Szijjártó: A magyar EU-elnökség fontos célja az együttműködés javítása a türk államokkal

A türk államok kritikusan fontos szerepet játszhatnak a globális együttműködéshez való visszatérésben, Magyarország az európai uniós elnöksége idején ezért fontos célnak tartja a kapcsolatok javítását ezen országokkal is – jelentette ki a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton az azerbajdzsáni Susában.

A tárcavezető a Türk Államok Szervezetének (TÁSZ) külügyminiszteri munkaülésén hangsúlyozta, hogy az emberiség válságokkal teli időszakot él, és Magyarország olyan ország, amely már több mint két éve a szomszédban tomboló háború árnyékában kénytelen élni.

Rámutatott, hogy az ukrajnai fegyveres konfliktus egyik fő következménye a kommunikációs csatornák ellehetetlenülése, ami pedig erősen rontja a kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolatok, s a fenntartható eurázsiai együttműködés megőrzésének esélyét.

Ennek kapcsán kifejtette, hogy Magyarország az európai uniós elnöksége idején mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy megakadályozza a világ ismételt blokkosodását, hazánk ugyanis továbbra is a konnektivitásban, a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködésben érdekelt.

Kiemelte, hogy a globális együttműködéshez való visszatérés szempontjából a türk országok kritikusan fontos pillérnek számítanak, ezért is fontos célja Magyarországnak az együttműködés javítása az EU és a TÁSZ között.

Szijjártó Péter arra is kitért, hogy hazánk új lendület, új dinamizmus forrásaként tekint a türk államokra, amelyek a mai nehéz helyzetben nagyban hozzájárulhatnak az EU versenyképességének erősödéséhez.

Leszögezte, hogy Magyarország a legjobb példa arra, hogy miként lehet lényeges szerepe a térségnek Európa energiabiztonságában.

Ezzel összefüggésben emlékeztetett rá, hogy idén Magyarország vált az első olyan, Törökországgal nem szomszédos országgá, ahova török földgáz érkezik.

Rámutatott arra, hogy az ukrajnai háború kirobbanása óta az egyetlen sikeres közvetítési kísérlet még mindig Törökország nevéhez fűződik a gabonaegyezménnyel.

A miniszter kijelentette, hogy a TÁSZ-államok megerősödése abszolút egybevág Magyarország nemzeti érdekeivel. Ennek további előmozdítása kapcsán négy fő pontot említett. Az első, hogy százmillió dollárral nemrég lezárult Magyarország csatlakozása a türk beruházási alaphoz, ami nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a hazai cégek jelentősebb hozzáférést kapjanak az érintett országok piacaihoz, és ezáltal a mostaninál is többet tudjanak profitálni a térség gazdasági növekedéséből.

Tájékoztatása szerint ehhez igen jó alapot nyújt, hogy a kereskedelmi forgalom ezen országokkal tavaly 27 százalékkal bővült, így elérve az ötmilliárd dollárt, ami újabb rekordnak számít.

Emellett igen fontosnak nevezte Vásári István kinevezésének jóváhagyását a TÁSZ európai, budapesti székhelyének az élére.

Majd pedig arról is beszámolt, hogy az Aszálymegelőzési Intézet első két projektje Üzbegisztánban és Kirgizisztánban zajlik, ami helyzetbe hozhatja a fejlett magyar vízgazdálkodási technológiákat itt is.

Végül kifejtette, hogy a kulturális kapcsolatokra is nagy hangsúlyt fektetnek, amit jól demonstrál, hogy Magyarországra idén 1585 diák érkezett tanulni ösztöndíjjal a türk államokól.

A baloldal máris támadja a magyar EU-elnökséget

Az EU-nak azóta van problémája Magyarországgal, amióta nemzeti kormánya van. Az Európai Bizottság mellett most éppen Daniel Freundon van a sor, hogy támadja Magyarországot – erről beszélt Lajkó Fanni, az Alapjogokért Központ elemzője a Kossuth Rádióban. A német zöldpárti politikus online konferencián támadta ismét a soros magyar elnökséget, valamint az új konzervatív frakciót.

