kulcsár edina
A 444 munkatársai Tusványoson „futottak bele” .
Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke, arra hívta fel a figyelmet, hogy nem a média jelent veszélyt a magyar szuverenitásra, hanem az olyanok tevékenysége, mint például a 444.
A 444 munkatársai Tusványoson „futottak bele” Lánczi Tamásba, ahol megkérdezték például tőle, hogy miért nem indít a hivatal vizsgálatot azzal kapcsolatban, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter a háború kirobbanása előtt Barátságért kitüntetést vett át Szergej Lavrov orosz külügyminisztertől. A portál riportere szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal feladata lenne, hogy kivizsgálja, mindez sérti-e Magyarország szuverenitását – számolt be róla a Mandiner.
„Mit vizsgáljak ezen? Ez egy tény, ezen nincs mit vizsgálni” – hangzott a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökének válasza, majd Lánczi azt is hozzátette,
A hivatal elnökét a Telex is megtalálta, a riporter kérdéseire válaszolva Lánczi kifejtette,
Ahogy arról többen is beszámoltak korábban, a Szuverenitásvédelmi Hivatal a minap kiadott elemzésében a tiltott külföldi finanszírozás új formáját fedezte fel. A 21. századi technológiákat és a szabályozás hiányosságait kihasználva, adománygyűjtő oldalak és modern pénzforgalmi szolgáltatások segítségével, átláthatatlan módon, vagyis az adományozó kilétének eltitkolásával juthatnak pénzekhez a hazai baloldal egyes szereplői, a politikai tevékenységet folytató civil szervezetek és pártok egyaránt – írják.
A hivatal főként az adatbázis-építés, az adománygyűjtés és a pénzforgalmi szolgáltatások szövevényes kapcsolatait vizsgálta, és arra a megállapításra jutott, hogy az infotechnológia által támogatott új finanszírozási módok esetében az átláthatóság és a transzparencia gyakorlatilag ellehetetlenült. Az elemzésben az is olvasható, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal az eddig feltárt információk alapján vizsgálatot indít az érintett pártokkal, civil szervezetekkel és cégekkel szemben.
Magyarországon az elmúlt évtizedekben egy olyan közéleti szürkezóna jött létre, ahol külföldről finanszírozott és irányított szereplők hazánk szuverenitását sértő módon, rejtőzködő megbízóik érdekei szerint végzik tevékenységüket. Ezek a csoportok a jelenlegi magyar jogrendben kihasználják a civil szervezetek és sajtóorgánumok által élvezett jogszabályi kereteket.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal azonosította a pártok, jelöltek, valamint politikai szempontból aktív szervezetek nyilvános kommunikációs felületein fellelhető, adománygyűjtéssel, adatbázis-építéssel, toborzással, adatkezeléssel és pénzforgalmi szolgáltatással kapcsolatos cégeket. Megállapítást nyert, hogy ezen szolgáltatások alkalmasak az adományozók kilétének eltitkolására, ugyanis az adománygyűjtő oldalak esetében nem az adományozott kezeli az adományozó adatait, így az adományozó személye rejtve marad. Az adományozottak legjobb szándéka és jogkövető magatartása esetében sem tudnak meggyőződni az adományozó személyére vonatkozó nyilatkozat valóságtartalmáról.
Az elemzés részletesen bemutatja, hogy a párt-, kampány- és politikai nyomásgyakorló tevékenység finanszírozásának új csatornái jöttek létre, amelyek lehetővé teszik pártpolitikai tevékenység külföldi finanszírozását. Az infotechnológia által támogatott új finanszírozási módok között a nemzetközi előírások által is megkövetelt átláthatóság és transzparencia ellehetetlenült. Az adományozás hatályos jogi szabályozás mellett nem kizárható a tiltott külföldi párt- és kampányfinanszírozás, teret ad továbbá a politikai nyomásgyakorló szervezetek átláthatatlan finanszírozásának.
A hivatal által végzett kutatás és elemzés során kiderült, hogy mind az amerikai Action Network, mind pedig az Estratos (a Bajnai Gordonhoz köthető DatAdat jogutódja) nevű cég Lunda elnevezésű szolgáltatása alkalmas a hazai szabályozás kijátszására. A két szolgáltató összekapcsolódik, együtt terjeszkednek Európában.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal az eddig feltárt információk alapján vizsgálatot indít az érintett pártokkal, civil szervezetekkel és cégekkel szemben.
A teljes elemzést ide kattintva olvashatja.