Migráció-ügyben az EU a Soros-tervet hajtja végre

Súlyos szereptévesztésben van az Európai Unió (EU), a migrációs kérdésben tapasztalt lépései mind arra utalnak, hogy „a Soros-terv végrehajtása” érdekében mindent megtesznek azért, hogy a magyar határőrizeti rendszert lebontsák, illetve Magyarországon nekik tetsző kormány alakulhasson – jelentette ki az M1 csatorna szerda reggeli műsorában a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.

Bakondi György úgy vélekedett, hogy az EU a migrációs paktum keretében más és más megközelítést alkalmaz az egyes határszakaszokkal kapcsolatban. A lett, a litván vagy a lengyel határon nagyon komoly kerítés épült – a lengyelek pedig az ottani határőség jóval engedékenyebb fegyverhasználati szabályát is most fogadták el –, az Európai Unió biztosa pedig a lett kerítésnél azt mondta, hogy az az európai demokráciát védelmezi.

„Ez nagyon súlyos tévedés, mert szuverenitást, belső biztonságot, a nem kívánatos, erőszakosan érkező illegális bevándorlók távol tartását, a szervezett bűnözés akadályozását” szolgálja, de a demokráciát nem védelmezi”

– fogalmazott a főtanácsadó.

Furcsaságnak nevezte, hogy a mediterrán térségben vagy a nyugat-balkáni útvonalon érkező migránsokat ugyanakkor automatikusan be kellene engedni, visszatérve ahhoz a helyzethez, ami 2015-ig jellemző volt Magyarországon is. „Nagy táborokban kellene elhelyeznünk” részben a kerítésen keresztül érkezőket, részben pedig azokat, akiket az olasz partokról vagy spanyol régiókból ide átcsoportosítanának „a brüsszeli bürokrácia egyedi döntése alapján”.

Ezekben a nagy táborokban kellene a menekültstátusz iránti kérelmeket elbírálni meghatározott időn belül, „de megtapasztaltuk már 2015-ben”, hogy ez mit jelent. Akkor 400 ezren özönlöttek be Magyarországra és közülük 376 ezren nyújtottak be menekültkérelmet a táborokban – jegyezte meg.

Bakondi György szerint az európai uniós tagállamok egyre inkább próbálnak nemzetállami megoldásokat találni, „mert elégedetlenek azzal, amit Brüsszelben az íróasztal mögött kitalálnak”.

Igyekeznek megfelelni az állampolgári elvárásoknak, hiszen az illegális migráció megfékezésének elsődleges célja, hogy „az európai polgárokat védelmezzük”, ezért aztán visszaállítják az ellenőrzést a schengeni belső határokon, és sok más intézkedést is tesznek – fűzte hozzá.

Elmondta még: nem telik el nap, hogy ne figyelmeztesse vagy fenyegesse az EU Magyarországot, és ez a fenyegetés olyan abszurditásig jutott el, mint a legutóbbi pénzbírság – 80 milliárd forint és további napi 400 millió forint –, ami európai szinten is példátlan nagyságrend. „Azért büntettek bennünket, mert védelmezzük azt a határt”, ami védelmezi a tagállamokat is, vagyis a magyar költségvetési forrásokból fenntartott műszaki akadályrendszer és határőrizeti rendszer segítségével távol tartjuk a szervezett bűnözés által a határokra hozott illegális bevándorlókat – vélekedett Bakondi György.

A migráció kezelése az EU-ban 2015 óta sikertelen, a mostani magyar uniós elnökség keretei között mindent meg kell tenni a jó megoldások meghozataláért. Magyarországnak több ilyen javaslata is van – mondta miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.

Bakondi György kiemelte: a magyar EU-elnökség egyik fontos célja, hogy a migráció területén új módszerekkel lépjenek fel. Ezek közé sorolta a közös erőfeszítések fokozását, az Európai Unión kívül benyújtható menekültkérelmek bevezetését és a külső határok szigorú őrizetét, hogy a jelenlegi helyzethez képest változást lehessen elérni.

Bakondi György a műsorban beszámolt arról, hogy az Európai Unióba három fő útvonalon érkeznek menekültek, és mindhárom esetben nő a nyomás.

„A legzsúfoltabb a Spanyolországba, ezen belül a Kanári-szigetekre vezető migrációs útvonal, amelyen meredeken növekvő számban érkeznek Afrikából.

Az olasz partoknál enyhébb a növekedés, ide a Szaharán keresztül elsősorban afrikai muszlim népesség érkezik csónakokkal, és ez az egyik legveszélyesebb útvonal, sokan veszítik életüket, és itt a legaktívabbak a civil szervezetek, amelyek segítik az unióba jutást. A balkáni útvonalon szintén jelentős növekedés tapasztalható, ami a magyar határon kevésbé érzékelhető, köszönhetően a szerb és a magyar rendőri erők tavaly október óta tartó együttműködésének, és sikerült kiszorítani innen az afgán embercsempész bandákat, amelyek áttelepültek a bosnyák-horvát határra” – fejtette ki a főtanácsadó.

Azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Királyság egy csaknem 100 millió eurós programot indít az embercsempész bandák felszámolására, Bakondi György felidézte: Nagy-Britanniába korábban Franciaországból gazdasági migránsok tömege áradt be, amely egyrészt a nagyvárosok, másrészt Írország, tehát az EU felé tartott.

