Miért nem lép Brüsszel az ukrán olajszállítás ügyében?

Miért nem lépett semmit több mint egy hét alatt az Európai Bizottság Ukrajnával szemben az olajszállítások tiltása miatt? – tette fel a kérdést a külgazdasági és külügyminiszter keddi Facebook-bejegyzésében annak kapcsán, hogy Magyarország már több mint egy hete Szlovákiával közösen kezdeményezte az Európai Bizottság fellépését az ügyben.

Szijjártó Péter úgy fogalmazott, hiába két uniós tagország energiabiztonságának veszélyeztetése, hiába az EU-Ukrajna társulási megállapodás kristálytiszta megsértése, Brüsszel hallgat.

Véleménye szerint ennek két oka lehet: az Európai Bizottság annyira gyenge, hogy képtelen érvényt szerezni két tagállam alapvető érdekének egy tagjelölttel szemben, vagy nem is Kijevben, hanem Brüsszelben találták ki az egészet, nem is az ukrán kormány, hanem az Európai Bizottság akarta, hogy zsarolják meg a két békepárti, fegyverszállításokat elutasító országot.

„Az Európai Bizottságnak és személyesen Ursula von der Leyen elnöknek azonnal színt kell vallania: Brüsszelből kérték-e az olajszállítás tiltását Kijevtől? S ha nem, akkor miért nem lépett semmit több mint egy hét alatt az Európai Bizottság?” – tette fel a kérdést Szijjártó Péter.

A brüsszeli bürokraták történelmi bűne, hogy az Európai Unió érdekérvényesítő képessége most már gyengébb, mint bármikor korábban – írta korábban a Facebookon Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

„Az Európai Bizottság elnökének (Ursula von der Leyen) és az Európai Unió külügyi főképviselőjének (Josep Borrell) +köszönhetően+ az EU ma már arra is képtelen, hogy megvédje saját tagállamait (Szlovákia és Magyarország) egy tagjelölt zsarolásával (Ukrajna) szemben” – fogalmazott a tárcavezető.

Szijjártó Péter hozzátette: Ukrajna ugyanis a Lukoil olajszállítmányainak letiltásával a magyar kőolajimport egyharmadát és a szlovák kőolajimport 45 százalékát sodorta veszélybe.

„Ez az ukrán lépés kockára teszi mind Magyarország mind Szlovákia energiaellátásának biztonságát. Az Európai Bizottság pedig ahelyett, hogy a sarkára állna és megvédené két tagországát, inkább kifogásokat keres és mentegeti az ukrán zsaroló lépéseket” – írta a miniszter.

Ez elfogadhatatlan és felháborító viselkedés a brüsszeli bürokraták részéről – tette hozzá Szijjártó Péter.

A külgazdasági és külügyminiszter közölte: egyeztetett szlovák kollégájával, Juraj Blanárral és megállapodtak a közös, koordinált fellépés folytatásában, és egyetértettek abban, hogy mind Ukrajna, mind a Bizottság fellépése elfogadhatatlan, „és nem fogunk engedni a zsarolásnak akkor sem, ha az Kijevből vagy Brüsszelből érkezik”.

Bulgária újabb baráti gesztusként segítséget ajánlott Magyarországnak azon nehézségek kezelésében, amelyek az orosz Lukoilra vonatkozó ukrajnai kőolajszállítási tilalom nyomán álltak elő – jelentette be a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Bukarestben.

A tárcavezető a bolgár energiaügyi miniszterrel folytatott egyeztetését követően arról számolt be, hogy Vladimir Malinovval áttekintették a helyzetet, amely Ukrajna azon „elfogadhatatlan” lépései miatt állt elő, amelyekkel ellehetetlenítették az orosz Lukoil kőolajtranzitját Magyarország és Szlovákia irányába.

„Nem csupán Magyarország és Szlovákia energiabiztonságát veszélyeztetik ezzel, hanem megsértik az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási megállapodást is”

– szögezte le.

Majd arra is kitért, hogy Brüsszelben szerdán összeült a kérdést napirendre tűző kereskedelempolitikai bizottság.

„Jól látszik, hogy egyes európai uniós tagállamok továbbra is politikai álláspontot képviselnek, és annak ellenére, hogy Ukrajna lépése fekete-fehéren sérti a magyar és szlovák energiaellátás biztonságát, sérti az EU és Ukrajna közötti társulási megállapodást, próbálják mentegetni Ukrajnát, s jól láthatóan a belső európai uniós szolidaritásra fittyet hánynak” – mondta.

