Magyarország továbbra sem hajtja végre a migránspaktumot

Magyarország továbbra sem hajtja végre a migrációs paktumot – mondta Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója vasárnap az M1 aktuális csatornán.

Bakondi György felidézte, hogy Magyarország számára 2015-ben, amikor négyszázezer illegális bevándorló gázolt át az országon, világossá vált, hogy a migránsokat pusztán rendőri erővel nem lehet a határ térségében feltartóztatni.

Akkor szembesültünk azzal a kérdéssel, hogy vagy ezt engedjük, vagy a szuverenitás és a magyar emberek védelme érdekében mindezt megállítjuk – hangsúlyozta a főtanácsadó. Azt a megoldást választottuk, hogy megkérdezzük a magyar embereket, akik nagy többségben azt mondták, nem kell beengedni a migránsokat – tette hozzá Bakondi György.

Kiemelte: emiatt

az Európai Unió részéről folyamatosan politikai támadásoknak vagyunk kitéve,

hazánk ellen számos kötelezettségszegési eljárás zajlott ez ügyben. Miközben magyar forrásokból védelmezzük az európai emberek biztonságát a schengeni külső határon, az intézkedéseink miatt egyre súlyosabb és súlyosabb jogkövetkezménnyel fenyegetnek bennünket – mondta.

Úgy tűnik, az unió védelmezésének feladatát, melyet saját költségvetésből látunk el, nem hogy nem támogatja az EU, hanem európai szinten is példátlan súlyosságú bírságot szabott ki ránk – jegyezte meg a főtanácsadó. Kiemelte: ez újragondolásra készteti a magyar kormányt, hogy kell-e folytatnunk az európai országok oltalmazását, védelmezését a magyar határon.

Olyan megoldást keresünk, mely a magyar emberek biztonságát nem sérti, ugyanakkor „azoknak fáj jobban, akik ennek a bírságnak a kiszabása mellett döntöttek” – fogalmazott Bakondi György.

Mint mondta, az Európai Bizottság tett egy indítványt az Európai Bíróságnak, hogy kisebb összeggel bírságolják meg Magyarországot, végül azonban ennek az összegnek a sokszorosával bírságolták meg hazánkat.

Úgy vélte, az Európai Bíróság összetételét vizsgálva furcsa összefüggéseket figyelhetünk meg a tagok múltjában. Szinte valamennyi tag a Soros-szervezetek valamilyen munkatársaként vagy tagjaként dolgozott – hangsúlyozta a főtancsadó.

Kiemelte:

Magyarország politikája, ezen belül pedig a migrációs politikája, békepolitikája, valamint a genderelméletre adott válaszai rendkívüli módon támadottak az Európai Unióban.

A migrációs paktum két év alatt hatályba fog lépni, az Európai Unió több országából azonban egyre több kritikus észrevétel érkezik az unió irányába – mondta Bakondi György.

„Nagyon bízunk abban, hogy az anomáliák a kötelező kvótákkal és az érkezőkkel kapcsolatos eljárási szabályokkal kapcsolatban egyre nyilvánvalóbbá válnak” – fogalmazott.

Mint mondta, számos tagállam, mivel nem látja biztonságosnak az Európai Unió intézkedéseit, tagállami szinten, nemzeti szinten hoz döntéseket, visszaállítja a schengeni belső határokon a határellenőrzést.

Bakondi György kiemelte többek között Olaszország Albániával kötött megállapodását, miszerint a balkáni országba szállítják a tengerről érkezett illegális bevándorlókat, valamint hogy lépések történnek a szervezett bűnözéshez tartozó embercsempész bandák felderítésére és felszámolására.

A nemzetállami lépések nem teljesen fedik le azt az elgondolást, amit sietve még az előző ciklushoz tartozó parlamenti szavazással törvényerőre emeltek – jegyezte meg Bakondi György.

A migráció kezelése az EU-ban 2015 óta sikertelen, a mostani magyar uniós elnökség keretei között mindent meg kell tenni a jó megoldások meghozataláért. Magyarországnak több ilyen javaslata is van – mondta miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.

Bakondi György kiemelte: a magyar EU-elnökség egyik fontos célja, hogy a migráció területén új módszerekkel lépjenek fel. Ezek közé sorolta a közös erőfeszítések fokozását, az Európai Unión kívül benyújtható menekültkérelmek bevezetését és a külső határok szigorú őrizetét, hogy a jelenlegi helyzethez képest változást lehessen elérni.

Bakondi György a műsorban beszámolt arról, hogy az Európai Unióba három fő útvonalon érkeznek menekültek, és mindhárom esetben nő a nyomás.

„A legzsúfoltabb a Spanyolországba, ezen belül a Kanári-szigetekre vezető migrációs útvonal, amelyen meredeken növekvő számban érkeznek Afrikából.

