Máris aggódnak Brüsszelben a magyar elnökség miatt

Az Európai Unió vezetését aggasztja a magyar európai uniós soros elnökség sikere – írta az Alapjogokért Központ az MTI-hez szerdán eljuttatott elemzésében.

Felidézték, hogy Magyarország július 1-jén vette át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, amelyet az év utolsó napjáig tölt majd be.

Közölték: meglehetősen rögös út vezetett idáig, hiszen a globalisták megpróbálták eltagadni Magyarországtól az uniós szerződésekből eredő kötelezettségét, és bár ezzel „kudarcot vallottak”, az aligha várható, hogy az elkövetkező fél évben feladnák törekvéseiket.

Még csak most kezdődött, de máris minden lehetőséget megragadnak arra, hogy „gáncsolják a magyar elnökséget”, hiszen az lehetőséget biztosít a magyar kormányzat számára, hogy az egész kontinens előtt bemutassa, milyen alternatív Európát is képzel el„ – tette hozzá az Alapjogokért Központ.

„Egy olyat, amely visszatér a normalitáshoz, az Isten, haza, család értékrendjéhez, és egy olyan uniót, amely az alapértékekért, a jólétért és a békéért tevékenykedik, nem pedig idegen érdekeket szolgál ki. Ahol erős nemzetállamok vannak, amelyek megvédik a polgáraikat a fenyegetésektől, legyen szó háborúról vagy migrációról. Egy olyan Európát, amely újra versenyképessé válik, és megkerülhetetlen tényezővé a világpolitikában” – összegezték.

Az Alapjogokért Központ elemzése szerint Brüsszel annak ellenére is fél a magyar elnökségtől, illetve annak sikerétől, hogy az valójában kevés tényleges hatalommal jár, ráadásul jelenleg olyan időszakra is esik, amikor az uniós szervek hónapokon át nem a megszokott munkarendben üzemelnek, hanem a megalakulás kérdései foglalkoztatják őket

Úgy fogalmaztak: a nyugati politikai elit és média gondosan és tudatosan hazudott folyamatosan a magyar kormányról és annak politikai céljairól, az elnökség most pedig lehetőséget biztosít arra, hogy az igazság is elhangozhasson, és olyan valós problémákra lehet ráirányítani a figyelmet, amelyek az emberek mindennapi életére vannak hatással.

„Magyarország éppen ezért nagy tervekkel és ambiciózus programmal vág neki ennek az időszaknak, ahol végre lehetőséget kap arra, hogy bemutassa a konzervatív szuverenista Európa vízióját” – ismertették, hangsúlyozva, hogy a kezdés mögött nagyon gondos és alapos felkészülés van, hiszen a kormány mintegy 250 megbeszélést folytatott tagállamokkal, tagjelöltekkel és uniós intézményekkel, ami példátlan az elnökségek történetében.

A kormány 1500 tanácsi munkacsoporti ülést, 37 formális és 16 informális tanácsülést tervez, további 230 elnökségi programmal

– írták.

Kitértek arra, hogy a soros elnökség kezdete után Orbán Viktor első útja Kijevbe vezetett, ami jelzésértékű azzal kapcsolatban, hogy Magyarország számára milyen fontos kérdés a béke megteremtése.

„A háború kitörése óta ez az első magyar kormányfői látogatás az ukrán fővárosban, ahol eddig – a pápát leszámítva – szinte csak háborúpárti vezetők adták egymásnak a kilincset” – írták.

Közölték, Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij találkozóján szó esett a magyar kisebbség helyzetéről is, amit a kijevi vezetés a mai napig nem rendezett megnyugtatóan. A lépés teljesen meglepte a nemzetközi sajtót, amely következetesen oroszpártinak hazudta a magyar álláspontot kezdettől fogva, amire Orbán Viktor most egyértelműen rácáfolt

– fogalmaztak.

„Magyarország nem valamelyik háborús fél, hanem a béke oldalán áll kezdettől fogva” – emelte ki az írásban az Alapjogokért Központ.

Szerintük Brüsszel most akadályozni próbálja a magyar elnökséget, hiszen Ursula von der Leyen nem látogat Budapestre egyeztetni a soros elnökséget betöltő kormánnyal, habár ez eddig mindig szokás volt, és időhiányra hivatkozva a magyar kormányfő nem kap lehetőséget programja bemutatására az Európai Parlament alakuló plenáris ülésén.

„Láthatjuk, hogy Brüsszel mindent megtesz azért, hogy semmibe vegye azon magyar és európai választók akaratát, akik más jövőt képzelnek el Európa számára. A magyar elnökség sikere, valamint az új jobboldali európai pártcsalád, a Patrióták Európáért megjelenése igen rossz hír a számukra” – áll az Alapjogokért Központ elemzésében.

