Lukasenka visszavonta a csapatokat az ukrán határról

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök szombaton a feszültség enyhülésére tekintettel utasítást adott az ukrajnai határra küldött erősítés visszavonására a katonai alakulatok eredeti szolgálati helyére – közölte a BelTa helyi hírügynökség.

„Határozott munkánk eredményeként az ukránok a határainkhoz telepített fegyveres erőiket és kiegészítő alakulataikat teljesen visszavonták a fehérorosz–ukrán határtérségből. Mostanra már nincsen semmilyen bonyodalmunk az ukránokkal, s remélem ez így is marad” – tette hozzá.

Lukasenka a fehérorosz hírszerzésre hivatkozva közölte, hogy „a helyzet stabilizálódott a fehérorosz–ukrán határon”. „Visszavonták fegyveres erőiket” – húzta alá.

A minszki védelmi tárca június 29-én közölte, hogy Fehéroroszország megerősítette légvédelmi erőit az ukrán határ mentén a fokozott ukrán dróntevékenység miatt. Andrej Szeverincsik ezredes, a fehérorosz légvédelmi erők parancsnoka az ukrán drónrepülések megsokasodása miatt feszült helyzetről, folyamatos légtérsértésekről és a határon végzett felderítési tevékenységről beszélt akkor.

A fehérorosz elnök ugyanakkor szóvá tette az ország északnyugati határain a szomszédos államoknál tapasztalható katonai aktivitást és provokációkat. „Ott sürgölődés zajlik. Ezért az északnyugati irányban a legényeknek (fehérorosz katonáknak) mindenre készen kell állniuk. Ők (a nyugati országok) provokálnak minket, hogy belerángassanak ebbe a balhéba, ebbe a háborúba” – fogalmazott.

Lukasenka beszámolt azon tervéről is, hogy hamarosan meg akarja vitatni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az Ukrajnát illető további elképzeléseket, mondván, hogy mielőbb meg kell kezdeni a tárgyalási folyamatot. Hangsúlyozta, hogy Fehéroroszország nem ellensége Ukrajnának, „s szükség van mielőbb egyezségre jutni”.

A fehérorosz elnök úgy fogalmazott, hogy Ukrajnában „maradt elég normális ember, különösen a hadsereg soraiban”. „Az oroszok készek tárgyalóasztalhoz ülni és tárgyalni. Megvitatni a dolgokat és egyezkedni” – tette hozzá.

„Egyelőre a NATO-sok ösztönzésére, és ezt a NATO legutóbbi csúcstalálkozójából látjuk, az ukránok harcolnak. Az utolsó ukránig harcolnak. Nagy kár” – hangoztatta Lukasenka kiemelve, hogy „tárgyalni kellene”.

Oroszország elítélte Washington és Berlin NATO-csúcson tett bejelentését, miszerint 2026-tól nagy hatótávolságú rakétákat telepítenek Németországba. A Kreml a "hidegháborúhoz" való visszatérésről beszélt.

A héten bejelentett döntés, hogy amerikai nagy hatótávolságú rakétákat telepítenek Németországba, az európai fővárosokat az orosz rakéták célpontjaivá, és a Washington és Moszkva közötti konfrontáció áldozataivá teszi – jelentette ki szombaton Dmitrij Peszkov.

„Ezt már korábban is átéltük”

A Le Figaro a Kreml szóvivőjét idézte, aki így fogalmazott: „Európa a mi rakétáink célpontja, országunk viszont az amerikai rakéták célpontja Európában. Ezt már korábban is átéltük. Megvan a kapacitásunk arra, hogy megfékezzük ezeket a rakétákat, de a potenciális áldozatok az európai országok fővárosai”.

Washington és Berlin a NATO-csúcstalálkozó alkalmából szerdán közös nyilatkozatban jelentette be, hogy az „Egyesült Államok 2026-ban megkezdi a nagy hatótávolságú tűzérségi képességek epizodikus telepítését” Németországban,

utalva az SM-6 rakétákra, a Tomahawk rakétákra és a fejlesztés alatt álló hiperszonikus fegyverekre,

amelyek növelik a jelenleg Európában telepített képességek hatótávolságát. A bejelentést

a Kreml a hidegháborúhoz való visszatérésként ítélte el.

A két atomhatalom védelmi miniszterei pénteken találkoztak, hogy Moszkva szerint megvitassák „az eszkaláció kockázatának csökkentését”, míg Washington ragaszkodott „a kommunikációs vonalak fenntartásának fontosságához” – foglalta össze a francia konzervatív lap.

A kijevi és kanyivi vízerőmű gátja felrobbantásának szándékával vádolta meg az ukrán vezetést pénteki sajtótájékoztatóján Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő, aki szerint a cél Oroszország megrágalmazása és felelőssé tétele.

Zaharova arra hivatkozott, hogy az Ihor Szikorszkij Kijevi Műszaki Egyetem Geoinformatikai és Fenntartható Fejlődés Világadatközpontja tanulmányozza az arra vonatkozó lehetséges forgatókönyveket, hogy miként árasztaná el a Dnyeper a környező területeket a vízerőműrendszere tározógátjainak lerombolása esetén. Mint mondta, a vizsgálat a kijevi és a kanyivi vízerőműre összpontosít.