Online konferencián szidta a soros uniós magyar elnökséget és az új konzervatív frakciót a Magyarországgal szemben mindig szélsőségesen kritikus Daniel Freund. Ő az a német zöldpárti EP-képviselő, aki például azért lobbizik, hogy az összes uniós forrást vegyék el Magyarországtól – hangzott el az M1 Híradó című műsorában, csütörtökön.

A Magyar Nemzet azt írta: az EP-képviselő szerint a magyar uniós elnökség mottója, a „Make Europe Great Again”, azaz a Tegyük újra naggyá Európát, aggasztóan hangzik, mert attól a Trumptól ered, aki ezzel hergelte követőit a Capitolium elfoglalására.

Freund azt mondta, Orbán Viktor most Brüsszelt szeretné elfoglalni, és azon sajnálkozott, hogy Magyarország vette át a soros EU-elnökséget. A konferencián Dobrev Klára, a DK-nak mindösszesen két európai parlamenti helyet szerző EP-listavezető is a magyar elnökséggel riogatott.

A Magyar Nemzet szerint azt mondta: Orbán Viktor nem gyakorlati, hanem szimbolikus kárt fog okozni a következő hat hónapban, amennyiben nem korlátozzák a mozgásterét.

Gyurcsány Ferenc felesége arról is beszélt egy konfliktusokkal teli fél év elé nézünk, amelyben számos szimbolikus vitája lesz Orbán Viktornak a többi tagállammal.

Szerinte a jó választási eredménynek köszönhetően a magyar kormány még agresszívebben fog viselkedni az unióban, a Patrióták Európáért nevű politikai szövetséget pedig igyekezett jelentéktelennek beállítani.

Dobrev Klára az európai jobboldali erők előretörését lekicsinylően azt mondta, hogy a populisták ereje kevés, ha az Európai Néppárttal nem működnek együtt, akkor nem tudják érvényesíteni akaratukat az Európai Parlamentben – olvasható a cikkben.

A balliberális politikusokkal ellentétben viszont a hazai és a nemzetközi sajtót a hétvége óta foglalkoztatja, hogy milyen pártok csatlakozhatnak még ahhoz az új szövetséghez, amelyet a múlt vasárnap Orbán Viktor a Fidesz elnökeként Herbert Kickl és Andrej Babis pártelnökökkel alakított Bécsben.

„Az európai emberek három dolgot akarnak: békét, rendet és fejlődést” – fogalmazott a magyar kormányfő a pártszövetség megalapításáról szóló sajtótájékoztatón. Orbán Viktor akkor azt mondta: új korszak kezdődik, és ennek az új korszaknak első, döntő jelentőségű pillanata az új európai politikai tömörülés létrejötte, amely meg fogja változtatni az európai politikát.

Lajkó Fanni, az Alapjogokért Központ elemzője a Kossuth Rádióban pedig arról beszélt, hogy az EU-nak azóta van problémája Magyarországgal, amióta nemzeti kormánya van. Az Európai Bizottság mellett most éppen Daniel Freundon van a sor, hogy támadja Magyarországot.

„Nagyon látszott rajta, hogy mennyire frusztrált a magyar diplomáciai sikerek miatt, és hát érdekes, hogy ezzel neki problémája van, amikor a magyar diplomácia ennyire sikeres és az építkezésen alapszik, hogy minél több kapcsolatot kialakítson, és ez azért furcsa a német liberális képviselőnek, mert az ő diplomáciai módszere a rombolás” – fejtette ki.

Dobrev Kláráról szólva kiemelte:

kijelentésével, miszerint Orbán Viktor nem tud kárt okozni az EU-elnökséggel, a maga módján elismerte, hogy a magyar kezdeményezések pozitívak lehetnek.

Az elemző szerint ez magától értetődő, hiszen Magyarországnak az az érdeke, hogy az EU-ban minél nagyobb legyen a jólét, és a magyar elnökség ebben a fél évben azon fog dolgozni, hogy az európai versenyképesség javuljon.