Hétfőn kezdte meg féléves EU-elnökségét Magyarország. Hazánk második alkalommal tölti be az Európai Tanács soros elnöki tisztségét, ám ezúttal az orosz–ukrán háború, a közel-keleti helyzet, az infláció és a súlyosbodó migrációs nyomás viszonyai közepette. Az előttünk álló féléves ciklus legfontosabb prioritásairól kérdezte a hirado.hu Kiszelly Zoltánt, a Századvég politikai elemzési igazgatóját.

Magyarország július 1-től veszi át az év végéig az unió soros elnöki posztját, ezzel pedig komoly szerepet tölt majd be az Európai Unió kihívásainak kezelésében. A magyar soros elnökség jelmondata így hangzik: „Tegyük újra naggyá Európát!”

Kiszelly Zoltán szerint

Magyarország legfontosabb prioritása az egyesülés versenyképessége lesz.

Hazánk a Brüsszelben kialakult ideologikus politikát megváltoztatni nem tudja, ugyanakkor alternatívát kínálhat a brüsszeli önsanyargató, globalista és háborúpárti állásponttal szemben – tette hozzá. A szakértő hangsúlyozta, hogy a tervutasításos rendszerrel zajló zöldátállás megbénítja a mezőgazdaságot, az energia előállítást, a közlekedést, az ipart, és még sok mást. „Láthattuk, hova vezetett, hogy Németországban lekapcsolták az atomerőműveket, megfelelő alternatíva nélkül” – hozta fel példaként.

Az uniós soros elnökség lehetőséget biztosít arra, hogy minden tagállam bemutassa a saját térségét és az arra jellemző problémákat. Kiszelly elmondta, bár Magyarország elnököl majd, a régió országaival – a visegrádi országokkal – közösen kerül majd „rivaldafénybe”.  Ahogy például az írek soros elnöksége idején az ő problémáikkal ismerkedett meg jobban az uniós vezetés, most ugyanezen logika mentén a mi térségünk bemutatására kerül sor – magyarázta a szakértő.

Másik fontos kérdései lehetnek az elnökségnek az orosz–ukrán konfliktust követően meghozott szankciók, illetve a konnektivitás, azaz Kínáról nem szabad leválni – folytatta az elemzési igazgató. Mint mondta, Kínával kereskedni kell, kölcsönösen előnyösen, és az általuk gyártott elektromos autókat nem tiltani kellene, hanem megegyezni velük. Hangsúlyozta,

olyan megállapodásokra van szükség a kínaiakkal, mint például amilyet Magyarország kötött a BYD-vel, amely az autóit így hazánkban fogja gyártani.

Mint mondta, a konnektivitás is a versenyképességet erősíti, ha kitiltják a kínai termékeket és az orosz energiát, az EU nem lesz versenyképes.

Várhatóan egy kiemelt prioritása lesz a magyar elnökségnek a Nyugat-Balkán helyzete is. Mint mondta,

Ukrajna és Moldova „turbó sebességgel tárgyal” az uniós csatlakozásról, miközben a nyugat-balkáni országok húsz éve várnak felvételükre. Őket is fel kell tenni a térképre

– hangsúlyozta. Nemcsak Magyarországnak, hanem a térségnek is fontos a schengeni övezet bővítése Romániával és Bulgáriával, hogy a migrációs útvonalakat távolabbra toljuk – hangsúlyozta.

Szó esett arról is, hogy Orbán Viktor látogatást tett a legnagyobb EU-tagállamok vezetőinél – Olaf Scholz, Giorgia Meloni, Emmanuel Macron – a múlt héten. A szakértő kifejtette, hogy

az elnökség akkor tud megfelelően működni, ha a nagy tagországok támogatják Magyarország programját, így annak pontjai mentén kell szövetségest keresni.

Elmondta, Franciaországgal az atomenergia kérdésében vagyunk egy platformon, Németország nemrég puhított az orosz energiahordozókat érintő szankciókon, amely egyezési pont lehet, továbbá Olaszországgal a migráció kérdésében értünk egyet. Bár utóbbiban a másik két tagállam is kezdi látni a problémákat – mondta a Századvég szakértője, aki szerint ezek a témák túlnyúlnak az elnökségen, hiszen a háború és a migráció is egy elhúzódó problémának tűnik. Kiszelly ugyanakkor úgy fogalmazott, nem csak arról van szó, hogy mi keresünk szövetségeseket, a tagországok is megnézik ezeken a találkozókon, hol tudnak Magyarországgal együttműködni majd.