kulcsár edina
Nehezen viseli a vereséget.
Le Touquet-Paris-Plage, 2024. június 30. Emmanuel Macron francia elnök és felesége, Brigitte Macron szavazni érkezik az előrehozott parlamenti választások első fordulójában. MTI/EPA/Reuters pool/Yara Nardi Fotó: Yara Nardi
Hol van Macron? Ezt a kérdést tette fel cikkében a brüsszeli Politico hírportál. A francia elnök az utóbbi időben szinte elbújik a nyilvánosság elől. A tervezett nemzetközi kötelezettségvállalásoktól eltekintve csaknem két hete nem látták. A júniusi európai parlamenti választáson elszenvedett vereség és az előre hozott francia voksoláson való bukása után Macron centrista szövetsége most elkeseredett csatát vív a vezetője nélkül.
A Politico úgy tudja, hogy a szövetségesei nem akarják, hogy a kampány élére kerüljön a jelenlegi francia elnök.
Azt mondták neki, hogy hagyja abba [kampányt]… És valójában nem az a baj, hogy meghallotta az üzenetünket, sokkal inkább az, hogy ő kénytelen volt meghallani
– mondta név nélkül a pártja egyik tisztviselője.
Az elmúlt hetekben a párt több nehézsúlyú tagja lobbizott azért, hogy Macron távol maradjon a kampánytól, amit az egyik kulcsfontosságú szövetségese szükséges „demakronizációnak” nevezett. Egy miniszter még a köztévében is elismerte, hogy Macron imázsa „megkopott”.
Közben elindult a taktikázás is Franciaországban. Az 577 fős nemzetgyűlésben 76 képviselőt választottak meg a múlt vasárnapi első fordulóban, közülük 39-en az élen végzett Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés (RN) színeiben indultak, 32-en az Új Népfront nevű baloldali szövetséghez, míg ketten Emmanuel Macron államfő Együtt nevű pártszövetségéhez tartoznak.
A nagyon magas, 66,71 százalékos részvételi arány következtében az 577 választókerületből 306-ban mind a három nagy politikai blokk – az elnöki tábor, az RN és a baloldali szövetség – jelöltjei továbbjutottak a második fordulóba. A jelöltállítás kedd este lezárult határidejéig azonban 221 körzetben visszaléptek a baloldal, a jobbközép Köztársaságiak vagy az elnöki tábor jelöltjei annak érdekében, hogy megakadályozzák az adott választókerületben az RN győzelmét, ezért végül 406 helyen ketten, 94 körzetben hárman, míg egy helyen négyen indulnak a második fordulóban.
Az első fordulóban 10,6 millió szavazattal 33,14 százalékot ért el a Nemzeti Tömörülés. A kormányzáshoz 289 képviselői hely megszerzése szükséges.
Rendkívüli biztonsági intézkedéssel készül a francia belügyminisztérium az előrehozott nemzetgyűlési választások második fordulójára, 30 ezer rendőrt és csendőrt, köztük ötezret Párizsban és elővárosaiban mozgósítanak „az ultrabaloldaliak vagy az ultrajobboldaliak” rendbontásának elkerülésére – jelentette be csütörtökön Gérald Darmanin tárcavezető.
A végrehajtó hatalom számít arra, hogy a vasárnap esti eredményhirdetés után zavargások törnek ki, bár ezek súlyosságára a választás bizonytalan kimenetele miatt a miniszter nem akart becslést adni. Szerinte azonban egyértelműen érzékelhető az országban az erőszakos cselekmények sűrűsödése.
„Nem vagyunk messze attól, hogy elszabaduljon az erőszak” – mondta Gérald Darmanin arról értesülvén, hogy Prisca Thévenot kormányszóvivőt és kollégáit szerda este a Párizshoz közeli Meudonban plakátragasztás közben megtámadták.
A politikus a Le Parisien című napilapnak elmondta: szerda este plakátragasztás közben egy tízfős csoport állta az útjukat, és rájuk támadt. Az erőszaknak járőröző rendőrök vetettek véget.
„Az erőszak soha nem lehet megoldás. Ugyanazon a helyen folytatom a kampányolást” – írta Thevenot csütörtökön az X-en.
A Párizshoz közeli Nanterre ügyészsége képviselő ellen csoportosan elkövetett erőszak gyanújával indított eljárást, az ügyben négy embert, köztük három kiskorút őrizetbe vettek.
Néhány órával később hasonló támadás ért egy 77 éves kormánypárti aktivistát, aki Olivier Véran volt miniszter képviselői újraválasztásáért ragasztott plakátokat La Tronche településen. Az idős férfinak ököllel az arcába vágott a radikális baloldali Lázadó Franciaország egyik aktivistája.
A francia Alpokban
miközben egy radikális baloldali jelöltnek, Sébastien Ramage-nak a kabinetfőnöke ellen a Nemzeti Tömörülés egyik szimpatizánsa követett el atrocitást.
Egy másik baloldali jelölt, Maxime Viancin azért tett panaszt, mert három aktivistáját „homofób támadás” érte egy „szélsőjobboldali aktivista” részéről. Danielle Simonnet párizsi baloldali jelölt arról számolt be, hogy négy plakátragasztó kollégáját kedd este ismeretlenek könnygázzal megtámadták, megütötték és antiszemita sértésekkel illették.
Mindeközben két nappal a kampány vége előtt az első fordulóban élen végző, Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés (RN) hetek óta erősödő dinamikája megtört annak hatására, hogy politikai ellenfelei – több mint kétszáz jobbközép, centrista, illetve baloldali képviselő – visszaléptek egymás javára annak érdekében, hogy az RN ne szerezhesse meg a kormányzáshoz szükséges abszolút többséget a nemzetgyűlésben.