„Kétségtelen, hogy a Zelenszkij-rezsim cinikus provokációt tervez saját lakossága ellen, (…) hogy aztán ismét kitalálhasson egy olyan történetet, amelyet a nemzetközi közösségre ráerőltetve hazánkat háborús bűnök és ökocídium elkövetésével vádolja meg. Egyúttal újabb segélyt akar kikönyörögni a Nyugattól, és el akarja fedni saját terrorista tevékenységét” – hangoztatta Zaharova.

A szóvivő a kijevi központ számításaira hivatkozva azt mondta, hogy

az ukrán fővárosnál létesített víztározó kiáradása esetén kétezer négyzetkilométer, 76 település, köztük az ukrán főváros kerületei kerülnének víz alá.

Az áldozatok száma elérné a 900 ezret, közöttük zömmel kijevi polgárok lennének. Mint mondta, a kanyivi víztározó esetében a gátszakadás négyezer négyzetkilométert és 75 ezer embert érintene, a víz 177 települést öntene el.

Az orosz diplomata szerint 2022. szeptember-októberében ugyanez a központ modellezte a kahovkai vízerőmű felrobbantásának következményeit.

Több százezer hadkötelest köröznek már Ukrajnában. Ők azok, akik nem jelentkeztek a sorozóközpontokban, vagy nem adták meg adataikat a hadseregnek. Rájuk hamarosan teljes vagyonelkobzás vár. Egyre többen döntenek úgy, hogy elszöknek az országból. A Tiszánál már szögesdrótot is építettek a hatóságok, hogy ezt megakadályozzák.

A Híradóban bemutatott felvételek az észak-ukrajnai Rivnéven készültek. Két rendőr teper a földre egy hadkötelest. A videót készítő nő azt mondta, tanúskodni fog, hogy

az egyenruhások erőszakkal vitték el a férfit.

A nyugat-ukrajnai Ivano-Frnakivszkban egy futballpályáról edzés közben próbálták elvinni a focistákat, az akcióban hadkiegészítők és rendőrök közösen vettek részt. Az eset dulakodásba torkollott. De hasonló eseteket rögzítettek a Kárpátok pihenőhelyein is, ahol fegyverrel kényszerítették a férfiakat, hogy velük menjenek.

Kárpátalján is brutális méreteket öltött az embervadászat.

„Fojtogattak, eltörték az ujjaimat, kihívtuk a rendőrséget, de azok az ő pártjukat fogták. Ez törvénytelen, semmit sem tesz a rendőrség. Betettek egy autóba, erőszakoskodtak velem, nincs ehhez joguk” – panaszolta egy a férfi.

Nem volt ilyen szerencséjük a toborzóknak a nyugat-ukrajnai Vorohtán, ott ugyanis a lakók tüntetést szerveztek ellenük. A hegyvidéki üdülőövezet lakói azt követelték, hogy számolják fel a település határában felállított ellenőrző pontot, mert rontja a turizmust.

A falu feldühödött lakói az árokba tolták a hadkiegészítők autóját.

Kijev a tiltakozások ellenére az év végéig legalább 200 ezer embert kíván mozgósítani.

„Biztos vagyok benne, ha a jelenlegi tempóban folytatódik a mozgósítás, úgy év végére feltöltjük az összes egységünket. Év végére simán összeszedünk kétszázezer embert” – mondta Roman Kosztenko ukrán parlamenti képviselő, az SZBU ezredese.

Közben már több mint 400 ezer olyan személy ellen adtak ki körözést Ukrajnában, akik nem jelentek meg a területi toborzóközpontokban vagy megszegték a katonai nyilvántartás szabályait.

„Aki nem frissítette az adatait időben a hadkiegészítőknél, arról a bíróság fog dönteni, és ideiglenesen be kell vonni a jogosítványát. Nem számít, kinek a nevén van az autó, míg nem frissíti az adatokat, semmilyen gépjárművet nem használhat”– mondta egy ügyvéd. Hat nap múlva lejár a türelmi idő, amelyet a hadköteles korúak kaptak arra, hogy jelentkezzenek adategyeztetésre, ha ezt nem teszik, megbírságolhatják őket és a vagyonukat is elkobozhatják. Emiatt egyre többen próbálnak elszökni Ukrajnából.

A hatóságok már a Tisza köré is szögesdrótot húztak, hogy ezt megakadályozzák.

Eközben csütörtökön az ukrán határőrszolgálat azt közölte: újabb hadköteles férfi holttestére bukkantak ukrán határőrök a Tiszában. Az idei év eleje óta már tizenhatan fulladtak bele a Tiszába, miközben próbálták a túlpartot úszva elérni.

Összesen eddig mintegy 40 olyan ukrán állampolgárról tudni, akik ilyen körülmények között vesztették életüket.

A kakovkai vízerőmű – a dnyeperi erőműendszer legalsó lépcsőjének – gátja 2023. június 6-án éjjel omlott össze. A tározóból a víz a Dnyeper folyón lefelé ömlött, elárasztva a part menti városokat és falvakat, köztük az orosz ellenőrzés alá került Oleskit és Nova Kahovkát. A RIA Novosztyi hírügynökség visszatekintése szerint a herszoni régió Oroszországhoz csatolt részén az ökológiai és humanitárius katasztrófához szükségállapotot hirdettek ki. A katasztrófaövezetből mintegy kilencezer lakost evakuáltak, 59 ember életét vesztette. A fő árvízkárok felszámolása több hónapig tartott.

Moszkva Kijevet vádolta a „terrortámadással”. Az ukrán fél szerint a gátat az orosz hadsereg „robbantotta fel”.