„Az előző brit kormány a ruandai projektet részesítette előnyben, törvényt is alkotott arról, hogy akik Franciaországból érkeznek az Egyesült Királyságba és nyilvánvalóan nem menekültek, azokat Ruandába szállítják, és ott bírálják el menekültkérelmüket. A friss brit kormány vezetője jelezte, hogy ezt a jogszabályt vissza fogják vonni, és helyette más megoldásokat keresnek, ennek része az embercsempész bandák elleni hatékonyabb fellépés” – hangsúlyozta.

Szólt arról, hogy a belső ellenőrzést visszaállított schengeni tagországok, Olaszország, Németország, Ausztria, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország jelzik:

a lakosság nyomására valamilyen nemzeti megoldást keresnek, hiszen az embereket nem elégítik ki az Európai Unió migrációs paktumában megfogalmazott megoldások.

Hozzátette: az lehet a probléma hatékony kezelése, ha a segítséget odaviszik, ahol a probléma van, ezért próbálja meg Olaszország Tunézia, Líbia, Algéria kormányát a helyben maradás ösztönzésében segíteni a migráció elleni harcban. Bakondi György megjegyezte: megpróbálnak kapcsolatokat kiépíteni a Száheli-övezet országaival is, hogy az emberek ne induljanak útra a Szaharán keresztül a tenger felé.

Bakondi György úgy vélte,

a Patrióták Európáért frakció megalakulása meglepetést okozott az európai politikában,

és az új frakcióval elindult egyfajta változás, aminek a következményei csak most kezdenek körvonalazódni.

Az, hogy ennek milyen hatása lesz az illegális migrációra, még kérdéses, azonban „van esély arra, hogy akár a háború kérdésében, akár a gazdasági élet súlyos problémáiban, a versenyképesség ügyében áttörést érhetünk el, vagy legalábbis változásokat lehet majd elindítani” – fogalmazott Bakondi György.

Magyarország európai uniós elnöksége idején is napirenden lesz

az illegális migráció kérdése – emelte ki a belbiztonsági főtanácsadó.

Bakondi György szerint

komoly fenyegetést jelent az illegális migráció az európai emberek mindennapjaira.

A magyar kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy az illegális migráció Nyugat-Európában érezhető negatív következményeivel Magyarországon ne kelljen szembenézni – hangoztatta Bakondi György.

Bakondi György beszámolt arról, hogy a Kanári-szigetek térségében és a spanyol partoknál már nagyságrendbeli növekedés figyelhető meg az Afrikából érkező migránsok számát illetően, amely a jövőben várhatóan tovább nő, és az afrikai migránsok megjelenése más országokban is problémát jelenthet az öreg kontinensen.

A szakértő rámutatott: Afrika jelentős részén a mezőgazdasági és ipari termelés, az állam működőképessége, az oktatás, és az egészségügyi ellátás tekintetében már a jelenlegi lakosságszám ellátásához sincsenek meg a megfelelő feltételek. Az előrejelzések szerint viszont

a következő másfél évtizedben százmilliós népességrobbanás is lezajlik a kontinensen, azaz tovább romolhat a helyzet, s még több migráns jelenhet meg emiatt Európa-szerte

– fűzte hozzá.

A folyamatot már most jelzi az Európába tartó migrációs útvonalak terheltsége: az Afrikából útba induló és a spanyol partoknál vagy a Kanári-szigeteknél megjelenő tömeg, a növekedés üteme már mutatja, hogy a délről érkezők száma már valószínűleg meghaladja az Ázsiából érkezőkét – fejtette ki.

Szerinte a megoldás az lenne, hogy minél előbb a kivándorolni szándékozók szülőföldjén biztosítsák az emberek számára a segítséget azért, hogy ne induljanak útnak Európa felé a tömegek. Magyarország ebben aktívan részt vesz, s várhatóan ez így lesz a jövőben is – hívta fel a figyelmet.

Bakondi György beszélt arról is, hogy a kelet felől érkezők útvonalán, a magyar határtól délre – a szerb rendvédelmi szervek és a szerb–magyar együttműködés hatására – az illegálisan Európába érkezők útvonalában átterelődés figyelhető meg:

az afgán embercsempészbandák most leginkább Románia, illetve Bosznia-Hercegovina, Szlovénia, Horvátország és Olaszország irányába szállítják a migránsokat.

Úgy vélte, az EU eddigi intézkedései egyelőre – ahelyett, hogy távol tartaná vagy elriasztaná az útba indulókat – inkább bátorítólag, ösztönzőleg hatnak a migránsokra és az embercsempészekre. A szakértő szerint a jövőt illetően kérdés, hogy azok intézkedések, amelyeket az Európai Unió a migrációval kapcsolatban korábban meghozott, vajon fennmaradnak-e, vagy sikerül „korrekciót végigvinni”.

Több európai tagállamban történt az elmúlt évek választásain patrióta, nemzeti konzervatív fordulat, ami kihathat a döntéseket meghozó Európai Tanács működésére is – utalt ezzel arra, hogy e téren lehet esély az EU migrációhoz való viszonyának megváltozására, az azzal szemben való fellépés szigorodására.