Az olasz partoknál enyhébb a növekedés, ide a Szaharán keresztül elsősorban afrikai muszlim népesség érkezik csónakokkal, és ez az egyik legveszélyesebb útvonal, sokan veszítik életüket, és itt a legaktívabbak a civil szervezetek, amelyek segítik az unióba jutást. A balkáni útvonalon szintén jelentős növekedés tapasztalható, ami a magyar határon kevésbé érzékelhető, köszönhetően a szerb és a magyar rendőri erők tavaly október óta tartó együttműködésének, és sikerült kiszorítani innen az afgán embercsempész bandákat, amelyek áttelepültek a bosnyák-horvát határra” – fejtette ki a főtanácsadó.

Azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Királyság egy csaknem 100 millió eurós programot indít az embercsempész bandák felszámolására, Bakondi György felidézte: Nagy-Britanniába korábban Franciaországból gazdasági migránsok tömege áradt be, amely egyrészt a nagyvárosok, másrészt Írország, tehát az EU felé tartott.

„Az előző brit kormány a ruandai projektet részesítette előnyben, törvényt is alkotott arról, hogy akik Franciaországból érkeznek az Egyesült Királyságba és nyilvánvalóan nem menekültek, azokat Ruandába szállítják, és ott bírálják el menekültkérelmüket. A friss brit kormány vezetője jelezte, hogy ezt a jogszabályt vissza fogják vonni, és helyette más megoldásokat keresnek, ennek része az embercsempész bandák elleni hatékonyabb fellépés” – hangsúlyozta.

Szólt arról, hogy a belső ellenőrzést visszaállított schengeni tagországok, Olaszország, Németország, Ausztria, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország jelzik:

a lakosság nyomására valamilyen nemzeti megoldást keresnek, hiszen az embereket nem elégítik ki az Európai Unió migrációs paktumában megfogalmazott megoldások.

Hozzátette: az lehet a probléma hatékony kezelése, ha a segítséget odaviszik, ahol a probléma van, ezért próbálja meg Olaszország Tunézia, Líbia, Algéria kormányát a helyben maradás ösztönzésében segíteni a migráció elleni harcban. Bakondi György megjegyezte: megpróbálnak kapcsolatokat kiépíteni a Száheli-övezet országaival is, hogy az emberek ne induljanak útra a Szaharán keresztül a tenger felé.

Bakondi György beszámolt arról, hogy a Kanári-szigetek térségében és a spanyol partoknál már nagyságrendbeli növekedés figyelhető meg az Afrikából érkező migránsok számát illetően, amely a jövőben várhatóan tovább nő, és az afrikai migránsok megjelenése más országokban is problémát jelenthet az öreg kontinensen.

A szakértő rámutatott: Afrika jelentős részén a mezőgazdasági és ipari termelés, az állam működőképessége, az oktatás, és az egészségügyi ellátás tekintetében már a jelenlegi lakosságszám ellátásához sincsenek meg a megfelelő feltételek. Az előrejelzések szerint viszont

a következő másfél évtizedben százmilliós népességrobbanás is lezajlik a kontinensen, azaz tovább romolhat a helyzet, s még több migráns jelenhet meg emiatt Európa-szerte

– fűzte hozzá.

A folyamatot már most jelzi az Európába tartó migrációs útvonalak terheltsége: az Afrikából útba induló és a spanyol partoknál vagy a Kanári-szigeteknél megjelenő tömeg, a növekedés üteme már mutatja, hogy a délről érkezők száma már valószínűleg meghaladja az Ázsiából érkezőkét – fejtette ki.

Szerinte a megoldás az lenne, hogy minél előbb a kivándorolni szándékozók szülőföldjén biztosítsák az emberek számára a segítséget azért, hogy ne induljanak útnak Európa felé a tömegek. Magyarország ebben aktívan részt vesz, s várhatóan ez így lesz a jövőben is – hívta fel a figyelmet.

Bakondi György beszélt arról is, hogy a kelet felől érkezők útvonalán, a magyar határtól délre – a szerb rendvédelmi szervek és a szerb–magyar együttműködés hatására – az illegálisan Európába érkezők útvonalában átterelődés figyelhető meg:

az afgán embercsempészbandák most leginkább Románia, illetve Bosznia-Hercegovina, Szlovénia, Horvátország és Olaszország irányába szállítják a migránsokat.

Úgy vélte, az EU eddigi intézkedései egyelőre – ahelyett, hogy távol tartaná vagy elriasztaná az útba indulókat – inkább bátorítólag, ösztönzőleg hatnak a migránsokra és az embercsempészekre. A szakértő szerint a jövőt illetően kérdés, hogy azok intézkedések, amelyeket az Európai Unió a migrációval kapcsolatban korábban meghozott, vajon fennmaradnak-e, vagy sikerül „korrekciót végigvinni”.

Több európai tagállamban történt az elmúlt évek választásain patrióta, nemzeti konzervatív fordulat, ami kihathat a döntéseket meghozó Európai Tanács működésére is – utalt ezzel arra, hogy e téren lehet esély az EU migrációhoz való viszonyának megváltozására, az azzal szemben való fellépés szigorodására.