„Meglátjuk, az Európai Bizottság végül mikor alakítja ki az álláspontját, s hívja össze az Európai Unió és Ukrajna közötti konzultációt, amelynek eredményeként azt várjuk, hogy Ukrajna feloldja a Lukoil olajszállítmányainak tiltását” – tette hozzá.

Szijjártó Péter leszögezte, hogy Magyarország földgázellátásának egy jelentős része Bulgárián keresztül érkezik, és a térségben az ország élen jár a megbízhatóság tekintetében.

Tájékoztatása szerint tavaly Bulgárián keresztül 5,6 milliárd köbméter földgáz érkezett hazánkba, idén pedig már 3,9 milliárd köbméter.

„Bulgária tiszteletben is tartja mindazon kötelezettségeit, amelyek tranzitország mivoltából fakadnak” – hangsúlyozta.

A miniszter végül közölte, hogy bolgár kollégája segítséget ajánlott az ukrán lépés miatt előállt helyzet kapcsán.

„Ugyan közvetlen kőolajszállítási összeköttetés, vagyis csővezeték nincs a két ország között, de jelezte, hogy amennyiben például kőolajtermékek vonatkozásában szükségünk van újabb mennyiségekre, azt különböző számítási módokkal el tudják juttatni Magyarországra”

– mondta.

„Újabb szép és valódi baráti gesztus Bulgáriától az ilyen típusú segítség felajánlása” – fűzte hozzá.

Amennyiben a következő napokban nem újul meg az orosz kőolaj Ukrajnán át történő szállítása, a pozsonyi Slovnaft kőolajfinomító leállítja az Ukrajnába történő gázolajkivitelt – jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök a közösségi médiában hétfőn közzétett videóbejegyzésében, amelyet a pozsonyi kormányhivatal az MTI-nek is eljuttatott.

A szlovák kormányfő elmondta: az ukrán miniszterelnökkel, Denisz Smihallal folytatott többszöri telefonos egyeztetés, valamint az Ukrajna pozsonyi nagykövetével történt hétfői megbeszélés után be kell jelenteniük, hogy amennyiben Ukrajna nem áll le az orosz kőolaj Szlovákiába és Magyarországra irányuló exportjának korlátozásával, akkor a pozsonyi Slovnaft olajfinomító nem folytatja az Ukrajnába irányuló gázolajexportot, amely az ottani szükségletek 10 százalékát teszi ki.

Robert Fico hangsúlyozta:

Kijev az orosz kőolajexport tranzitjának korlátozásáról hozott lépésével Szlovákiának, Magyarországnak és Ukrajnának is árt, miközben az intézkedés kihatásait Oroszország nem is érzi meg.

Robert Fico arra emlékeztetett: bármennyire is azt próbálja láttatni a fősodratú média, hogy a kőolajszállításból adódó jelenlegi problémáknak Oroszországban van a gyökere, látni kell, hogy a kőolajszállítás korlátozásáról szóló döntést Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hozta meg július 24-én, amikor a Lukoil társaságot szankciós listára tette.

A szlovák miniszterelnök elmondta, hogy a pozsonyi ukrán nagykövettel folytatott beszélgetésében egyértelművé tette: a szlovák közvélemény nagyon rosszul értékeli Kijev exportkorlátozó döntését, és ez a döntés sem változtathatja meg Pozsony békepárti álláspontját az ukrajnai konfliktussal összefüggésben. Hangsúlyozta: a pozsonyi kormány elutasítja, hogy egy új vasfüggöny politikája valósuljon meg az Európai Unió és Oroszország között. Hozzátette, hogy

amennyiben az EU ki akar kerülni az Egyesült Államok „totális befolyása alól”, gondolkoznia kell az Oroszországgal folytatandó együttműködésen.

„Elutasítom, hogy olyan vitákban vegyek részt, amelyek arról szólnak, hogy a tojás vagy a tyúk volt-e először, és arra akarok összpontosítani, ami a lényeg, vagyis, hogy hiányzik a kőolajunk egy része” – jelentette ki Robert Fico, hozzátéve: „a külföldi érdekeket előnyben részesítő liberális és progresszív politikusoktól eltérően a szlovák kormány számára az ország lakosainak érdekei az elsők.”