Olajszállítás- A szlovákok megoldást javasolnak az ukránoknak

Szlovákia pénteken közölte, hogy technikai megoldást javasolt Ukrajnának a szlovákiai és magyarországi kőolajfinomítókba irányuló kőolajszállítások helyreállítása érdekében, miután olyan figyelmeztetések hangzottak el, amelyek szerint a részleges leállás már szeptember elején üzemanyaghiányhoz vezethet.

Szlovákiát és Magyarországot érinti a Barátság kőolajvezeték déli ágán át történő olajszállítások Kijev általi leállítása, miután Kijev szankciókat rótt ki a Lukoil orosz kőolajipari cégre.

A szlovák kormányhivatal közölte, hogy Robert Fico miniszterelnök pénteken ukrán partnerével, Denisz Smihallal tárgyalt.

Robert Fico „technikai megoldást javasolt az ukrán partnereknek, amelynek több fázisában Szlovákia is részt venne” – közölte a kabinet, de további részleteket nem árult el.

A szlovák kormány hivatala szerint az alternatív szállítások többe kerülnének, és műszakilag nem megoldhatók a szlovákiai Slovnaft kőolajfinomító számára.

A közeli órákban és napokban intenzív tárgyalások folytak a legmagasabb szinteken – közölte a kormányhivatal.

Az Európai Unió által 2022-ben az orosz olajszállításokra kivetett szankciók alól Szlovákia, Magyarország és Csehország felmentést kapott. A lengyel Orlen tulajdonában lévő cseh kőolajfinomítóknak nem a Lukoil a szállítója, így a vita őket közvetlenül nem érinti.

Nyomásgyakorló eszköznek nevezte a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a Facebook-oldalára  feltöltött videóban azt, hogy Ukrajna korlátozza Magyarország olajimportját.

Dömötör Csaba közölte: Ukrajnában elfogadtak egy jogszabály-módosítást, amelynek alapján az orosz Lukoil olajszállítmányai nem haladhatnak át Ukrajnán keresztül Magyarország irányába.

A keletről jövő vezetékes olajimport jelentős részét a Lukoil adja, ezért a lépés rendkívül káros Magyarországnak és egyébként Szlovákiának is

– mondta az államtitkár.

Hozzáfűzte: „nincs elegendő saját olajkészletünk, az infrastruktúrát örököltük, az ország olajfüggőségét pedig nem lehet egyik napról a másikra zárójelbe tenni”; átmeneti megoldásokkal lehet ugyan orvosolni a korlátozásokat, középtávon viszont megoldás kell.

„Kijev lépése egy nyomásgyakorló eszköz, hogy végre adjuk már be a derekunkat a háborús politikában, és nem valamiféle kóbor vélemény ez, mert az ukrán törvényhozás egyik tagja ezt nyíltan ki is mondta” – fogalmazott Dömötör Csaba.

Kifejtette: „az energetikai bizottság tagja meglepő nyíltsággal azt mondta, a tiltásnak az is célja, hogy letörje Magyarország ellenállását a fegyverszállításokkal kapcsolatban; azt mondja, mindenféle diplomáciai megoldást kipróbáltak, de ezek nem működtek, és más megközelítést kell alkalmazni, mármint irányunkban”.

„Világos szavak, de nem kell elfogadnunk a zsarolást, nem fogunk változtatni azon, hogy nem akarunk belegabalyodni a háborúba”

– hangsúlyozta az államtitkár. Rámutatott: Magyarország sokféle módon segíti Ukrajnát, például már 1,3 millió menekültet engedett be, közülük több tízezren Magyarországon is maradtak, ezért több mint ötezer Ukrajnából menekült gyerek jár magyar iskolába vagy óvodába. Ukrajna területén is több mint félmillió családnak nyújt segítséget hazánk, iskolák, kórházak, rendelők felújításával, újjáépítésével – tette hozzá.

Kitért arra, hogy eddig korrekt volt az energetikai együttműködés a két ország között, például rögtön a háború kirobbanása után százezer liter üzemanyagot küldtünk, és Ukrajna a legtöbb áramot Magyarország irányából tudja importálni, júniusban ez a teljes mennyiség 42 százaléka volt. Júliusban gyorssegélyt nyújtottunk azért, hogy tudják működtetni az energiarendszerüket – Lengyelországgal és Szlovákiával együtt – folytatta Dömötör Csaba.

Úgy összegzett: „többféle módon segítettünk, annak ellenére, hogy egyre szélesebb eszköztárral próbálnak belerángatni egy olyan háborúba, ami nem is a miénk: visszatartják az uniós pénzeket, bojkottot hirdetnek a magyar elnökség rendezvényei ellen és most ezekhez csatlakozik az energiaimport korlátozás lehetősége.”

„Legalább tudjuk, hányadán állunk, és ők is jobb, ha tudják, Magyarország nem fog beállni a háborúpárti sorba” – nyomatékosította az államtitkár

Magyarország és Szlovákia együtt konzultációs eljárást kezdeményezett az Európai Uniónál Ukrajnával szemben az ország váratlan és barátságtalan lépése miatt, amellyel részlegesen leállították a hazánkba irányuló kőolajszállítást – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós külügyi tanács ülését követő sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy az orosz Lukoil kőolajtranzitjának leállításáról szóló ukrán döntés súlyosan veszélyezteti Magyarország és Szlovákia energiaellátását.

Rámutatott, hogy mivel az energiaellátás nem politikai, hanem infrastrukturális kérdés, s mivel hazánk kőolajszükségletét alternatív szállítási útvonalak hiányában nem lehet megoldani orosz források nélkül, az ország Szlovákiával és Csehországgal együtt kivételt kapott az EU-s szankciók alól az import terén.