Jóllehet a mandátumbecslések szerint az RN-nek nincs esélye megszerezni az abszolút többséghez szükséges 289 helyet, a párt elnöke és miniszterelnök-jelöltje, Jordan Bardella szerda este a BFM hírtévében úgy vélte, hogy külső támogatókkal „meglesz az abszolút többsége az RN-nek”, és jelezte, hogy ő készen áll a kormányzásra.
Az első fordulóban második helyen végző, Új Népfront nevű baloldali szövetség és Emmanuel Macron államfő Együtt nevű pártszövetségének politikusai folyamatosan „a szélsőjobboldali veszélyre” figyelmeztetnek, miután több tucatnyi RN-képviselőjelöltről kerültek elő kompromittáló felvételek.
Ludivine Daoudiról, az északnyugat-franciaországi Calvadosban induló jelöltről például az interneten elterjedt egy fotó, amelyen náci sapkában látható, Isabelle Dupré, Riom településen rasszista vicceket terjesztett a Facebook-oldalán, Annie Bellről Mayenne megyében pedig kiderült, hogy 1995-ben fegyveres túszejtésért tízhónapi börtönbüntetésre ítélték. Az Elzászban induló Laurent Gnaedig a BFM hírtévé regionális csatornájának vitaműsorában úgy vélte, hogy az RN elődpártját alapító Jean-Marie Le Pen 1987-ben tett kijelentése –, amely szerint a gázkamrák a második világháború egyik „részletkérdését” jelentik –, nem antiszemita megjegyzés, jóllehet a politikust az igazságszolgáltatás ezért elítélte. Rajtuk kívül más olyan képviselőjelölteket is indított az RN, akiket korábban eltiltottak a közügyektől, illetve rasszista, diszkriminatív vagy antiszemita kijelentéseket tettek.
Miután a felmérések alapján a három nagy politikai blokk – az RN, a centrista szövetség és a baloldal – közül egyik sem tud majd egyértelmű többséget szerezni vasárnap a képviselőházban, jobbközép és mérsékelt baloldali politikusok egy széleskörű centrista koalíció létrehozását javasolják az ország kormányozhatósága érdekében. Ennek körvonalai azonban továbbra sem világosak, miután a politikai szakadék nagyon mély a hét éve kormányzó elnöki pártszövetség és a baloldali pártok között.
Adminisztratív államcsínnyel vádolta meg Emmanuel Macron francia államfőt Marine Le Pen, az előre hozott nemzetgyűlési választások vasárnapi második fordulóját követően kormányzásra készülő Nemzeti Tömörülés (RN) vezéralakja, miután az elnök a választásokat megelőző napokban kinevezéseket írt alá.
„Ez egyfajta adminisztratív államcsíny” – jelentette ki kedden a France Inter közrádióban a volt és 2027-es ellenzéki elnökjelölt, akit az észak-franciaországi Hénin-Beaumont településen már a múlt vasárnapi első fordulóban újraválasztottak képviselőnek a szavazatok 58 százalékával.
Az ellenzéki politikus a „pletykák” alapján úgy véli, hogy az államfő a választók szavazatát, a választások eredményét akarja ellensúlyozni azzal, hogy hozzá közeli embereket nevez ki, megakadályozandó, hogy az államon belül megvalósulhasson az a politika, amelyet a franciák szeretnének – fogalmazott Le Pen, aki szerint Emmanuel Macron mindent megtesz azért, hogy megpróbálja meghiúsítani a demokratikus folyamatot.
Miközben egyre több politikus, közéleti személyiség és szervezet szólít fel az RN győzelmét megakadályozó összefogásokra, Le Pen szerint Emmanuel Macron azt tervezi, hogy még akkor is, ha a nép az RN képviselőinek ad többséget, megakadályozza az RN kormányzását.
A választások első fordulóját megelőző kormányülést követően, június 26-án az államfő több magas rangú köztisztviselő kinevezését írta alá. Kinevezték többek között Párizs katonai kormányzóját, a francia légierő új vezérkari főnökét, a külügyminisztérium új európai uniós igazgatóját és három nagykövetet. Az államfő csütörtökön Brüsszelben azt is bejelentette, hogy szeretné, ha Thierry Breton maradna a francia biztos az Európai Unió végrehajtó testületében.
Ezenkívül Olivier Klein korábbi város- és lakásügyi miniszteri megbízottat a strasbourgi akadémia rektorává nevezték ki. Jean-Philippe Agresti, a választások első fordulójában alulmaradt Sabrina Agresti-Roubache állampolgársági és városügyi államtitkár férje pedig a Centre-Val de Loire akadémiai régió rektora lett.
Marine Le Pen szerint az ilyen kinevezések célja megakadályozni, hogy (a Nemzeti Tömörülés miniszterelnök-jelöltje), Jordan Bardella úgy kormányozza majd az országot, ahogyan ő szeretné, amennyiben a Nemzeti Tömörülés többséget szerez a nemzetgyűlési választások vasárnapi második fordulójában. A párt nemzetgyűlési frakcióvezetője jelezte, hogy ha pártja hatalomra kerül, visszavonja ezeket a kinevezéseket annak érdekében, hogy kormányozni tudjon.
– mondta felháborodva. „Nem kellett volna feloszlatni (a nemzetgyűlést)! – tette hozzá.
Eric Ciotti, a jobbközép Köztársaságiak vitatott elnöke, aki szövetségre lépett az RN-nel, az Europe 1 rádió és a Cnews hírtévé közös műsorában úgy vélte, hogy a kinevezések jól illusztrálják az általános pánikot az elnöki tárborban. Ez a vereség, de talán a tisztánlátás jele is – tette hozzá, ugyanakkor elismerte, hogy mindig is így történt a kinevezésekkel.