Hazánk felkészült az EU-elnökségre

Magyarország veszi át az Európai Unió soros elnökségét. Július elsejétől egészen december 31-ig tölti be hazánk a tisztséget. A hirado.hu az előttünk álló féléves ciklus legfontosabb prioritásairól kérdezte Lajkó Fannit, az Alapjogokért Központ elemzőjét.

Ma kezdi meg féléves EU-elnökségét Magyarország. Milyen nehézségek adódtak az ide vezető úton?

Magyarország a mai napon átvette az EU soros elnökségét, de az ide vezető út koránt sem volt egyszerű, ugyanis e pozíció betöltésében többször és többféle módon megpróbálták hazánkat ellehetetleníteni. 2023. június 1-én az EP plenáris ülésén jelentésben mondták ki, hogy Magyarország nem alkalmas a soros uniós elnökségre. A nemzeti érdekek és a nemzeti érdekérvényesítés ellen az elmúlt öt évben sokat dolgozó Cseh Katalin és Donáth Anna, Ujhelyi István, a DK-s Ara-Kovács Attila, Dobrev Klára és Molnár Csaba is megszavazták a határozatot. Az Európai Parlament két szakbizottsága 2023. július 17-ei közös ülésén bemutatott egy jelentést, amiben egy magát függetlennek aposztrofáló szervezet javaslatokat fogalmazott meg arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne Magyarországtól és Lengyelországtól elvenni a soros uniós elnökség lehetőségét.

Mik lesznek a magyar elnökség legfontosabb prioritásai?

A könyörtelen politikai támadások és nyomásgyakorlás ellenére Magyarország készen áll arra, hogy világos jövőképével és határozott prioritásaival az élen járjon. A magyar elnökség hét kulcsfontosságú prioritást vázolt fel, amelyek tükrözik az erősebb, versenyképesebb és összetartóbb Európa iránti elköteleződést. A prioritások között szerepel a versenyképesség és az európai védelmi politika megerősítése, az illegális migráció megfékezése, a kohéziós politika jövőjének alakítása, fenntartható és versenyképes európai mezőgazdaság és a demográfiai kihívások kezelése, valamint a nyugat-balkáni országok integrációjának erősítése.

Lajkó Fanni, az Alapjogokért Központ elemzője (Forrás: Facebook).

Mit jelenthet Magyarország és az EU számára a magyar elnökség, milyen változásokat hozhat az, hogy hazánk lesz a soros elnök?

A globális instabilitás, a biztonsági sebezhetőség, az illegális migráció, a természeti katasztrófák, az éghajlatváltozás és a jelentős demográfiai változások idején Magyarország vezető szerepe kulcsfontosságú lesz e kihívások kezelésében és az EU világos, előremutató menetrendjének meghatározásában. Miközben háborúkkal, globális versennyel és intézményi reformok szükségességével kell szembenéznünk, a magyar elnökség feladata lesz, hogy 

Orbán Viktor az utóbbi időben a legbefolyásosabb EU-tagállamok vezetőivel (Emmanuel Macron, Giorgia Meloni, Olaf Scholz) tárgyalt a célkitűzésekről. Miről szóltak ezek a tárgyalások, és milyen eredménnyel zárultak?

Orbán Viktor Európa-szerte ismertette a magyar elnökség programját, ami pozitív visszhangra lelt Rómában, Párizsban és Berlinben is. Egyetértési pontok alakultak ki abban, hogy Európa versenyképességét fokozni kell, hiszen az EU-nak egyre kisebb a világban betöltött gazdasági és politikai súlya, vezető szerepét nem tudta növelni az elmúlt évtizedekben, a folyamatok alakulásába nincs érdemi beleszólása, ehelyett csupán a világpolitikai események megfigyelőjévé vált. Ahhoz, hogy ezt a célt elérjék, fontos szerepet töltenek be a Nyugat-Balkán országai, akiknek a csatlakozása új gazdasági fellendülést hozna, amit a nyugati vezetők is beláttak. Amellett, hogy a tárgyalásokon a vezetők kifejezték az elégedettségüket a magyar elnökség programja iránt, a kétoldalú kapcsolatok is nagy szerepet kaptak. A brüsszeli politikában a változás szele süvített végig, így az EU hosszútávú irányvonalának, az európai parlamenti erőviszonyok alakulásának kérdése is fontos téma volt ezeken a találkozókon.

