tóth gabi
Létrehozva: 2024.07.03.
Módosítva: 2024.07.03.
Így dolgozik Orbán Viktor a békéért
Fontos mérföldkő a kijevi látogatás.
A béketeremtés egy fontos és szimbolikus lépése volt Orbán Viktor ukrajnai látogatása – mondta el a Magyar Nemzet kérdésére a szakértő.
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Orbán Viktor békét ígért a választáson, most pedig a béke megteremtésén dolgozik – hívta fel a figyelmet lapunk érdeklődésére Lajkó Fanni. Az Alapjogokért Központ elemzője kifejtette: ennek első és egyik legjelentősebb lépése az európai parlamenti választás utáni napokban megkötött megállapodása a NATO-főtitkárral, Jens Stoltenberggel – amit később Mark Ruttevel is megerősített –, miszerint Magyarország távol marad azoktól az Ukrajnának nyújtott támogató műveletektől, ami a háború eszkalálódásához vezethet.
Ezzel a magyar miniszterelnök bebiztosította Magyarországot abban a tekintetben, hogy kimarad a háborúból
– emelte ki a szakértő.
– A nemzeti érdek érvényesítése után a következő lépés a nemzetközi színtéren zajlik, ahol a többi európai tagállami vezetőt és a háborúban álló feleket kell kijózanítani a háborús pszichózisból és a tárgyalóasztalhoz terelni. Ebben erőteljesen szerepe lehet a magyar miniszterelnöknek, akinek sikeres diplomáciai érzékét az elmúlt napok eseményei is alátámasztották – fejtette ki a szakértő.
Az M1-nek adott interjújában Orbán Viktor arról is beszélt: az amerikai elnökvitában világosan megmondta a konzervatív vagy republikánus elnökjelölt, Donald Trump, hogy ő 24 órán belül véget fog vetni az ukrajnai háborúnak.
Tehát ha ő győz, akkor minimum tűzszünet lesz, hogy abból lesz-e aztán tartós béke, az a jövő zenéje, de hogy nem az lesz, ami most van, az bizonyos. És ezért Európának föl kell készülni arra a helyzetre, gyorsan, hogy előbb-utóbb az amerikaiak és az oroszok tárgyalni fognak egymással
– fogalmazott a miniszterelnök.
Lajkó Fanni arra is rámutatott:
A béketeremtés egy fontos és szimbolikus lépése volt Orbán Viktor ukrajnai látogatása, ami közelebb hozta a feleket egymás megértésében. Ez egy olyan találkozó volt, ahol – a többi nyugati vezetővel való egyeztetéstől eltérően – a halálos fegyverek küldése helyett a tűzszünet mielőbbi elérése volt fókuszban.
– Az időpontot pedig szintén szimbolikus – tette hozzá –, hogy a magyar uniós elnökség kezdetén történt mindez, ami előrevetíti a magyar célkitűzéseket az elkövetkező fél évre, ami nem más, mint a béke megteremtése. Ennek az egy célnak az elérésével az összes többi prioritás is teret nyerhet. Mint mondta,
ha nincs egy háború, ahova eurómilliókat és fegyvereket kell küldeni és ha nincs egy elhibázott szankciós politika, amivel Európa a saját gazdasági helyzetét nehezíti meg, máris egy versenyképesebb Európai Uniót láthatunk az alagút végén, ami a másik fontos prioritása a soros elnökségnek.
Orbán Viktor az M1-nek adott interjújában beszélt arról, hogy a magyar elnökség egyik nagyon fontos célkitűzése az európai versenyképesség megerősítése. – Mi szeretnénk egy nagy versenyképességi megállapodást tető alá hozni – emelte ki.
Az Alapjogokért Központ elemzője szerint a békével minden összefüggésbe hozható, a gazdaságtól kezdve, egészen a bővítéspolitikáig. „Más kérdés, hogy Orbán Viktort az oroszok is elfogadják a békefolyamat közvetítőjeként. Magyarország mindig is világosan kifejezte érdekeit és terveit. Ellentétben a legtöbb uniós országgal, ahol a kommunikáció színterén egy kemény retorika zajlik Oroszországgal szemben, de a háttérben annál is intenzívebben folynak a gazdasági kapcsolatok.
Magyarország kertelés nélkül azon az állásponton volt és van, hogy gazdasági kapcsolatait a nemzeti érdekek szerint alakítja
– tette hozzá.
Ez nem állásfoglalás egyik vagy másik harcoló fél mellett, ez egy állásfoglalás a magyar érdekek, a béke mellett – hangsúlyozta Lajkó Fanni, és hozzátette, ez a hozzáállás elvezethet ahhoz, hogy kevésbé ellenséges hangnemben tudna tárgyalni a két féllel és barátságos iránymutatást adhat a béke felé.
