Miért nem ítélte el az EU parlamentje a Trump -merényletet?

A Patrióták Európáért európai parlamenti képviselőcsoport szerdán a politikai erőszak elítéléséről kezdeményezett plenáris vitát és határozatot, beleértve a Donald Trump volt amerikai elnök, jelenlegi elnökjelölt elleni merényletkísérlet elítélését is, ezt azonban a testület leszavazta – mondta Gál Kinga, a frakció első alelnöke Strasbourgban.

Sajtótájékoztatóján Gál Kinga azt vetette az EP szemére, hogy gyakorlatilag semmit nem tesz a politikai erőszak ellen, amely már Európában is felütötte a fejét, példaként említve a Robert Fico szlovák miniszterelnök elleni támadást, illetve a Budapesten elfogott antifa aktivista, Ilaria Salis esetét, aki, „bár majdnem megölt egy ártatlan embert, jelenleg, minden eljárás ellenére mégis az EP padsoraiban ülhet és arról oszthat ki minket, hogyan viselkedjünk”.

Gál Kinga elmondta, hogy napirend előtti felszólalásában kitért az EP keddi, az alelnöki tisztségekről tartott szavazására is, és tiszteletlenségnek nevezte a Patrióták Európáért-frakció mögött álló mintegy 18 millió szavazóval, illetve a demokrácia alapvető szabályaival és a jogállamiság normákkal szemben, hogy az EP harmadik legnagyobbjának számító frakció két jelöltje – Klara Dostalova és Fabrice Leggeri – közül egyik sem kapott elegendő szavazatot.

„Az, hogy a patriótáknak járó tisztségekre az Európai Néppárt segédletével gyakorlatilag szélsőséges kommunistát szavaztak be, elfogadhatatlan”

– szögezte le, és jogi lépéseket sem zárt ki.

„Azért, ami a parlamenti szabályokért jár nekünk, meg kell küzdeni”  – jelentette ki.

Mint mondta, a Patrióták Európáért politikai nyilatkozatot adott ki a témában, melyben a politikai erőszak legújabb európai és amerikai megnyilvánulásai kapcsán kijelentik: határozottan elítélik az erőszak minden formáját a politikai életben. „A Donald Trump amerikai elnökjelölt és Robert Fico szlovák miniszterelnök elleni merényletek nem maradhatnak következmények nélkül” – szögezik le a nyilatkozatban. „Elfogadhatatlannak tartjuk a baloldali politikai erők cinkos hallgatását és a patrióta politikusokkal szembeni erőszakos cselekmények legitimálását.”

„Követeljük a politikai ellenfelek tiszteletét a baloldali diskurzusban, és méltányos és kiegyensúlyozott bánásmódot várunk a médiától”

– olvasható Gál Kinga Facebook-on közzétett üzenetében.

„Határozottan elutasítjuk az európai baloldal azon gyakorlatát, hogy minden politikai riválist szélsőjobboldalinak bélyegez, és mindenféle szégyenletes paktumokkal szembemegy a demokratikus játékszabályokkal. Ez sérti a demokrácia és a jogállamiság legalapvetőbb szabályait” – szögezte le. „Határozottan elítéljük a politikai szereplőkkel szembeni erőszak minden formáját, és felszólítjuk a baloldali, globalista pártokat, hogy tartsák tiszteletben minden választó politikai döntését és véleményét, és hagyják abba az olyan pártok és politikusok démonizálását, akik nem ragaszkodnak az európai baloldal narratíváihoz” – húzta alá, hozzátéve:

„Intoleranciájuk megalapozza a politikai indíttatású erőszakot, és fenyegeti demokratikus intézményeinket.”

Az EP jegyzőkönyve szerint a Patrióták Európáért frakciónak a politikai erőszak elítéléséről szóló kezdeményezését a parlament 339 szavazattal utasította el. A kezdeményezés mellett 119-en voksoltak, 15-en pedig tartózkodtak. Tartózkodtak a szavazástól a Tisza Párt EP-képviselői is, mások mellett a párt alelnöke, Magyar Péter.

Az Európai Bizottság bejelentette, hogy bojkottálni fogja a magyar EU-elnökséget, ami egyértelműen Ursula von der Leyen bizottsági elnök választási kampányának része – írta Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselőcsoportjának elnöke az X-en.

Hozzászoktunk már, hogy különösen Magyarország ellen használja az uniós intézményeket politikai zsarolásra és nyomásgyakorlásra – tette hozzá.

Ez elfogadhatatlan, és szembemegy az európai együttműködés lényegével – hangsúlyozta Gál Kinga.

Az európai politikai térkép radikálisan átalakul: június 9-én az európai uniós választópolgárok a változás mellett tették le a voksukat, és ennek a változásnak az európai politikai színtéren a legfontosabb lépése a Patrióták Európáért európai parlamenti (EP-) képviselőcsoport megalakulása – jelentette ki az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója keddi budapesti sajtótájékoztatóján.

Kovács Attila azt mondta: az EP-frakció megalakulása „a nemzeti erők nemzetközi együttműködésének a stratégiai gyümölcse, ennek az együttműködésnek a legkézzelfoghatóbb eredménye az elmúlt években.”

Ez a szövetség azért is természetes, mert az azt alkotó pártok együttműködése közös elképzeléseken nyugszik. Ezeket a pártokat összeköti az európai zsidó–keresztény hagyományok tisztelete, a tagállamok, a nemzetek szuverenitásának a tiszteletben tartása, a családpolitika, az európai demográfiai kérdés megoldásának igénye, valamint napjaink (…) legfontosabb kihívása, a háború lezárásának igénye, a béke iránti vágy – emelte ki.