Magyarország veszi át az európai uniós soros elnökséget. Július elsejétől egészen december 31-ig tölti be hazánk a tisztséget. A magyar elnökség központi célkitűzése az európai versenyképesség megerősítése lesz.

 Hétfőtől Magyarország veszi át az irányítást és egészen december 31-ig tölti be az elnöki pozíciót.

A miniszterelnök a soros uniós magyar elnökség előtt az Európai Unió legnagyobb és legbefolyásosabb országainak vezetőivel egyeztetett.

Tárgyalt Berlinben Olaf Scholz német kancellárral,

Orbán Viktor akkor azt mondta:

hazánk készen áll arra, hogy bemutasson egy versenyképességről szóló nagy tervet.

Azt követően Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel egyeztetett Rómában a miniszterelnök.

Róma támogatja Budapest uniós elnökségi programjának prioritásait,

a demográfiai intézkedéseket, a versenyképesség növelését és az európai védelem erősítését is – jelentette ki az olasz kormányfő.

Majd Párizsba utazott a miniszterelnök, ahol Emmanuel Macron francia államfővel tárgyalt. Orbán Viktor a találkozó után az M1-nek azt mondta:

Párizs is támogatja a magyar uniós elnökség programját.

„A francia elnökkel sikerült megállapodnom arról, hogy a magyar EU-s elnökség programját, amelynek középpontjában az európai gazdaság megerősítése áll, ezt az elnök támogatja. Tehát Berlin, Róma után Párizstól is megkaptuk, itt is megkötöttük a megegyezést, megkaptuk a jóváhagyást, hogy a következő fél év Európában a magyar elnökség alatt az európai gazdaság versenyképességének javításáról szóljon”– hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.

A magyar elnökségnek hét célkitűzése van: helyreállítani az EU versenyképességét, megerősíteni az európai védelmi politikát, elérni az unió bővítését, kezelni az illegális migrációt, kialakítani a kohéziós politika jövőjét, gazdaközpontúvá tenni az uniós agrárpolitikát, és megoldásokat találni a demográfiai kérdésekre.

A magyar európai uniós soros elnökség központi célkitűzése az európai versenyképesség megerősítése – közölte az európai uniós ügyekért felelős miniszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Bóka János kifejtette: szeretnék, ha a magyar elnökség ideje alatt az Európai Tanács keretei között létrejönne egy új európai versenyképességi paktum, amely egyrészt a politikai figyelem középpontjába helyezi a témát, másrészt minden szakpolitikára kiterjedően azonosít olyan területeket, ahol ezt megerősítő döntéseket hozhatnak.

Példaként említette az európai uniós jogalkotás egyszerűsítését, az európai vállalkozásokat sújtó adminisztrációs terhek, beszámolási kötelezettségek csökkentését, a belső piac kiteljesítését.
A szolgáltatások, az infokommunikáció és az európai védelmi ipar területén is megvizsgálják, hogy a belső piac bizonyos szempontjai alkalmazhatók-e – mondta.
Bóka János hozzátette: szeretnének valódi európai tőkepiaci uniót teremteni, az infrastrukturális, energetikai összeköttetéseket megerősíteni és olyan európai iparpolitikát kialakítani, amely a nagy európai célkitűzéseket, például a zöld átmenetet nem az európai iparral szemben, hanem azzal együttműködve akarja megvalósítani.
A tárcavezető kérdésre válaszolva elmondta, hogy a magyar elnökségi prioritások az európai választói akaratot tükrözik, hiszen az európai parlamenti választások egyértelmű politikai üzenete az: Európában változásra van szükség.

