Hiába kritizálnak egyesek, a békemisszió folytatódik

A birodalmak gondolkodása néha a beszédről, de inkább a nem cselekvésről szól, ám a szuverén magyar külpolitika a cselekvést helyezi a középpontba, ezért Magyarország békemissziója folytatódni fog – mondta Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Mráz Ágoston Sámuel az Egyesült Államok budapesti nagykövetének Orbán Viktor miniszterelnök napokban tett kijevi látogatására adott pozitív, valamint moszkvai megbeszélésére adott negatív reakcióját értékelve közölte: nem akarják megengedni, hogy egy olyan, az ő szemükben kicsi tagállam, mint Magyarország önálló külpolitikát folytasson.

„A birodalmi gondolkodásból az következik, hogy csak a birodalom központjában lehet eldönteni, ki mit csinál, miközben a magyar szuverén külpolitika úgy gondolkodik, ha a birodalom nem mozdul, akkor egy ilyen kis tagállamnak van szerepe a felek összehozásában, meghallgatásában” – mondta az elemző.

A Nézőpont Intézet vezetője Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonsági főképviselőjének, valamint Charles Michel, az Európai Tanács elnökének arra a reakciójára, hogy a magyar kormányfő soros elnökként nem tárgyalhat az Európai Unió nevében, úgy reagált, „bukott emberek kapálózásáról” van szó. „Az volt a munkaköri leírásukban, hogy szolgálják a békét, és oldják meg az orosz-ukrán konfliktust, de”

„az elmúlt két és fél évben nem sikerült még találkozókat sem szervezniük, nem váltak tényezővé a párbeszédben, Európa szerepét nem használták ki”

– jelentette ki.

Kiemelte, mindenki arra várt Brüsszelben, hogy az Egyesült Államok „csináljon már valamit”, de az Egyesült Államok „jól láthatóan azzal van elfoglalva, hogy a hivatalban lévő elnök emlékszik-e arra, mit csinált tegnap, tudja-e, mit fog holnap csinálni”, tehát stratégiai kérdésekkel a Fehér Házban sem foglalkoznak. Ezért meglepte őket talán az, és irigységet éreznek, hogy van egy olyan európai tagállam, amely nemcsak beszél a békéről, nemcsak majd egyszer ezt célként kitűzi, hanem tesz is érte – fűzte hozzá.

Jégtörő hatás

Mráz Ágoston Sámuel kizért arra is, hogy a jövő héten NATO-csúcs lesz Washingtonban, ahol a magyar miniszterelnök „biztosan be is fog számolni” arról, mit hallott Moszkvában, mit kellene tennie a NATO-nak és a nyugati világnak azért, hogy mielőbb lezárulhasson az orosz-ukrán konfliktus.

A Nézőpont Intézet vezetője arra a kérdésre, miért fontos a személyes találkozó, amikor elmondhatnának mindent egymásnak telefonon is, azt válaszolta, hogy a „jégtörő hatása” miatt. „Az emberi kapcsolatokban is nagyon fontos, hogy megszólítsák a másikat, ne csak kitalálják, mit gondol, hanem kapcsolatba lépjenek vele, érezze a másik fél, hogy meghallgatják, elmondhatja a teljes álláspontját, nem pedig Brüsszelben, Washingtonban ülve találják ki, hogyan gondolkodhat, melyek a motivációi, melyek az elvárásai és feltételei” – fűzte hozzá.

Arra a kérdésre, kikhez kell még elmenni egy ilyen békemisszióban ahhoz, hogy tartós béke körvonalazódjon, Mráz Ágoston Sámuel azt válaszolta, az Egyesült Államoknak és Oroszországnak egyértelmű elvárása, legyen megállapodás köztük, Európa pedig, ha önállóságában gondolkodik és nem az Egyesült Államok függelékeként tekint magára, szintén szeretne ott ülni az asztalnál.

„A Nyugatot Európának és az Egyesült Államoknak kell képviselnie, illetve Ukrajnának és Oroszországnak kell részt vennie a megállapodásban, de van egy feltörekvő harmadik világ is, ezért a Türk Tanács, az arab világ és Kína kihagyhatatlan ebből a történetből”

– vélekedett.

minden feltétel adott, hétfőn létrejöhet a Patrióták Európáért frakció.

Utalva arra, hogy vasárnap a nemzetgyűlési választások második fordulóját tartják Franciaországban, valószínűnek nevezte, hogy a pártcsaládba belép a francia Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés és oda tarthat az olasz Liga párttal Matteo Salvini is – jelezte. Azt mondta, a pártcsaládnak az elvárt 23-hoz képest már 43 tagja van, ehhez 38 képviselővel érkezhet a Nemzeti Tömörülés és a Liga, így 81 taggal nagyobbá válik, az Európai Konzervatívok és Reformerek pártcsaládjánál, teljesül Orbán Viktor kormányfő célja, hogy Patrióták Európáért a harmadik legnagyobb politikai erő legyen az Európai Parlamentben.