Kovács Attila kifejtette: a politikában a közös minimumot kell keresni, azokat a pontokat, amelyek összekötik a sok esetben másként gondolkodó politikai erőket. A béke kérdése az a közös alap ma, ami összeköti az európai választókat, vagy a politikának a józan ész talaján álló erőit – mondta.

Hangsúlyozta: Európa, a világ ma békét szeretne, és mindenki, aki különböző fórumokon a békéért tesz, az (…) Európa jövőjéért tesz egy nagyon-nagyon fontos lépést.

Megismételte, június 9-én az európai választópolgárok a változásra szavaztak, és – mint fogalmazott – „jobboldali-konzervatív irányba fordították az Európai Unió (EU) kormányrúdját”.

Megüzenték, hogy kevesebb liberalizmust, zöldideológiát, illegális migrációt, valamint több szuverenista, „nemzeti gondolat környékén összpontosuló politikai erőt szeretnének” az EP-be küldeni – mondta Kovács Attila.

Hozzátette: az eredmények azt mutatják, hogy a jobboldali-nemzeti tömb, illetve pártjaik az egyes tagállamokban sokkal több szavazatot kaptak.

A kutatási igazgató beszélt arról is, 2020 márciusában a Fidesz elhagyta az Európai Néppártot, mert az gondolkodásában, ideológiájában balra tolódott, gyakorlatilag már nem lehetett felismerni a különbséget az önmagát kereszténydemokrataként definiáló néppárt, valamint a szocialisták, zöldek és liberálisok között.

Formálisan külön frakciókban ültek, de az a politikai jövő, amelyet Európának adni szeretnének, az gyakorlatilag egy: ezek a pártok támogatják a föderális Európát, az Európai Egyesült Államok létrehozásának gondolatát – magyarázta Kovács Attila. Hozzátette: ezek a pártok nem voltak képesek érdemben kezelni a illegális migráció kihívásait, valamint az elmúlt két és fél évben semmilyen kézzelfogható érdemi lépést nem tettek a béke megteremtése, a szomszédunkban zajló háború megfékezése érdekében.

Kiemelte, mindezért valós igényként merült fel az európai választópolgárok részéről egy politikai alternatíva megteremtése. „Ma már kijelenthetjük, hogy ez a politikai alternatíva a jobboldalon, a konzervatív, a nemzeti, a szuverenista, (…) a patrióta oldalon körvonalazódik” – fogalmazott Kovács Attila.

Szerinte Brüsszelben azért hallani most sok olyan hangot, amely a Patrióták Európáért-frakciót kritizálja, mert a félelem motiválja a mainstream pártokat, a politikai alternatíva megjelenésétől való félelem.

A bécsi patrióta kiáltványt követő szűk két hétben az alternatíva politikai keretei is megszülettek – mondta Kovács Attila.

Rámutatott, azon korábbi feltételezésekkel szemben, hogy ez egy térségi alapú együttműködés lesz, a politikai közösséghez szerte Európából jelentkeztek a nemzeti pártok: 12 tagállam 13 pártja, mintegy 20 millió szavazó közvetlen demokratikus felhatalmazásával.

A Patrióták Európáért-frakció rögtön a harmadik legnagyobb erő lett az EP-ben, megelőzve az európai konzervatívokat és Macron liberális politikai formációját

– mondta Kovács Attila.

Kiemelte, Orbán Viktor miniszterelnök és a Fidesz EP-képviselői 2020 márciusa óta azon dolgoztak, hogy megteremtsék az együttműködés alapjait: azt a bizalmi légkört, a személyi, szervezeti keretet, amely most a Patrióták Európáért frakció megalakulásában öltött testet.

Megjegyezte azt is, hogy az Alapjogokért Központ az elmúlt három évben szervezője volt CPAC Hungarynak, és így büszkék arra, hogy a központ katalizátora lehetett a nemzeti erők nemzetközi együttműködésének, valamint arra, hogy teret nyújthattak az antiglobalista erők, gondolkodók globális együttműködésének.

Kovács Attila elmondta, az EU-t az elmúlt húsz évben egy nagykoalíció, a szocialisták és a néppárt együttműködése irányította, és most a fő változás az, hogy az európai politikai térkép jobbratolódásával új alternatíva nyílik.

Szerinte az i-re a pontot az olasz és francia tagpártok a Patrióták Európáért-frakcióhoz való csatlakozása tette fel.

Kovács Attila kitért arra, hogy szerinte a frakció hatékonyan és eredményesen tud majd együttműködni az európai konzervatívokkal.

Kifejtette azon véleményét is, hogy a frakció megalakulásával sikerült kitörnie a jobboldali-konzervatív erőknek a „politikai karanténból”, amelyet a korábbi Identitás és Demokrácia-frakció tagjai „elszenvedtek”. Ugyanis a fősodratú pártok az elmúlt öt évben „nem adták oda” nekik a képviselőcsoportot megillető lehetőségeket – emlékeztetett Kovács Attila.

A magyar soros uniós elnökségről szólva arról beszélt, az elmúlt szűk tíz nap bebizonyította: ha valaki valóban Európa érdekeit szem előtt tartva áll az EU kormányrúdjánál, akkor tíz nap alatt többet tud tenni a békéért, mint számos európai vezető az elmúlt több mint két évben.