Hogy került a 444 Gyurcsányék volt székházába?

Az első nagy dollármédiumként indult 2013-ban, viszont az elmúlt években Sorosék helyett egyre inkább Brüsszel támogatja a 444.hu-t. Tavaly visszaesett ugyan az árbevételük, de így is közel kerültek az egymilliárdos éves bevételi szinthez. A választási év vaskos nyeresége után 2023-ban egy kisebb mínuszt hoztak össze Uj Péterék, akiknek a kiadója február óta – beszédes módon – Gyurcsány Ferencék egykori székházában működik - írja a Magyar Nemzet.

Forrás: Facebook

Negyedmilliárd forinttal kevesebb nettó árbevételre tett szert a Magyar Jeti Zrt. 2023-ban, mint 2022-ben. Azonban így is több mint 800 millió folyt be az elmúlt év során a cég kasszájába, sőt az egyéb bevételekkel kiegészítve csaknem egymilliárd volt a 444 kiadójának bevétele. A kiegészítő mellékletből kiderül, hogy az egyéb bevételek több mint háromnegyedét – 151 millió forintot – nagyrészt külföldi támogatások tették ki.

Az anyagjellegű ráfordításokat kis híján sikerült megfeleznie a cégnek, így 256 millióra csökkentek az ilyen típusú költségeik. A személyi jellegű ráfordításokban azonban meglátszott a korábbi 55 mellett 7 új munkavállaló foglalkoztatása is, ezek a kifizetések ötödével emelkedtek, így 718 millióba kerültek a Magyar Jeti nevű vállalkozásnak.

A vállalat mérlege szerint a 444 kiadója 2023 végére több mint duplájára növelte értékpapír-állományát a 2022. év végi állapothoz képest. A cég értékpapírjainak könyv szerinti értéke 379 millió forinttal lett magasabb az elmúlt évben, így már 687 millió szerepelt a mérleg ezen során. Igaz, eközben a pénzeszközök állománya csökkent 250 millióval, de ez az értékpapírokkal együtt egymilliárd feletti összeget tett ki, mindez nagyjából a cég egy egész éves ráfordításait képes lenne fedezni.

A 444 mögött álló Magyar Jeti Zrt. 2013-ban jött létre, és finanszírozásában már az alapítása után megjelentek a nemzetközi alapítványok és egyéb külföldi források. Emlékezetes, hogy 2021-ben az Európai Bizottság támogatásával és a francia AFP hírügynökséggel együttműködve létrehozták a Lakmusz nevű tényellenőrző portált.

A 444 Sorosék látszólagos kivonulása után az elmúlt időszakban elsősorban az uniós szervezetektől kapta külföldi támogatásai nagy részét. A Lakmusz nevű projektre közel 155 millió forint érkezett a számlájukra. Szintén uniós projektből valósíthattak meg különböző podcasteket. 

Továbbra is tag ugyanakkor a 444 kiadójának, a Magyar Jeti Zrt.-nek az igazgatóságában a Soros-hálózat két kulcsembere, Marie Nemcova és Valer Kot, akik prominens alakjai a spekuláns által pénzelt Media Development Investment Fundnak (MDIF). Nem meglepő, hogy Uj Péterék 2023-ban is szorosan együttműködtek különböző Soroshoz köthető álcivil szervezetekkel, így például a TASZ által kiosztott Szabad-díj médiapartnereként tűntek fel.

A portál tavaly egy súlyos munkahelyi válságot is megélt, hiszen az egyik munkavállalójukkal szemben belső etikai vizsgálat indult. Ezt követően rövid időn belül négyen is elhagyták Uj Péteréket. Köztük volt Mészáros Zsófia, aki 2000 óta dolgozott a lapnál, vagy éppen Magyari Péter, aki a Válasz Online-hoz igazolt.

Átláthatatlanok a kormánykritikus médiumok külföldről származó bevételei

A Nézőpont Intézet jelezte, hogy a sajtóorgánumokhoz évente milliárdos nagyságrendű külföldi donációk érkeznek.