Emlékeztetett rá, hogy a Lukoil a magyar kőolajimport egyharmadát és a szlovák kőolajimport mintegy 45 százalékát adja jelenleg, az ukrán tilalom így alapvetően fenyegeti a két ország energiabiztonságát.

„Ez elfogadhatatlan és érthetetlen lépés egy olyan ország részéről, amelyik az Európai Unió tagja akar lenni, és egyetlen döntéssel két EU-tagország kőolajellátását sodorja alapvető veszélybe”

– mondta.

Majd leszögezte, hogy egyelőre átmeneti megoldásokkal sikerült stabilizálni a helyzetet, azonban már középtávon sem biztosítható a magyar és a szlovák kőolajellátás biztonsága a Lukoil szállításai nélkül.

„Ezért folyamatosan egyeztetünk a szlovák kormánnyal annak érdekében, hogy a helyzetet feloldjuk. Tegnap telefonon beszéltem az ukrán külügyminiszterrel is, aki azt mondta, hogy természetesen semmi probléma, átengednek mindenfajta szállítmányt Ukrajnán, ami nyilvánvalóan nem igaz” – jelentette ki.

„A Lukoil szállítmányai most már jó néhány hete nem tudnak megérkezni Magyarországra (…) Ukrajna ezzel az új jogszabállyal megtiltotta a Lukoiltól származó kőolajszállítmányok áthaladását”

– folytatta.

Szijjártó Péter kifejtette, hogy mindez sérti az EU-Ukrajna társulási megállapodás azon pontját, amelyik kimondja, hogy Kijev nem szakíthatja meg energiahordozók tranzitját a közösség tagjainak irányába.

Arra is kitért, hogy a megállapodás kiköti, hogy ilyen esetben a kárvallott tagállam azonnal konzultációs eljárást indíthat, amelyben az Európai Bizottság köteles őt képviselni. Ha nem sikerül dűlőre jutni, akkor lehetőség van egy választott bíróság létrehozására és negyven napon belül egy eljárás lefolytatására, s ha így sincs megoldás, akkor az EU jogosult arra, hogy ne teljesítse egyes szerződéses kötelezettségeit, például a vámmentesség terén.

„A mai napon Szlovákiával közösen kezdeményeztük az Európai Bizottságnál ezt a választott bírósági eljárást megelőző konzultáció beindítását. Sürgős ügyről van szó, hiszen az energiaellátás biztonsága akut kérdés, ezért az Európai Bizottságnak három napja van lefolytatni ezt a konzultációt Ukrajnával, és hogyha ez eredménytelen, akkor a választott bírósági vitarendezési eljárási folyamat indul meg”

– tájékoztatott.

A miniszter tudatta, hogy a két ország ezzel párhuzamosan különböző jogi és technikai megoldásokon dolgozik annak érdekében, hogy ha nem születik rövid távon megoldás a helyzetre, akkor is biztosítható legyen a zavartalan kőolajellátás.

„Folyamatosan kapcsolatban vagyunk, és körvonalazódnak is olyan megoldások, amelyek hosszú távon biztosítani tudják az energiaellátásunkat” – fogalmazott.

Továbbá az ukrán döntést különösen annak fényében is barátságtalannak és váratlannak nevezte, hogy a szomszédos ország júniusban a legtöbb villamos energiát hazánk felől importálta, a teljes behozatala 42 százalékát.

Ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy Ukrajna energiaellátását a „szájkaratézók és a nyilatkozóbajnokok” helyett a folyamatosan pellengérre állított Magyarország segíti ezekben a nehéz időkben.

Emellett a magyar villamosenergia-hálózatot működtető vállalat is nagyon komoly erőfeszítéseket tett azért, hogy Ukrajna az európai hálózathoz csatlakozni tudjon – fűzte hozzá.

Ráadásul a szavai szerint július elején Lengyelország mellett Szlovákia és Magyarország is gyorssegélyt biztosított Ukrajnának az energiarendszerének működtetése érdekében..

A miniszter később bírálta az EU cselekvésképtelenségét az ügyben.

A brüsszeli bürokraták történelmi bűne, hogy az Európai Unió érdekérvényesítő képessége most már gyengébb, mint bármikor korábban – írta péntek esti Facebook-bejegyzésében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

„Az Európai Bizottság elnökének (Ursula von der Leyen) és az Európai Unió külügyi főképviselőjének (Josep Borrell) +köszönhetően+ az EU ma már arra is képtelen, hogy megvédje saját tagállamait (Szlovákia és Magyarország) egy tagjelölt zsarolásával (Ukrajna) szemben” – fogalmazott a tárcavezető.

Szijjártó Péter hozzátette: Ukrajna ugyanis a Lukoil olajszállítmányainak letiltásával a magyar kőolajimport egyharmadát és a szlovák kőolajimport 45 százalékát sodorta veszélybe.

„Ez az ukrán lépés kockára teszi mind Magyarország mind Szlovákia energiaellátásának biztonságát. Az Európai Bizottság pedig ahelyett, hogy a sarkára állna és megvédené két tagországát, inkább kifogásokat keres és mentegeti az ukrán zsaroló lépéseket” – írta a miniszter.

Ez elfogadhatatlan és felháborító viselkedés a brüsszeli bürokraták részéről – tette hozzá Szijjártó Péter.

A külgazdasági és külügyminiszter közölte: pénteken telefonon egyeztetett szlovák kollégájával, Juraj Blanárral és megállapodtak a közös, koordinált fellépés folytatásában, és egyetértettek abban, hogy mind Ukrajna, mind a Bizottság fellépése elfogadhatatlan, „és nem fogunk engedni a zsarolásnak akkor sem, ha az Kijevből vagy Brüsszelből érkezik”.