Lukasenka váratlanul Moszkvába repült

Aljakszandr Lukasenka Oroszországba repült, hogy találkozzon Vlagyimir Putyin orosz vezetővel. A belarusz elnök útjáról az orosz sajtó számolt be.

A médiainformációk szerint Lukasenka és Putyin megvitatják az országok közötti kapcsolatok fejlesztésének további lehetőségeit és a közös projektek aktuális kérdéseit. 

A vezetők egyeztetésén szó lesz a regionális biztonságról és a nemzetközi helyzetről is.

Oroszország rakéta- és dróntámadást hajtott végre Harkiv városa és egy közeli település ellen – ismertette szerdán Ihor Terehov polgármester és Oleh Szinyehubov, a megye kormányzója.

Szinyehubov Telegram oldalán két sebesültről számolt be, valamint lakóépületekben, egy üzemben és egy istállóban keletkezett károkról.

Az északi Szumi régióban több települést is orosz tüzérségi csapás ért. Itt egy sebesültről voltak értesülések.

A déli Herszonban a városvezetés szerint egy civil vesztette életét egy orosz tüzérségi támadásban, egy másik pedig kórházi kezelésre szorult.

A Duna partján fekvő Izmailban a kikötői infrastruktúrát támadták az orosz erők. Ott hárman sebesültek meg. A közösségi médiában megjelent felvételeken azonban látható volt, hogy üzemanyagraktárak is találatot kaptak.

Az ukrán légvédelem állítása szerint az éjszaka során ugyan 17-et lelőttek a 23 orosz drónból, de két Harkiv városa ellen indított rakétát nem tudtak megsemmisíteni.

Az ukrán sajtó az ukrán katonai hírszerzésre hivatkozva arról cikkezett, hogy számítástechnikai szakembereknek rövid időre sikerült megzavarniuk az orosz bankrendszert, valamint a mobiltelefon- és internethálózatot kedden reggel. Orosz felhasználók a hackertámadás következtében órákon át nem tudták használni például az internetbankos szolgáltatásokat, vagy a kártyás fizetés lehetőségét. Szerdára azonban a hibát már elhárították.

Megsemmisítette az orosz hadsereg az ukrán fegyveres erők 63. gépesített dandárjának vezetésipontját és drónraktárát – közölte szerdán az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint a parancsnokságot a műveleti állományával együtt egy Iszkander-M műveleti-taktikai rakétarendszer semmisítette meg, két drónirányitási parancsnoki járművel, 10 repülőgép típusú, valamint több mint 300 FPV drónnal és más eszközökkel együtt.

A beszámoló értelmében az orosz erők az elmúlt nap folyamán a hatból két frontszakaszon nyomultak előre Ukrajnában, és két ellenrohamot vertek vissza. A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint az ukrán hadseregnek több mint kétezer katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezés vonalán.

A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett kilenc tábori lőszerraktárt, egy Sz-300-as légvédelmi rakétarendszer alacsonyan repülő célokat befogó detektorát, célkövető radarállomását, harcirányító kabinját és két indítóállását, egy harckocsit, hat páncélozott harcjárművet, egy horvát RAK-SA-12 -es sorozatvetőt, négy-négy amerikai M777-es és M198-as, valamint két brit FH-70-es vontatott tarackot, két Tocska-U harcászati rakétát, két francia HAMMER irányított légibombát, egy HIMARS-rakétát, továbbá 61 drónt.

Az orosz statisztika szerint meghaladta a 24 ezret az ukrán hadsereg által a háború kezdete óta elveszített katonai járművek száma.

A moszkvai katonai tárca szerdán bejelentette egy Szu-27-es vadászgép levegőbe emelését amiatt, hogy a brit légierő három gépe – egy RC-135 stratégiai felderítő repülőgép és két Typhoon vadászrepülő – megközelítette az orosz államhatárt a Fekete-tenger felett. Ezt követően a brit gépek irányt váltottak és távoztak.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek szerdán ukrán tüzérségi és dróntámadást.

A „Donyecki Népköztársaság” legfelsőbb bírósága szerdán 27 évi fegyházra ítélte Oleh Slapakovszkijt, az ukrán fegyveres erők 36. különálló brigádjának egyik katonáját, aki 2022 februárjában Kominternovo faluban – a felettesei parancsát követve – aknavetővel lőtte a civil infrastruktúrát.

Vlagyimir Putyin elnök egy, az Ukrajnától elcsatolt területek társadalmi-gazdasági fejlődéséről tartott szerdai tanácskozáson azt hangoztatta, hogy „az új régióknak” 2030-ra el kell érniük az összoroszországi életszínvonal-szintet a meghatározó mutatókban. Elmondta, hogy ezeken a területeken több mint 3000 kilométernyi utat hoztak rendbe, és 62 többemeletes lakóház épült. Az elnök szerint az elmúlt két év alatt a „szövetségi megrendelők” több mint 19 ezer létesítményen végeztek munkálatokat, az orosz bankok pedig több mint félezer fiókot és irodát nyitottak.

Három hónappal, november elejéig meghosszabbította a hadiállapotot és a mozgósítást kedden az ukrán parlament.

