Miről egyeztetett Trump és Zelenszkij?

Az ukrajnai háború lezárásának lehetőségeiről is beszélt telefonon Donald Trump republikánus elnökjelölt és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken.

Donald Trump, a Truth Social közösségi médiaoldalán megjelent közleményében „nagyon jó” telefonhívásnak minősítette kettőjük beszélgetését. Az ukrajnai béke lehetőségéről közölte: „a két oldal képes lesz arra, hogy összeüljön és kitárgyaljon egy megállapodást, amely véget vet az erőszaknak és lefekteti az utat a jólét felé”.

Donald Trump közlése szerint a beszélgetést az ukrán államfő kezdeményezte. Megismételte korábban többször hangoztatott ígéretét, hogy az Egyesült Államok elnökeként lezárná a háborút, amely sok életet követelt és számtalan család életét tette tönkre. A republikánus elnökjelölt beszámolt arról is, hogy Volodimir Zelenszkij elítélte az múlt szombaton ellene végrehajtott merényletkísérletet.

Volodimir Zelenszkij közösségi médiában közzétett beszámolója szerint szó volt annak fontosságáról, hogy Ukrajna megsegítését kétpárti, valamint kongresszusi és szenátusi támogatás övezze az Egyesült Államokban. Az ukrán elnök azt is közölte, hogy gratulált Donald Trumpnak az elnökjelöltséghez, valamint azt, hogy megállapodtak egy későbbi személyes találkozóban.

Elfoglalták az orosz fegyveres erők a donyecki régióban lévő Jurjivka települést, és hatból öt frontszakaszon nyomultak előre az elmúlt hét folyamán Ukrajnában, miközben 82 ellenrohamot vertek vissza – közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium.

A tárca beszámolója szerint az orosz hadsereg július 13-a és 19-e között 11 csoportos csapást mért precíziós fegyverekkel és drónokkal ukrán légibázisokra, a hadiipart támogató energetikai létesítményekre, valamint légvédelmi és elektronikai hadviselési berendezéseire. Ukrán alakulatok állomáshelyeit, fegyvert és hadfelszerelést szállító vasúti szerelvényeket és lőszerraktárakat is értek csapások.

A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint az ukrán hadseregnek az elmúlt héten több mint 13 ezer katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezés vonalán. Tizenkilenc ukrán katona megadta magát.

A minisztérium az ebben az időszakban megsemmisített ukrán katonai célpontok, haditechnikai eszközök között említett meg egyebek között 66 lőszerraktárt, a rádióelektronikai harc 31 állomását, három MiG-29-es repülőgépet

– ezzel 630-ra nőtt a háború kezdete óta az ukrán fél által elveszített repülőgépek száma –, tíz harckocsit, 36 páncélozott harcjárművet, nyolc amerikai ATACMS műveleti-harcászati rakétát, tíz francia HAMMER irányított légibombát, amerikai HIMARS sorozatvetők 44 rakétáját, továbbá 305 drónt – közülük 94-et Oroszország nyugati régióinak légterében – és tíz személyzet nélküli hajót.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek pénteken ukrán tüzérségi és dróntámadást. A luhanszki régióban lévő Kreminnában egy kazettás lövedékekkel végrehajtott csapás következtében hat civil megsebesült, majd a megismételt csapásban a város rendőrfőnöke is, aki helyszínelni szállt ki.

A „Donyecki Népköztársaság” hatóságai közölték a TASZSZ hírügynökséggel, hogy Toreck (Dzserszinszk) városnak a visszavonult ukrán erők által elhagyott részén a pincékben több tucatnyi meggyilkolt civil holttestére bukkantak.

Az ügyben az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) vizsgálatot indított.

Az orosz igazságügyi minisztérium pénteken külföldi ügynöknek nyilvánította Jurij Svecet, az egykori szovjet Állambiztonsági Bizottság (KGB) volt hírszerzőjét, aki a tárca szerint ellenezte az Ukrajna elleni háborút, rágalmakat terjesztett az orosz hadseregről.