Mráz Ágoston Sámuel arra a kérdésre, milyen pozíciókat kaphat az új képviselőcsoport, azt mondta, nagyon nagy jelentőséget nem kell tulajdonítani annak, hogy két bizottsági elnöki hely vagy egy parlament alelnöki hely jár-e éppen ennek a frakciónak, és azon belül ezt ki kapja. Az biztos, hogy Patrióták Európáért frakció ott ül majd a döntéshozatal asztalánál, és az a stratégiai cél, hogy a magyar kormányerő, illetve szövetségesei „elfoglalják Brüsszelt”, ha nem is teljesül hétfőn vagy az alakuló ülésen, de „elindul a teljesülése” – jelentette ki. Mráz Ágoston Sámuel hangsúlyozta, e politikai szerveződés végeredménye az kell, hogy legyen, hogy kétpólusúvá válik a brüsszeli politika: „lesznek a brüsszeliták és lesznek a patrióták”.

Békemissziónak tekinti Orbán Viktor a magyar uniós elnökséget – erről beszélt a kormányfő az azerbajdzsáni Susában, ahol részt vett a Türk Államok Szervezetének informális csúcstalálkozóján. A miniszterelnök felhívta a figyelmet arra a veszélyre, hogy az ukrajnai háború következményeként ismét hatalmi blokkokra szakadhat a világ, ezért előnyben kell részesíteni a globális együttműködés helyreállítását. A Türk Államok Szervezete pedig létfontosságú pillére a Kelet és Nyugat együttműködésének – tette hozzá Orbán Viktor.

Az öt állandó tag mellett mint megfigyelő státuszú állam, Magyarország lobogóját is felvonták az azerbajdzsáni Susában szombaton, ahol a Türk Államok Szervezetének informális csúcstalálkozóját tartották. A csúcson Orbán Viktor is részt vett.  A miniszterelnök felszólalásában úgy fogalmazott: A Türk Államok Szervezete létfontosságú pillére a Kelet és Nyugat együttműködésének – majd kijelentette:

az európai parlamenti választások egy igazi politikai földrengéssel ért fel, mert 27 tagállamból 20-ban a változásra szavaztak az emberek.

A kormányfő kiemelte: a féléves magyar uniós elnökséget békemissziónak tekinti, amellyel összefüggésben felidézte kijevi és moszkvai útját. Orbán Viktor felhívta a figyelmet arra a veszélyre, hogy az ukrajnai háború következményeként ismét hatalmi blokkokra szakadhat a világ.

„Tekintettel a szomorú történelmi tapasztalatra, előnyben részesítenénk az összefonódás és a globális együttműködés helyreállításán alapuló jövőképet. Ezért a Kelet és Nyugat közötti együttműködés fenntartásának létfontosságú pilléreként tekintünk a Türk Államok Szervezetére”

– mondta a miniszterelnök.

A tárgyalásokon elhangzottakra reagált a török külügyminiszter is. Hakan Fidan úgy fogalmazott: A már harmadik éve zajló ukrajnai háború proxyháborúvá változott, majd kijelentette: a konfliktus szereplőinek nincs egyéb prioritása a fegyverzet felhalmozásán és az egyre agresszívabb harci tevékenységek megvalósításán kívül.  Hakan Fidan egyben – hasonlóan a magyar miniszterelnökhöz – egy békeplatform létrehozását sürgette.

A találkozón a külgazdasági és külügyminiszter is részt vett. Szijjártó Péter felszólalásában kijelentette: a türk államok kritikusan fontos szerepet játszhatnak a globális együttműködéshez való visszatérésben, Magyarország az európai uniós elnöksége idején ezért fontos célnak tartja a kapcsolatok javítását ezen országokkal is. Kiemelte: Magyarország mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy megakadályozza a világ ismételt blokkosodását, hazánk ugyanis továbbra is a konnektivitásban, a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködésben érdekelt.

„A globális együttműködéshez való visszatérés szempontjából a türk országok kritikusan fontos pillérnek számítanak, ezért is fontos célja Magyarországnak az együttműködés javítása az Európai Unió és a Türk Államok Szervezete között.

Hazánk egy új lendület, új dinamizmus forrásaként tekint a türk államokra, amelyek a mai nehéz helyzetben nagyban hozzájárulhatnak az EU versenyképességének erősödéséhez”

– mondta Szijjártó Péter.

Szijjártó Péter a találkozó után külön is beszélt a magyar-török együttműködésről amely szerinte egy igazi sikertörténet. A külügyminiszter elmondta: a két ország közötti kereskedelmi forgalom újabb rekordot döntött, tavaly már a 4 milliárd dollárt is meghaladta.

„Az európai uniós elnökségi ciklusunk alatt igyekszünk tenni azért, hogy az Európai Unió és Törökország közötti együttműködés tovább fejlődjön.

A vízumkönnyítés terén remélhetőleg tudunk elérni eredményeket, össze kívánjuk hívni az Európai Unió és Törökország közötti Társulási Tanács ülését, és a kereskedelmi kapcsolatok további fejlesztésén dolgozunk, és ezért az Európai Unió és Törökország közötti vámunió modernizálása is fontos célkitűzésünk” – tette hozzá a külügyminiszter.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: Törökország hozzájárul hazánk energia-ellátásának biztonságához is, idén ugyanis Magyarország lett az első olyan nem szomszédos ország, ahová Törökország földgázt exportál.