Izrael területek vesz el az araboktól Ciszjordániában

Az izraeli hatóságok jóváhagyták 12,7 négyzetkilométer kisajátítását Ciszjordániában, ilyen nagy palesztin terület állami elfoglalására több mint három évtizede, az 1993-as oslói egyezmények megkötése óta nem volt példa – közölte szerdán a telepépítéseket figyelő, Békét Most nevű izraeli szervezet.

A ciszjordániai építkezéseket engedélyező hatóság június végén hagyta jóvá a Jordán-völgyi terület kisajátítását. A Békét Most adatai szerint 2024-ben eddig 23,7 négyzetkilométert nyilvánítottak Izrael Állam területévé Ciszjordániában.

Az állami területté nyilvánítás eljárása során az izraeli kormány visszavonja a palesztin tulajdonjogokat az adott területen, amelyet aztán kizárólag izraeliek használhatnak telepek építésére.

Izrael 1967-ben foglalta el Ciszjordániát, és azóta rendszeresen bővíti az ottani zsidó telepeket. A nemzetközi jog szerint a telepépítés törvénytelen a megszállt palesztin területeken, és Izraelnek ez a politikája az egyik legfőbb akadálya annak, hogy tartós béke jöhessen létre Izrael és a palesztinok között. A Ciszjordániában élő 3 millió palesztin közé mintegy 490 ezer izraeli telepes költözött be az évtizedek során. Az ENSZ évek óta hiába szólítja fel Izraelt arra, hogy fagyassza be a telepbővítéseket.

Márciusban Antony Blinken amerikai külügyminiszter azt mondta: a területkisajátítások „kontraproduktívak” a tartós béke szempontjából.

Az izraeli hadsereg (IDF) dróntámadással megölt négy, út menti pokolgépet telepítő palesztin fegyverest Ciszjordániában– közölte a katonaság szóvivője.

A Ciszjordánia északi részén végrehajtott dróntámadás száz méterre történt attól a helytől, ahol hétfőn egy hasonló robbanószerkezet megölt egy izraeli katonát. A szóvivő szerint az IDF nyomon követte a palesztin csoportot, és akkor csaptak le rájuk, amikor

megkezdték a pokolgép beásását az út mentén.

A palesztinok megnevezték a négy férfit, és bejelentették halálukat. Egyelőre egyik terrorszervezet sem jelentkezett elkövetőként.

Ciszjordániában fegyveres csoportok gyakran helyeznek el házi készítésű pokolgépeket az utak alá a razziázó izraeli csapatok ellen.

A Palesztin Nemzeti Hatóság Rámalláhban működő egészségügyi minisztériumának adatai szerint

október óta mintegy 560 palesztint öltek meg

a Jordániától 1967-ben elfoglalt Ciszjordániában. Az IDF szerint túlnyomó többségük rajtaütések során, fegyverrel ellenállva vesztette életét, vagy támadásokat végrehajtó terroristák voltak.

A háború kilenc hónapja alatt 21 izraelit, köztük biztonságiakat öltek meg ciszjordániai palesztinok terrortámadásokban Izraelben és Ciszjordániában. Mellettük öt izraeli katona terrorszervezetekkel vívott harcokban, vagy általuk telepített pokolgépek miatt esett el.

Az Európai Unió Tanácsa a múlt héten újabb szankciókkal sújtott két szélsőséges palesztin iszlamista szervezetet, a Hamászt és a Palesztin Iszlám Dzsihádot.

A büntetőintézkedések három vállalatot és hat személyt vettek célba azért, mert pénzelték a két szervezetet, ezáltal lehetővé téve erőszakos akcióikat. Mindhárom vállalatnak köze van a Hamász befektetési ügyleteihez, és fedőcégként szolgálnak a szervezet finanszírozásának megkönnyítéséhez.

A Tanács továbbá szankciókat szabott ki Ahmed Sharif Abdallah Odehre, aki a Hamász külföldi befektetési tevékenységeit irányítja, és a szervezet több fedőcégének részvényese és igazgatósági tagja.

Ugyancsak szankciós jegyzékbe vették Zuheir Shamlakot, akit az EU a Hamász pénzmosójaként tart számon, továbbá Ismail Barhoumot, a Hamász politikai irodájának tagját.

A szankciós listán szerepel még Ali Morshed Shirazi, az iráni Forradalmi Gárda külföldi különleges műveletekkel megbízott elitegységének, a Kudsz dandárnak a magas rangú tisztségviselője, aki a Libanonból működő palesztinai részleg irodavezetője, valamint Maher Rebhi Obeid, aki 2010 óta tagja a Hamász politikai hivatalának, és aki a szervezet ciszjordániai terrorműveleteinek irányításáért felelős.