A szakértő ugyanakkor megjegyezte, „ehhez a békét előmozdító megközelítéshez azonban több országra is szükség van, aminek jó kiindulópontja lehet a most formálódó Patrióták Európáért európai parlamenti pártcsalád, ahol a jobboldali pártok a bilaterális viszonyokon túllépve, a brüsszeli színtéren egyesíthetik erejüket egy közös cél érdekében”.
Sajtóiroda/Fischer Zoltán)
Az európai emberek békét akarnak, ez elromlott, mert nem tudtuk megelőzni az orosz–ukrán háborút, amikor kitört, és nem tudtuk elszigetelni, ezért béke helyett az európai emberek ma háborút kapnak. Rendet akarunk meg biztonságot
– fogalmazott a minap Orbán Viktor miniszterelnök. Hangsúlyozta azt is, hogy a béke lesz a magyar uniós elnökség középpontja.
A magyar miniszterelnök már a háború kezdetétől egyértelműen kifejezte Magyarország elkötelezettségét a konfliktus minél hamarabb történő békés rendezése érdekében – nyilatkozta ennek kapcsán érdeklődésünkre Gladden Pappin, a Magyar Külügyi Intézet elnöke. Mint kifejtette, ez magában foglalta a béketervekre való nyitottságot, mint ahogy ez látható volt legutóbb Svájcban is.
A miniszterelnök ezen a téren szerzett nagyfokú hitelességét a kijevi látogatás is megerősítette, amely egybeesik Magyarország EU-elnökségének kezdetével
– emelte ki.
Ukrajna Magyarország szomszédja, és Magyarország a menekültek befogadásával, illetve egészségügyi támogatással segítette a béketörekvéseket, mindemellett hazánk még az Ukrajnával kapcsolatban nyitottan álló bilaterális kérdések rendezésére is törekedett – tette hozzá a szakértő. Kiemelte,
miután a közelmúltban lezajlott európai választásokon az átlagos európai polgárok béke iránti elköteleződése egyértelművé vált, a miniszterelnök ukrajnai látogatása a konfliktus mielőbbi megoldásának fontosságát jelzi.
Gladden Pappin hangsúlyozta, Magyarország hagyományos diplomáciai álláspontot képvisel a felek közötti párbeszéd elősegítésében.
Ezt a fontos szerepet túl gyakran elhanyagolták, de a béke érdekében Magyarország mindig is nyitott volt az ilyen közvetítésekre. Ez a közbenjárás és tárgyalás a magyar külpolitika fontos érdeme, egyúttal jelentős hozzájárulás a békéhez, amit mindkét fél egyre inkább elkezdett felismerni
– emelte ki.
A magyar kormányfő az uniós soros elnökség kezdetén világosan összefoglalta a kihívásokat.
Brüsszel, 2024. július 1. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök interjút ad az M1 aktuális csatornának Brüsszelben 2024. július 1-jén. Magyarország július 1-tõl december 31-ig tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Az Európai Unió versenyképességének helyreállításáról írt cikket Orbán Viktor miniszterelnök a Financial Timesban. A kormányfő a londoni gazdasági napilapban megjelent írásában hangsúlyozza: tizenhárom évvel első elnöksége után Magyarország immár másodszor tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét. Kiemeli: eddigi miniszterelnöki időszakában, amely átíveli a két elnökség között eltelt időt, különleges nézőpontból kísérhette figyelemmel Európa versenyképességének erózióját.
„Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy ismerhettem az 1990-es évek európai integrációjának kiemelkedő építőmestereit. Közöttük volt Helmut Kohl, aki gyakorta emlegette, hogy Európa politikai fennmaradása a gazdasági versenyképesség megőrzésétől függ”
– írta Orbán Viktor.
A kormányfő idézi a néhai német kancellárt, aki egy alkalommal kijelentette: „Mindannyiunknak szüksége van Európára, hogy versenyképesek maradhassunk a világpiacokon.” Orbán Viktor szerint Kohl szavai soha nem voltak annyira jelentőségteljesek, mint most. A miniszterelnök hozzátette, az EU versenyképességének romlása az elmúlt évtizedekben mind szélesebb körű folyamattá vált.
Elhibázott brüsszeli döntések
– Ez a hanyatlás mindenekelőtt az olyan elhibázott brüsszeli döntések következménye, amelyek ellentmondanak a világgazdaság realitásainak – írta Orbán Viktor.
A kormányfő ennek fő példájának nevezte a zöldátmenetet, amelyet az EU anélkül érvényesít, hogy előtte megfelelő konzultációkat folytatna az egyes ágazatokkal.