Ugyanezt a minősítést kapta Jevgenyij Kiszin zongoraművész, aki pénzt gyűjtött az ukrán hadsereg támogatására, Dmitrij Cibirjov, Alekszej Navalnij néhai ellenzéki politikus volt szaratovi koordinátora, és Grigorij Mihnov-Vajtenko szentpétervári lelkész is.

Az orosz erők rakétacsapást mértek a dél-ukrajnai Mikolajiv város lakóövezetére péntek délután, az eddigi információk szerint hárman vesztették életüket, köztük egy gyerek – közölte Olekszandr Szenkevics, a megyeszékhely polgármestere a Telegramon.

Az ukrán légierő helyi idő szerint délután öt óra körül jelezte az orosz rakétatámadást, és kérte Mikolajiv lakosait, hogy haladéktalanul vonuljanak óvóhelyre. Percekkel később már robbanások hallatszottak városban – írta az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem sokkal később a Facebookon azt írta, hogy becsapódás történt egy játszótéren, „egy átlagos lakóépület” mellett. Hozzátette, hogy az eddigi adatok szerint a három halálos áldozaton kívül öten sebesültek meg a támadásban.

Az államfő a katasztrófavédelmi szolgálat által készített fotókat is közzétette. Ezek közül az egyiken mentést végzők láthatók, akik hordágyon visznek egy áldozatot, mellettük pedig egy idős nő fekszik a földön. A többi fényképen megrongálódott többszintes lakóházak láthatók.

„Oroszország nap mint nap bizonyítja terrorjával, hogy a rá nehezedő nyomás nem elég. Az életnek ezt a pusztítását meg kell állítani. Védelmünk támogatásához új megoldásokra van szükség. Oroszországnak éreznie kell a világ erejét” – írta kommentárjában az ukrán elnök.

Ukrajnában kemény tél vár az emberekre az orosz támadások által okozott energiaválság miatt, és további segítségre van szükségük, hogy átvészeljék a hidegebb hónapokat – figyelmeztetett az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR).

„Energia, energia, energia. Soha nem láttam még ilyen egyetértést. Tényleg aggódnak emiatt a kérdés miatt” – mondta Filippo Grandi, az UNHCR vezetője az ukrán tisztségviselőkkel folytatott megbeszélései után.

Grandi megjegyezte, hogy az egyszerű emberek – különösen a kelet-ukrajnai metropoliszban, Harkivban – már attól tartanak, hogy télen fűtés nélkül maradnak.

Amire szükség van, az a „támogatás fenntartása” – tette hozzá Grandi.

Az UNHCR az elmúlt két-három hónapban az ukrajnai menekültek számának enyhe növekedését tapasztalta, különösen az ukrán erőművek elleni pusztító orosz rakétatámadások után.

„Az emberek aggódnak amiatt, hogy áram nélkül kell szembenézniük a téllel, vagy akár ezzel a nagyon meleg évszakkal” – mondta Grandi.

Véleménye szerint az áramválságot, és nem feltétlenül a katonai támadásokat tekintették a fő oknak a külföldön menedéket kereső ukránok.

Az orosz rakéta- és dróntámadások március óta több mint kilenc gigawattnyi erőművi kapacitást semmisítettek meg. Ennek következtében május óta országszerte órákig tartó áramkimaradások vannak.

Az ENSZ azonban nem elhanyagolható számú visszatérőt is megfigyelt Ukrajnába.

„A becslések szerint 2022 februárjától egymillió ember tért vissza legalább három hónapra az országba” – mondta Grandi, aki szerint ezek nem olyan emberek voltak, akik egy gyors hazautazásra indultak, hogy megnézzék a házukat.

Mindazonáltal mintegy 6,5 millió ukrán, vagyis a lakosság egyhetede maradt az országon kívül.

Filippo Grandi szervezetének becslése szerint a visszatérési hajlandóság továbbra is magas, az Európában tartózkodó ukrán menekültek mintegy 60-70 százaléka vissza akar térni hazájába.