Ismét növekszik a migrációs nyomás Afrika felől

A népességrobbanással sújtott Afrikában egyre nehezebbé válik a lakosság megfelelő ellátása, emiatt egyre több migráns jelenhet meg a jövőben Európa-szerte – erről beszélt a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója a TV2 Mokka című műsorában pénteken reggel.

Bakondi György beszámolt arról, hogy a Kanári-szigetek térségében és a spanyol partoknál már nagyságrendbeli növekedés figyelhető meg az Afrikából érkező migránsok számát illetően, amely a jövőben várhatóan tovább nő, és az afrikai migránsok megjelenése más országokban is problémát jelenthet az öreg kontinensen.

A szakértő rámutatott: Afrika jelentős részén a mezőgazdasági és ipari termelés, az állam működőképessége, az oktatás, és az egészségügyi ellátás tekintetében már a jelenlegi lakosságszám ellátásához sincsenek meg a megfelelő feltételek. Az előrejelzések szerint viszont

a következő másfél évtizedben százmilliós népességrobbanás is lezajlik a kontinensen, azaz tovább romolhat a helyzet, s még több migráns jelenhet meg emiatt Európa-szerte

– fűzte hozzá.

A folyamatot már most jelzi az Európába tartó migrációs útvonalak terheltsége: az Afrikából útba induló és a spanyol partoknál vagy a Kanári-szigeteknél megjelenő tömeg, a növekedés üteme már mutatja, hogy a délről érkezők száma már valószínűleg meghaladja az Ázsiából érkezőkét – fejtette ki.

Szerinte a megoldás az lenne, hogy minél előbb a kivándorolni szándékozók szülőföldjén biztosítsák az emberek számára a segítséget azért, hogy ne induljanak útnak Európa felé a tömegek. Magyarország ebben aktívan részt vesz, s várhatóan ez így lesz a jövőben is – hívta fel a figyelmet.

Bakondi György beszélt arról is, hogy a kelet felől érkezők útvonalán, a magyar határtól délre – a szerb rendvédelmi szervek és a szerb–magyar együttműködés hatására – az illegálisan Európába érkezők útvonalában átterelődés figyelhető meg:

az afgán embercsempészbandák most leginkább Románia, illetve Bosznia-Hercegovina, Szlovénia, Horvátország és Olaszország irányába szállítják a migránsokat.

Úgy vélte, az EU eddigi intézkedései egyelőre – ahelyett, hogy távol tartaná vagy elriasztaná az útba indulókat – inkább bátorítólag, ösztönzőleg hatnak a migránsokra és az embercsempészekre. A szakértő szerint a jövőt illetően kérdés, hogy azok intézkedések, amelyeket az Európai Unió a migrációval kapcsolatban korábban meghozott, vajon fennmaradnak-e, vagy sikerül „korrekciót végigvinni”.

Több európai tagállamban történt az elmúlt évek választásain patrióta, nemzeti konzervatív fordulat, ami kihathat a döntéseket meghozó Európai Tanács működésére is – utalt ezzel arra, hogy e téren lehet esély az EU migrációhoz való viszonyának megváltozására, az azzal szemben való fellépés szigorodására.

A Patrióták Európáért európai parlamenti (EP-) frakciójának megalakulásával olyan politikai erő jött létre, amely megakadályozhatja az illegális migrációt érintő negatív intézkedések megszületését – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 műsorában.

Bakondi György hozzátette, hogy az új frakció fellép a mezőgazdasági termelőket sújtó intézkedések és a versenyképességet negatív irányba befolyásoló európai intézkedések ellen is.

Emlékeztetett arra: a nemzeti konzervatív, patrióta erők előretörése a júniusi EP-választáson azt mutatta, hogy változott az illegális migráció megítélése az európai országokban. Ennek oka szerinte a többi között az, hogy egyre több az illegális migrációhoz köthető köztörvényes bűncselekmény, terrorcselekmény, rendőrök és nők elleni erőszak.

Bakondi György azt mondta, egyre inkább látható az illegális migráció mögött meghúzódó terv, a politikai és ideológiai célok. Példaként említette, hogy Németországban az illegálisan érkezett migránsok már három év alatt megszerezhetik a német állampolgárságot és ezzel szavazati jogot kapnak.

Nehezen képzelhető el, hogy egy muszlim többség nemzeti, keresztény, konzervatív pártokat támogatna – jegyezte meg.

A belbiztonsági főtanácsadó szerint nincsenek meg azok a feltételek, amelyek hozzájárulnának a nemzetközileg szervezett embercsempész hálózatok felszámolásához. Úgy látja, hogy sem az EU tagállamai, sem a Frontex vagy más rendőri szervek nem rendelkeznek olyan információs bázissal és olyan politikai irányítói akarattal, amelyek eredményeképpen „ezeket a bandákat föl lehetne számolni”.