A Volodimir Zelenszkij ukrán elnök által beterjesztett törvényt a média jelentése szerint az országgyűlés többsége megszavazta. Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő a Telegramon közzétett posztjában közölte, hogy a 450 fős parlament 339 tagja szavazott a november 9-ig kiterjesztett hosszabbításra.

A hadiállapot és a mozgósítás a hosszabbítás nélkül augusztus 12-én ért volna véget.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter segítséget kért uniós kollégáitól az ukrán energetikai ágazat helyreállításához az európai uniós tagállamok külügyminisztereinek ülésén, amelyen online formátumban vett részt - közölte  az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Kuleba öt „létfontosságú kezdeményezést” nevesített az ukrán energetikai hálózat támogatására. Ezek között elsőként a légvédelem erősítését említette. Másodikként az áramfejlesztők gyors javítását, illetve az energiaszolgáltatás helyreállítását, harmadikként az energetikai hálózat decentralizációját, negyedikként pedig az áramimport fokozását az Európai Unióból a jelenlegi 1,7-ről 2,2 gigawattra. Ötödik pontként a források és felszerelések beszerzését nevezte meg a kijevi vezetés.

Az ukrán diplomácia vezetője sürgette partnereit, hogy fokozzák erőfeszítéseiket ezekben a kulcsfontosságú kérdésekben.

Kuleba egyben hangsúlyozta, hogy Oroszország legjelentősebb stratégiai előnyét a légifölénye jelenti. Ezzel összefüggésben az ukrán külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy fontos visszautasítani a szerinte alaptalan aggályokat, amelyek legitim katonai célpontok elleni ukrán támadásokra vonatkoznak Oroszország területén. „Ezek a csapások teljességgel törvényesek a nemzetközi jog szempontjából, és felgyorsíthatják a háború lezárását. Egyes döntéseket ezzel összefüggésben már meghoztunk. Ezek segítettek elhárítani Oroszország harkivi offenzíváját. További lépéseket kell tennünk az alkalmazási terület kiszélesítésére” – hangoztatta.

Kuleba arról is beszélt, hogy már megkezdték az előkészítő megbeszéléseket a második békecsúcshoz miniszteri, illetve nemzetbiztonsági tanácsadói szinten.

Július 15-én az EU 100 millió euró támogatást ítélt oda az Ukrenerho ukrán hálózatüzemetetőnek az orosz bombázásban megrongálódott berendezések javítására. Észtország közben bejelentette, hogy berendezéseket ad át a narvai erőművekből, a litván Ignitis állami energiaszolgáltató pedig közölte, hogy egy teljes hőerőművet ajándékoz Ukrajnának.

Ukrajnának nagy hatótávolságú fegyverekre van szüksége, hogy megvédje városait és a frontvonalon harcoló csapatait az orosz lövedékektől és drónoktól – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, miután  vasárnap újabb átfogó dróntámadás érte Kijevet és több ukrán régiót.

A Telegramon közzétett üzenetében az államfő voltaképp megismételte a héten Londonban tett felhívását. Mint írta, az orosz légitámadások megakadályozása érdekében az orosz légibázisokon kell megsemmisíteni a támadásra készülő eszközöket. „Mindenki, aki ebben támogat minket, a terror elleni védekezést támogatja” – fogalmazott.

Zelenszkij szerint az orosz hadsereg csak szombat éjjel közel 40, Sahíd típusú iráni drónt vetett be Ukrajna ellen. A légvédelem arról számolt be, hogy az ország ellen indított 39 drón és két robotrepülőgép közül 35 eszközt lelőttek.

Kijev ellen az éjszaka folyamán két héten belül ötödik alkalommal indítottak átfogó dróntámadást. Az ukrán légierő jelentése szerint a légvédelem az összes eszközt megsemmisítette, mielőtt elérték volna a fővárost.

A főváros térségéből áldozatokról és jelentős károkról nem érkezett jelentés – közölte Szerhij Popko, a térség katonai közigazgatásának vezetője.

Hozzáfűzte: az orosz erők „szisztematikus dróntámadásaikkal” az ukrán légvédelem gyenge pontjait keresik a Kijev elleni támadásokhoz.

Szumi megye katonai közigazgatása vasárnap azt jelentette, hogy egy orosz rakéta megrongálta a régió egyik kerületének létfontosságú infrastruktúráját.

Volodimir Zelenszkij pénteken Londonban az Ukrajnának szállított nyugati fegyverek bevetésére szabott területi korlátozások feloldását kérte, és kijelentette: az ukrán fegyveres erőknek nagy hatótávolságú eszközökre van szükségük, mivel ha az ukrán-orosz határövezetnél távolabbi helyszínekre – például orosz légitámaszpontokra – is csapást tudnak mérni, azzal az ukrajnai hadszíntéri pozíciókat és az ukrán városokat is meg tudják védeni az orosz bombáktól.

Elmondta, hogy Oroszország havonta átlagosan 3500 precíziós vezérlésű bombát vet be Ukrajna ellen. Noha nem lehet mindegyiket lelőni, hordozókat azonban maradéktalanul meg lehet semmisíteni – fogalmazott. Zelenszkij azt kérte, hogy a brit kormány ennek érdekében vegye rá partnereit az Ukrajnának szállított nyugati fegyverek bevetésére szabott területi korlátozások feloldására, mert Moszkvát ezzel lehet rákényszeríteni arra, hogy békés megoldásra törekedjen.