Az energiaárak háromszor-ötször magasabbak, mint az Egyesült Államokban, így az európai vállalatok elveszítik versenyképességi előnyüket, emiatt viszont az innováció helyett kénytelenek a közműdíjakra átcsoportosítani pénzügyi forrásaikat
– áll Orbán Viktor cikkében.
A miniszterelnök kétségtelen ténynek tartja, hogy Európának nyilvánvalóan vezető szerepet kell vállalnia a zöldágazatokban, különös hangsúlyt helyezve az elektromos járművek fejlesztésére és gyártására, az iparági szereplőket hátráltató és az embereket terhelő szabályozások bevezetése azonban immár fenntarthatatlan. – A gazdák szintén komoly nehézségekkel kénytelenek szembenézni: termelési költségeik jelentősen nőttek, és egyre bonyolultabb zöldkötelezettségek között kell manőverezniük – fogalmaz a kormányfő.
Elhúz mellettünk a világ
Hangsúlyozza emellett, hogy az üzleti vállalkozások is egyre nagyobb adóterhekkel szembesülnek. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) globális társasági minimumadójának januári bevezetése, amelyet az Európai Unió legnagyobb adóreformjának szántak, katasztrofális kudarcnak bizonyult. Jóllehet világszerte 140 ország, köztük az EU valamennyi tagállama csatlakozott az egyezményhez, olyan kulcsfontosságú versenytársak, mint az Egyesült Államok, Kína és India, továbbra sem fogadták el a megállapodást – hangsúlyozza a kormányfő.
Orbán Viktor szerint Európa sokkal kevésbé vonzó befektetési célponttá vált, és ennek következtében még európai vállalatok is fontolóra vették az áttelepülést más piacokra.
A miniszterelnök megjegyezte:
- a fő európai gazdaságok növekedési üteme az idén alig éri el az egy százalékot,
- az amerikai gazdaság ugyanakkor csaknem három százalékkal,
- a kínai gazdaság öt százalékhoz közeli ütemben nő,
- India növekedése pedig megközelíti a hét százalékot.
– Idővel még nagyobb mértékben lemaradunk, így haladéktalan irányváltásra van szükség – áll Orbán Viktor írásában.
A kormányfő hozzátette: a magyarországi tapasztalatok azt mutatják, hogy a gazdasági siker feltétele a verseny, valamint az üzleti szektor számára kedvező környezet. A magyar kormány egykulcsos személyi jövedelemadót vezetett be, eltörölte a közeli hozzátartozók örökösödési adóját, és az EU-tagországok között Magyarországon a legalacsonyabb a társasági adó. „Emellett diverzifikáltuk kereskedelmi és befektetési kapcsolatainkat, a kulcsfontosságú technológiai és innovációs ágazatokban az ázsiai és csendes-óceáni térség ipari partnereivel folytatandó együttműködésre összpontosítunk. Ennek eredményeként tavaly rekordot ért el a külföldi működőtőke-beáramlás Magyarországon” – írja Orbán Viktor a Financial Timesban.
Új stratégia kell!
Hozzáteszi: Magyarország igyekszik meggyőzni az európai társállamokat arról, hogy az egészséges verseny és a legjobb technológiák alkalmazása eredményezhet nagyobb növekedést, és ehhez mindenekelőtt új zöldágazati stratégiát javasol a főbb iparági szereplőkkel együttműködve.
Célunk egy olyan új versenyképességi egyezség, amelynek révén újraindítható az európai gazdaság bővülése, és ezzel egy időben a nyitott gazdaságért, a nemzetközi együttműködésért emelünk szót
– írja a kormányfő.
Hangsúlyozza: Magyarország gátat akar emelni az illegális migráció elé, és ennek érdekében szoros együttműködésre törekszik az elsődleges kiinduló és tranzitországokkal, kiemelve a külső határok védelmének fontosságát és az e célra fordítandó EU-finanszírozás szükségességét.
Nem titok, hogy Magyarország versenyképességi stratégiáját a német–francia növekedési és versenyképességi program is inspirálja. Éppen ezért nem meglepő az sem, hogy Berlin, Párizs és Róma egyaránt támogatja a magyar elnökség kezdeményezéseit. „Szilárdan hisszük, hogy mindegyik tagállamnak érdeke a versenyképes Európa. Magyarország kivételesen aktív EU-elnökségre készül. Itt az ideje, hogy félretegyük az ideológiai vitákat és beindítsuk Európa motorját. Tegyük újra versenyképessé Európát!” – fejeződik be Orbán Viktor írása.
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
