vita után kialakult helyzetben.

Miután az előzetes elnökjelölti vitában Joe Biden finoman fogalmazva is alulteljesített, már nemcsak politikai ellenfelei támadják, hanem „sajátjai” közül is sokaknak keze ügyébe került valahogy az a bizonyos tomahawk, amivel akár neki is rohannának – persze csak képletesen. Ennek több üzenete is van, a demokraták fellépése azonban több egy beismerésnél: egyértelművé vált, hogy Bident egészségügyi, illetve elmeállapota valójában akadályozza az elnöki teendők ellátásában, és már a demokraták is elismerik, egy alkalmatlan elnök vezeti Amerikát. Arról, hogy mindez milyen biztonságpolitikai, gazdasági és politikai veszélyei vannak ennek, szakértőket kérdezett a Magyar Nemzet.

Támogatói szerint sem kellene Bidennek indulnia az elnökválasztáson

A biztonságpolitikai kockázattal kapcsolatos helyzetet akkor lehet megbeszélni, ha már pontosan tudjuk, hogy ki lesz a jelölt, leginkább pedig a választások után, amikor már tudjuk, hogy ki az új elnök – fogalmazott a Magyar Nemzetnek Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, aki jelenleg nem lát ilyen kockázatot, mivel az elnöki adminisztráció is teszi a dolgát 2025. január 20-ig, ameddig Joe Biden az elnök. Felhívta a figyelmet: az sem biztos, hogy kit fognak jelölni, ez augusztus végén derül majd ki, amikor megkérdezik majd Trumptól és Bidentől, hogy vállalják-e az elnökjelölti megméretést. Trumpnál egyértelmű, hogy vállalja ezt, Biden részéről azonban ez még nem teljesen világos – saját véleménye és családjának nyilatkozatai ellenére. A Demokrata Párton belül ugyanis jó páran vannak, akik fenntartásokkal élnek a Trump–Biden szópárbajt követően. Akár fel is szólíthatják arra Joe Bident, hogy ne jelöltesse magát, és előkészítenek egy másik jelöltet.

„Ez azonban már komoly, nemcsak biztonságpolitikai, hanem választási kockázattal is jár, hiszen felépíteni egy elnökjelöltet két perc alatt nem lehet. Augusztus végétől a november ötödikei választásig már nagyon kevés az az idő, ami erre rendelkezésre áll”

– hangsúlyozta Kis-Benedek József.

Mint magyarázta, kockázattal jár tehát az is, ha Biden visszamondja a jelöltséget, de az is, ha vállalja, mert pillanatnyilag azért nem nagyok jók a 81 éves Joe Biden lapjai a „24 órás elnökségre”. A kialakult helyzet következtében Trump esélyei kétségtelenül megnőttek. A legnagyobb probléma, hogy a demokraták között, illetve a szponzorok között is vannak, akik szerint Bidennek a választáson nem kellene indulnia – mondta a szakértő.

„Nem olyan könnyű előhúzni egy amerikai elnökjelöltet, mint egy nyuszit a kalapból” – mondta a Magyar Nemzetnek Seremet Sándor, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) vezető kutatója, az Eurázsia-Központ szakértője.

Mint kifejtette, láthatóan romlott Biden elnök állapota, ez az előzetes vitán is látszott. Ez viszont azt a kérdést is felveti, hogy ha elnökjelöltnek nem alkalmas, akkor jelenleg elnöknek alkalmas-e?

Szakértői körökben van olyan vélemény is, hogy egy rossz Bidennel nagyobb esély lehet győzni. Más kérdés, hogy győzelem esetén mellé kellene rakni egy alkalmas alelnököt, aki szükség esetén a helyébe léphet – tette hozzá a kutató.

Biden miatt elveszítheti vezető pozícióját az Egyesült Államok

Horváth József biztonságpolitikai szakértő szerint ha a világ egyik legerősebb katonai és gazdasági hatalma élén egy olyan ember áll, aki a nap 24 órájában nem képes felelős döntéseket hozni, adott esetben háborúról, békéről, atomfegyver bevetéséről, akkor ez kockázati tényezővé válik és nem megoldássá.

„Joe Biden pedig, akit az előzetes vitában is láthattunk, fizikailag sem képes már ellátni a feladatát” – fogalmazott.

Emlékeztetett, Közép-Európában az idősebb generáció ugyanezt látta egy hanyatló birodalom, a Szovjetunió esetében. Az Egyesült Államokban a fiatalság és az erő nimbuszát most teszik tönkre, márpedig ha az amerikai társadalom beletörődik ebbe, akkor óhatatlanul elveszti gazdasági és politikai vezető pozícióját.

„Láttuk ezt az embert nemcsak a vitán, hanem az elmúlt évek során csetleni-botlani, kerékpárral elesni stb.

Amikor valaki ilyen fizikális és mentális állapotban van, mi történik, ha hajnali kettőkor felkeltik, hogy az ukrán–orosz háborúban fordulat állt be? Akkor neki lehet, hogy perceken belül kell döntést hoznia, ami a világ sorsát alapjaiban határozná meg” – magyarázta.

Csökkent az elnök szerepe

A biztonsági kérdések kapcsán Földi László biztonságpolitikai szakértőt is megkérdezték. Ő arra hívta fel a figyelmet, hogy már Obama alatt elkezdték leépíteni Amerikában az elnöki funkció alapjait.

„Azzal, hogy lejáratják az elnöki hatalmat – amire nem volt példa a történelemben –, elvész a szimbólum, hiszen az elnök, az elnöki hatalom a szimbóluma az Egyesült Államoknak. Ha ezt a szimbólumot elveszti, akkor nincs Egyesült Államok”

– magyarázta Földi László.

Hozzátette: azzal, hogy Trumpot támadták, és egy gyakorlatilag magatehetetlen, élemedett embert akarnak újraválasztatni, azt üzenik az amerikai népnek, hogy nem fontos már ez a beosztás. A szakértő szerint a nemzetbiztonsági kérdés ott jelenik meg, hogy az elnöki hatalom lebontása – amely nyilván valamely gazdasági erőtér érdekében történik – gyakorlatilag az Egyesült Államokat teljesen irányíthatatlanná teszi. Az ott élő emberek elveszítik az identitásukat, ami már most is látszik. Ez pedig egy olyan spirálba tud torkollni, amely egyik variációban polgárháborúba torkollik, a másik verzióban pedig világháború kirobbantását jelentheti, ami már mindenkinek komoly kockázat. Biden személye a jelenlegi pozícióban és egészségi állapotában már most is egyfajta „hadüzenet a normalitásnak” – fogalmazott Földi László.