A magyar európai uniós soros elnökség központi célkitűzése az európai versenyképesség megerősítése – közölte az európai uniós ügyekért felelős miniszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Bóka János kifejtette: szeretnék, ha a magyar elnökség ideje alatt az Európai Tanács keretei között létrejönne egy új európai versenyképességi paktum, amely egyrészt a politikai figyelem középpontjába helyezi a témát, másrészt minden szakpolitikára kiterjedően azonosít olyan területeket, ahol ezt megerősítő döntéseket hozhatnak. Példaként említette az európai uniós jogalkotás egyszerűsítését, az európai vállalkozásokat sújtó adminisztrációs terhek, beszámolási kötelezettségek csökkentését, a belső piac kiteljesítését.

„A szolgáltatások, az infokommunikáció és az európai védelmi ipar területén is megvizsgálják, hogy a belső piac bizonyos szempontjai alkalmazhatók-e”

– mondta.

Bóka János hozzátette: szeretnének valódi európai tőkepiaci uniót teremteni, az infrastrukturális, energetikai összeköttetéseket megerősíteni és olyan európai iparpolitikát kialakítani, amely a nagy európai célkitűzéseket, például a zöld átmenetet nem az európai iparral szemben, hanem azzal együttműködve akarja megvalósítani.

A tárcavezető kérdésre válaszolva elmondta, hogy a magyar elnökségi prioritások az európai választói akaratot tükrözik, hiszen az európai parlamenti választások egyértelmű politikai üzenete az: Európában változásra van szükség.

A magyar elnökségi prioritások azokra a területekre koncentrálnak, ahol megítélésük szerint „a változás iránti igény a legerősebb” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ide tartozik az európai versenyképesség megerősítése, ami az európai jólét, a foglalkoztatás, a gazdasági növekedés alapjait erősíti meg. Ide tartozik továbbá az európai biztonsági és védelmi politika megerősítése -, amely Európa békéje és biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű -, valamint a migrációs válság kezelése Európa külső határainak megerősítésével, illetve a nemzetközi partnerségek erősítésével.

„Elementáris erejű igény mutatkozik arra, hogy ezt a 2015 óta húzódó válságot az EU végre képes legyen érdemben kezelni”

– jelentette ki.

Bóka János szerint „igen sajátos időszak” lesz a következő fél év az EU történetében, mert a magyar uniós elnökségnek az éppen felálló Európai Parlamenttel és az új biztosok megválasztásával még átmeneti időszakban lévő Európai Bizottsággal kell majd együtt dolgoznia.

„Az elnökség egyik központi célkitűzése lesz, hogy ebben az időszakban is biztosítsa az európai intézmények működőképességét, és azt, hogy az EU képes legyen reagálni a világ eseményeire”

– mondta a miniszter.

Kitért arra is, hogy hétfőn a magyar miniszterelnök jelképesen átveszi a stafétabotot a belga miniszterelnöktől és találkozik az Európai Tanács elnökével is. Az egyik brüsszeli konferenciaközpontban koncerttel kezdődik az elnökség kulturális programsorozata. A feladatokra kitérve Bóka János elmondta, hogy az Európai Tanács intézményének – a munkacsoportoktól a miniszterek tanácsának üléséig – a napirendjét Magyarország fogja meghatározni. Mintegy 1500 munkacsoporti ülést terveznek, idehaza a soros elnökség mintegy 230 eseményt fog megrendezni. Ezek között lesz 16 informális tanácsülés. Az Európai Tanács informális tanácsülését és az európai politikai közösség csúcstalálkozóját novemberben Budapesten tartják – sorolta. A miniszter hozzátette, hogy

szeretnének egy EU-Nyugat-Balkán-csúcstalálkozót szervezni, valamint egy Öböl-menti együttműködési fórumot és vezetőszintű találkozót lebonyolítani. Brüsszelben és Luxemburgban pedig 37 formális tanácsüléssel számolnak.

Bóka János közölte:

vannak technikai értelemben vett eredmények, amelyeket az elnökségi időszak végére szeretnének elérni, ilyen az új európai versenyképességi megállapodás.

Politikai értelemben a magyar elnökség akkor lesz sikeres, ha az a tanács intézményrendszerének működtetésében az intézményi átmenet levezénylésén túl arra is képes lesz, hogy felmutassa azokat a változási lehetőségeket, amelyeket az EP-választás eredményeinek ismeretében az európai polgárok elvárnak – mondta a miniszter.