A szankciós jegyzékbe vett személyekre és vállalatokra vagyonbefagyasztás vonatkozik. Tilos számukra közvetlenül vagy közvetve pénzeszközöket vagy gazdasági forrásokat biztosítani. A büntetőintézkedések hatálya alá eső személyekre az EU-ba való beutazási tilalom is vonatkozik.

Az izraeli hadsereg (IDF) rajtaütéseket hajtott végre a Gázai övezetben és Ciszjordániában, a túszalkut és tűzszünetet követelő civilek pedig több helyen megbénították a forgalmat az izraeli főutakon csütörtökön

A gázai övezet északi részén, Gáza városnál fekvő Sedzsaija elleni rajtaütés miatt csütörtökön az ott élő palesztinok tízezrei menekültek délre. Helyszíni beszámolók szerint az IDF katonai járművei hirtelen léptek be a negyedbe a tüzérség heves bombázása és a légierő fedezete mellett.

Az övezet déli részén, Hán-Juniszban a légierő célzott csapásokat mért az iszlamista Hamász fegyvereseire, akik egy ottani iskolában rejtőztek el – közölte a katonai szóvivő. Az épületben a Hamász főhadiszállást rendezett be, ahonnan számos terrorcselekményt terveztek, irányítottak és hajtottak végre az izraeli erők ellen.

Az IDF hangsúlyozta, hogy a támadást gondosan tervezték és hajtották végre, precíziós fegyvereket használtak, és amennyire csak lehetséges, megkímélték a civileket.

Izrael arra készül, hogy növelje a Hán-Junisz-i vízsótalanító üzem áramellátását, hogy ott több édesvizet tudjanak termelni a Gázai övezet lakóinak. Jeruzsálem ezzel a nemzetközi nyomás hatására javítani próbálja a humanitárius helyzetet a Gázai övezetben.

Ezt a tengervíz-sótalanítót 2017-ben az ENSZ-pénzéből azért építették, hogy ivóvízzel lássa el Dír al-Balah, Hán-Junisz és Mavaszi térségét az övezet déli részén, ahová az utóbbi időkben sokan menekültek a harcok elől. Az üzem mintegy napi 20 ezer köbméter vizet képes termelni, de jelenleg csak mintegy 1500 köbmétert biztosít áramhiány miatt.

A tervet támogatja Benjamin Netanjahu miniszterelnök és Joáv Galant védelmi miniszter, de még várat magára a kormány többi miniszterének jóváhagyása. A hír yneten meg nem nevezett izraeli forrása szerint „vannak, akik megpróbálják megszakítani a folyamatot”.

Éjszaka az IDF razziát tartott a ciszjordániai Dzsenin városban is, ahol életét vesztette egy, és megsebesült tizenhat izraeli katona, egyikük súlyosan, egy ellenük a földbe ásott pokolgép felrobbanásakor.

Izraelben  „civil ellenállási és sztrájknapot” tartottak a túszalkut, fegyverszünetet és azonnali választásokat követelő civil szervezetek. A nap folyamán számos helyen testükkel elzárták a legfontosabb utak forgalmát, és tüntettek a jelenlegi kormány miniszterei, valamint Netanjahu miniszterelnök otthona elött Cézáreában és Jeruzsálemben.

Az izraeli hadsereg több tucat iszlamista fegyveressel végzett az utóbbi napon a palesztinok lakta Gázai övezet északi és déli részén a Hamász palesztin szélsőséges szervezet erőivel folytatott összecsapásokban, az utóbbi órákban főleg az övezet északi részén fekvő Sadzsijában zajlottak súlyos harcok – jelentette az izraeli katonai szóvivő.

Hozzátette: az iszlamista katonai infrastruktúra ellen egyszerre küzdöttek a „föld felett és alatt”, a légierő támogatásával.

A közlés szerint a szóban forgó hadműveletet számos jelentős légicsapás előzte meg, amelyek során az iskolákban, valamint az ENSZ palesztin segélyszervezetének, az UNWRA-nak a létesítményeiben rejtőzködő terroristák tucatjaival végeztek.

A katonai szóvivő bejelentette, hogy a Gázai övezet déli részén  életét vesztette egy tizenkilenc éves sorköteles izraeli katona. A fegyveres konfliktus október 7-i kezdete óta 668 elesett katona nevét hozták nyilvánosságra, közülük 314-en a gázai szárazföldi hadműveletben haltak meg.

Ugyanezen napon háromszázötvenhárom humanitárius segélyt szállító kamion lépett be a Gázai övezetbe az izraeli hadsereg illetékese szerint. Kétszázhatvannégy kamiont délen, Kerem Salom átkelőnél léptettek be, ötvenegyet északon, Erez kapunál, harmincnyolcat pedig tengeri útvonalon.

A beszállított kamionok átvételéről a szóvivő elmondta, hogy ötvenhárom kamionnyi szállítmányt már elvittek Kerem Salomtól, és még ezeregyszáz teherautó várja, hogy az ENSZ segélyszervezetei átvegyék őket.