A magyar határon zajló folyamatokról szólva közölte, hogy ott is tapasztalható határsértő mozgás, de annak intenzitása csökkent a tavalyi évhez viszonyítva. Látható, hogy a migráció átterelődött Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Szlovénia, Olaszország irányába – emelte ki, hozzátéve, hogy ez a szerb és a magyar rendőrség együttműködésének, valamint a műszaki akadályrendszernek és a jogi határzárnak az eredménye.

Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a helyzet gyorsan változhat valamilyen külső tényező hatására.

Bakondi György a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában közölte:

Magyarország az uniós elnökség ideje alatt arra törekszik, hogy bemutassa az illegális migráció valós veszélyeit. Különböző rendezvényeken ismertetik azokat az intézkedéseket, amelyeket a magyar állam évek óta sikeresen alkalmaz a biztonság megvédése érdekében – tette hozzá.

Ha a politikusok szembesülnek ennek pozitívumaival, akkor talán változik az álláspontjuk a migráció kezelését illetőleg – fogalmazott.

Az Európai Unió külső határainak legtöbbjén emelkedett a migrációs beáramlás az idei első fél évben, különösen a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigeteken, a Fehéroroszországgal közös határszakaszon és Földközi-tenger keleti medencéjében – közölte az EU határ- és partvédelmi ügynöksége, a Frontex csütörtökön.

A varsói központú uniós ügynökség jelentése szerint a Földközi-tenger keleti medencéjének főként Görögországot és Ciprust érintő migrációs útvonalán az év első hat hónapjában 24 999 illegális migránssal szemben intézkedtek a nemzeti hatóságok. Csak júniusban 2701 határsértésről adtak jelentést az illetékes hatóságok ennél az útvonalnál.

Garantálni szeretnénk a belbiztonságunkat, megállítva azokat az illegális migránsokat, akiknek a többségét a szervezett bűnözés mozgatja – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója a The Critic című brit politikai és kulturális magazinnak.

Az Adam Lebor által írt, Európa megszállás alatt, oda kell figyelnünk Magyarország és Lengyelország migrációval kapcsolatos figyelmeztetéseire című cikkben Bakondi György kiemelte: a migránsok többsége fiatal férfi, és gyakran nagyon agresszívan viselkednek, ezért minél messzebb szeretnénk tartani őket Magyarországtól.

A cikk szerint eddig a szigorú fellépés működött: 2023 májusáig egy év alatt 50 707 illegális határátlépést akadályoztak meg és 415 csempészt tartóztattak le; idén 1273 határsértés történt és 28 csempészt fogtak el.

Mint írták, eddig Magyarország mintegy 650 milliárd forintot (körülbelül 1,4 milliárd fontot) költött déli határának – és Európa határának – védelmére.

Kovács Zoltán, a magyar kormány nemzetközi szóvivője a lapnak úgy nyilatkozott, hogy „az elitek mindig jobban tudják, hogy mit akarnak az emberek, és ezt látjuk a migráció esetében is; tehát ez ellen harcolunk jelenleg, az ellen, amit mi nem szeretnénk itt, Magyarországon látni”. Mert ha ez egyszer elkezdődik, ha egyszer ez megtörténik, akkor nem lehet megállítani. Hogyan lehet visszaküldeni második meg harmadik generációs bevándorlókat? Nem lehet – fogalmazott a szóvivő.

A cikkben egyebek mellett az áll, hogy Magyarország minderre egy biztonságos kerítés felépítésével és a migránsokat megállító határőrök bevetésével válaszolt déli határa mentén. Ez megjósolható módon felháborodási hullámot váltott ki, mintha az, hogy egy ország megvédi a saját – és az unió – déli határát a szuverenitása elleni támadástól, az emberi jogok megsértésével érne fel.

A szerző megjegyezte, hogy az ezt követő hónapban interjút készített Orbán Viktor miniszterelnökkel, aki jó formában volt, élvezte a világ figyelmét, de érthető módon némi fejtörést okozott neki a kritikai támadások sorozata. „Mi voltunk az egyetlen ország az elmúlt hónapban, amely komolyan vette és minden erőfeszítést megtett a schengeni szabályok betartása érdekében. Emiatt kritizálnak bennünket. Ez a legfurcsább történet, amit azóta hallottam, hogy beléptünk az unióba” – mondta a miniszterelnök.

Orbán Viktor – a cikk szerint – egyértelművé tette, hogy elszánt amellett, hogy Magyarországot megőrizze keresztény országnak és nem fog engedélyezni jelentős muzulmán bevándorlást. A muzulmán közösségek párhuzamos társadalmakban élnek és nem integrálódnak – mondta. „A kultúráról beszélek, meg a mindennapi életelvekről, mint például a szexuális szokások, a szólásszabadság, a férfiak és nők közötti egyenlőség, és mindazok az értékek, amiket kereszténységnek nevezünk.” Más országoknak persze jogában áll megengedni a párhuzamos társadalmak kialakulását. „De mi, magyarok nem szeretnénk ezt” – fogalmazott Orbán Viktor akkor.