Gulyás Márton, a Partizán műsorvezetője (Fotó: Facebook/Partizán)

A kormánykritikus médiumokhoz Magyarországon kívülről érkező források teljes körének felderítése – vonatkozó és hatékony szabályozás hiányában – gyakorlatilag lehetetlen – olvasható a Nézőpont Intézet legújabb Facebook-bejegyzésében. Mint írták, az egyes kiadók (cégek, alapítványok vagy egyesületek) nyilvános éves beszámolóiban ezek „egyéb bevétel” vagy „támogatás” cím alatt szerepelnek, de azok részletezése opcionális, így még az sem deríthető ki feltétlenül, hogy belföldről vagy külföldről érkeztek források.

– tették hozzá.

Jelezték, hogy a 2023-as évre vonatkozóan a 444 .hu-t kiadó Magyar Jeti Zrt. például „olvasói támogatások” alatt 42 milliós bevételt jelez, a Nyugat. hu-t kiadó Nyugat Média és Világháló Egyesület kilencvenmilliós forrást „az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás” soron, a Partizán YouTube-csatornát üzemeltető alapítvány pedig 572 milliós „külföldi támogatást” vagy 105 milliónyi „nem magánszemélytől” származó forrást jelölt meg.

– hívta fel a figyelmet a Nézőpont Intézet elemzése.

Átlépték az ötmilliárdos határt a HVG kiadójának bevételei, Tóta W.-hez saját úton gurulnak a dollárok

A szerkesztőséget megrázta Magyar Péter megjelenése, miközben Tóta W. Árpádhoz immár egy saját projektben gurulnak a dollárok. Tavaly a HVG kiadójának bevételei átlépték az ötmilliárd forintot.

Forrás: Mandiner

Csaknem félmilliárd forinttal nőttek a Heti Világgazdaság Kiadói Zrt. értékesítési bevételei 2023-ban, így átlépték az ötmilliárdot. Az adózott eredmény körülbelül a felére csökkent, de így is 223 millió forintot tett ki. A cég kiadásai között leginkább a személyi jellegű ráfordítások nőttek. Az ezen a soron feltüntetett 1,9 milliárd forint ötödével haladta meg a 2022-es értéket, melyben a béremelések mellett a foglalkoztatottak számának bővülése is közrejátszott – immár 183-an dolgoztak a HVG-nél a korábbi 174 helyett.

A baloldali dollármédium brüsszeli forrásairól, Soros-kapcsolatokkal rendelkező társoldalairól, valamint a kiadót vezető Szauer Péter baloldali kötődéseiről már a cég tavalyi beszámolója kapcsán említést tettünk. Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogyan írnak a lap szerzői a magyar emberekről. 

– így vélekedett a lap munkatársa, Tóta W. Árpád egy tavalyi „írásában” a jobboldali szavazókról. 2022. szeptemberben pedig egy külföldről finanszírozott rendezvényen Márki-Zay Péter egyetértőleg idézte Tóta W.-t, aki a baloldal volt miniszterelnök-jelöltje szerint arról beszélt, hogy 

A magyarságot is sértegető HVG-s publicista új projektbe is kezdett az elmúlt évben, gyermekek politikai propagandával való érzékenyítésének céljával. Tóta W. lapja 2023 végén tesztüzemben kezdett működni, a külföldi források a Soros-féle Action for Democracytól érkeztek az induláshoz. Ez a szervezet milliárdokkal pénzelte a baloldal kudarcos 2022-es kampányát is.
A dollárbaloldali szereplőkhöz hasonlóan a HVG más szerzőjétől sem áll távol, hogy lenézően nyilatkozzon a magyar emberekről. Csáki Judit korábban például úgy vélekedett:

Bár ez a 2023-as év eredményeit már aligha befolyásolhatta, Magyar Péter megjelenésével a HVG is az új baloldali reménység mögé sorakozott fel. A szerkesztőségen belül is feszültségeket szült az, ahogyan beszámoltak a Tisza Párt alelnökéről. A viták jelentős személyi változásokhoz vezettek a lapnál. A HVG a Magyar Péter agresszív őrjöngéséről szóló rendőri jelentést is kozmetikázni próbálta.