A lapban a szerző úgy fogalmaz, a liberális csoportgondolkodás és a 2015-ös migránsválság realitása közötti disszonanciát jól összefoglalja Soros György egyik cikke. Soros arra szólította fel az Európai Uniót, hogy a közeljövőben évente fogadjon be legalább egymillió menedékkérőt, és két éven át biztosítson minden menedékkérőnek 15 000 eurót, ilyen módon hozzájárulva lakhatási, egészségügyi ellátási és oktatási költségeikhez.

Ez a pénz hosszú lejáratú kötvények kibocsátásával teremthető elő – tette hozzá Soros György a szerző szerint.

Mint írta, a cikk „arany tálcán felszolgált” ajándék volt az Orbán-kormány számára, mely már korábban is kemény harcban, kulturális háborúban állt Sorossal, Nyílt Társadalom Alapítványokkal és a budapesti Közép-európai Egyetemével.

„2015 nyara, illetve Angela Merkelnek az a döntése, melynek értelmében egymillió, többnyire muzulmán migránst engedtek be, a mai napig alakítja a kontinens sorsát. Amint az európai választások eredménye mutatja, ezek az események a keményvonalas jobboldali, illetve szélsőjobboldali pártok támogatottságának növekedéséhez vezettek, részben azért, mert kevés centrista politikus beszél őszintén a tömeges migráció hatásáról” – olvasható a lapban.

„Az unió, a centrista kormányok és a liberális konszenzus értelmezésében bárki, aki ellenezte a tömeges bevándorlást, azonnal megkapta a rasszista és külföldiellenes bélyeget. Egész egyszerűen ilyen dolgokról nem lehetett beszélni. A bevándorlás megkérdőjelezését olyan dologként látták, ami károsíthatja a társadalom szövetét, amiről jó társaságban nem lehet beszélni. Ez korlátozta a szólás és talán a gondolat szabadságát is. A migráció kritikusaira azonnal nyolc tonnás súlyokat dobáltak” – fogalmazott a szerző.

Úgy folytatta, hogy idén májusban az uniós tagországok jóváhagyták a migrációs paktumot. Az országok vagy elfogadják a kvótájukat vagy évente 20 000 eurót kell fizetniük minden egyes migráns után, akit nem engednek be.

Ezután nem sokkal az Európai Bíróság 200 millió eurós bírságot szabott ki Magyarországra, mivel nem hajlandó megváltoztatni menekültügyi politikáját, valamint további napi egymillió eurós bírsággal is sújtotta az országot, amely mindaddig fizetendő, amíg meg nem változtatja eljárását. Ez természetesen nagy felháborodást váltott ki Budapesten és Lengyelországban is – áll a cikkben.

A vizsgált hat hónapos időszakban az Európai Unió Fehéroroszországgal közös határán az illegális migránsok számának 148 százalékos növekedéséről számoltak be: január és június vége között 6725-en lépték át törvénytelen módon az EU keleti határait, ebből júniusban 1270-en.

A migrációs adatok legjelentősebb, 174 százalékos növekedéséről a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigetek hatóságai számoltak be.

Itt az év első hat hónapjában 19 636 ember szállt partra illegálisan. Egyedül júniusban 2587-en érkeztek jogtalanul az unió területére.

Az EU Egyesült Királysággal közös tengerszakaszán január és június között 27 100-an próbálkoztak a tengeri átkeléssel, 24 százalékkal többen, mint az előző év azonos időszakában. Ugyanitt júniusban 5280-an keltek útra a szigetország felé.

A Földközi-tenger nyugati medencéjében, a főként Spanyolországot érintő migrációs útvonalon az év első hat hónapjában 5654, azaz 4 százalékkal több észlelésről számoltak be, mint az előző év azonos időszakában. Júniusban 854 alkalommal intézkedtek illegális migránsokkal szemben.

A Földközi-tenger középső medencéjében kialakult, főként Olaszországot érintő migrációs útvonalon, ahol a legtöbb illegális határátlépési kísérletet jegyezték fel az elmúlt év során, az év első felében 25 653-an próbáltak meg az unió területére jutni. Ez 61 százalékkal kevesebb, mint 2023 ugyanezen időszakában. Júniusban ezen a migrációs útvonalon 4472 ilyen esetet jelentettek.

Kevesebb illegális bevándorlót jegyeztek fel a Nyugat-Balkán országain keresztül vezető migrációs útvonalon is, ahol az év első felében 10 642 esetben kellett intézkedniük az illetékes nemzeti hatóságoknak. Ez 72 százalékkal marad el az előző év azonos időszakától. Ezen a migrációs útvonalon júniusban 1502-en próbáltak az Európai Unió területére jutni.

A migrációs útvonalak legtöbbjén szíriai, mali és afgán állampolgárokat vettek nyilvántartásba

– tette hozzá jelentésében a Frontex.