Ezért történelmi jelentőségű a Patrióták Európáért frakció megalakulása

Átütő összeurópai sikernek tartja a patrióta, szuverenista jobboldali pártok olyan mértékű összefogását Gál Kinga, amely a Patrióták Európáért frakció megalakulását eredményezte. A képviselőcsoport első alelnöke a Magyar Nemzetnek adott, szerdán megjelent interjújában úgy értékelt, joggal lehet történelmi jelentőségűnek nevezni az Európai Parlament harmadik legnagyobb erejét jelentő frakció megalapítását.

A fideszes politikus a lapnak elmondta, hétfőn 13 európai párt 84 képviselője 12 tagállamot képviselve hozta létre a képviselőcsoportot. „Nem sokszor alakul új frakció az Európai Parlamentben ilyen rövid idő alatt. Átütő összeurópai siker a patrióta, szuverenista jobboldali pártok ilyen mértékű összefogása. Történelmi jelentőségűnek ezért lehet joggal nevezni ezt a frakcióalapítást” – fogalmazott.

A pártcsalád elnevezéséről szólva kifejtette: a tagok büszke hazafiak, akik meg szeretnénk őrizni saját hazájukat és kultúrájukat úgy, ahogy elődeiktől örökölték, képesek és hajlandók küzdeni a nemzeti érdekeikért.

„Olyan pártok európai parlamenti képviselőivel kezdtük meg a közös munkát, akik a tagállamaik és választópolgáraik érdekeit helyezik előtérbe, és határozottan fel fognak lépni azokkal a brüsszeli bürokratikus döntésekkel szemben, amelyek antidemokratikus módon semmibe kívánják venni az állampolgárok érdekeit, valamint a demokratikusan megválasztott nemzeti kormányok szuverenitását” – tette hozzá.

Közölte, hisznek Európa jövőjében, ezt egyértelműen hangsúlyozzák kiáltványukban is. „Hiszünk a szuverén nemzetállamokon alapuló erős Európában és a leghatározottabban kiállunk a föderalista, centralista brüsszeli politikai folyamatokkal szemben. Egyértelművé tesszük azt is, hogy mi nem mások ellen, hanem a hazánkért lépünk fel. Hazafiak vagyunk és nem Európa-ellenesek” – jelentette ki Gál Kinga.

Elmondta: egy európai alternatívát szeretnének kínálni, arra törekszenek, hogy örökbe hagyják a következő generációknak a hagyományokat, „a kereszténységünket, a nyelvünket, a tájainkat, a történelmünket”.

Szerinte az európai parlamenti választások eredményei jól mutatják, hogy a jelenlegi brüsszeli irányt képviselő pártok támogatottsága csökkent, az emberek változást akarnak, a brüsszeli elit viszont az európai polgárok szavazatokkal kifejezett akaratát semmibe vette.

„Jól látható, hogy mindennél fontosabb nekik a status quo, ezért még elvtelen politikai paktumokat is képesek kötni. A brüsszeli bürokrácia saját hatalmának átmentésében érdekelt” – mondta az EP-képviselő, jelezve: az ilyen paktumok miatt tartották fontosnak összefogni, és egy ütőképes európai parlamenti erőt alkotni, amelynek célja változást elérni.

Azokkal a kérdésekkel kívánnak foglalkozni, amelyek valójában érintik az embereket. Visszahoznák a józan ész érvényesülését az európai politikába, hogy megőrizzék az értékeket és, hogy béke és szabadság legyen Európában – mondta Gál Kinga.

A fideszes politikus közlése szerint neki első alelnökként a frakció összetartásában, az irányvonalak kijelölésében lehet kulcsszerepe, távollétében ő helyettesíti az elnököt.

Gál Kinga a legsürgetőbb intézkedések között említette annak megakadályozását, hogy „az elvtelen, brüsszeli fősodor által kötött” politikai paktumok érvényesülni tudjanak.

Napirenden tartják majd az illegális bevándorlás elleni küzdelmet, és a külső határok megvédését. Konkrét lépéseket kell tenni ahhoz, hogy „ezt a méregzöld, úgynevezett Green Dealt hozzuk vissza a realitások talajára”, másképp tönkreteszi az európai mezőgazdaság biztonságát, a gazdákat, a versenyképességet – folytatta.

Gál Kinga szerint erős a törekvés a nemzetállami szuverenitás csorbítására, ezért mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy „ezeket a centralista, föderalista tendenciákat visszavagdossuk, és hogy a tagállami hatásköröket is tiszteletben tartó politika kezdjen újra érvényesülni”. De mindennél fontosabb, hogy történjenek lépések a béke megteremtése felé – hangsúlyozta.

Jordan Bardelláról, a francia Nemzeti Tömörülés elnökéről Gál Kinga azt mondta, komoly, megbízható és segítőkész politikusnak ismeri, aki méltón fogja képviselni és szervezni a Patrióták Európáért frakciót.

Az európai politikai térkép radikálisan átalakul: június 9-én az európai uniós választópolgárok a változás mellett tették le a voksukat, és ennek a változásnak az európai politikai színtéren a legfontosabb lépése a Patrióták Európáért európai parlamenti (EP-) képviselőcsoport megalakulása – jelentette ki az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója keddi budapesti sajtótájékoztatóján.

Kovács Attila azt mondta: az EP-frakció megalakulása „a nemzeti erők nemzetközi együttműködésének a stratégiai gyümölcse, ennek az együttműködésnek a legkézzelfoghatóbb eredménye az elmúlt években.”

Ez a szövetség azért is természetes, mert az azt alkotó pártok együttműködése közös elképzeléseken nyugszik. Ezeket a pártokat összeköti az európai zsidó–keresztény hagyományok tisztelete, a tagállamok, a nemzetek szuverenitásának a tiszteletben tartása, a családpolitika, az európai demográfiai kérdés megoldásának igénye, valamint napjaink (…) legfontosabb kihívása, a háború lezárásának igénye, a béke iránti vágy – emelte ki.

Kovács Attila kifejtette: a politikában a közös minimumot kell keresni, azokat a pontokat, amelyek összekötik a sok esetben másként gondolkodó politikai erőket. A béke kérdése az a közös alap ma, ami összeköti az európai választókat, vagy a politikának a józan ész talaján álló erőit – mondta.

Hangsúlyozta: Európa, a világ ma békét szeretne, és mindenki, aki különböző fórumokon a békéért tesz, az (…) Európa jövőjéért tesz egy nagyon-nagyon fontos lépést.

Megismételte, június 9-én az európai választópolgárok a változásra szavaztak, és – mint fogalmazott – „jobboldali-konzervatív irányba fordították az Európai Unió (EU) kormányrúdját”.

Megüzenték, hogy kevesebb liberalizmust, zöldideológiát, illegális migrációt, valamint több szuverenista, „nemzeti gondolat környékén összpontosuló politikai erőt szeretnének” az EP-be küldeni – mondta Kovács Attila.

Hozzátette: az eredmények azt mutatják, hogy a jobboldali-nemzeti tömb, illetve pártjaik az egyes tagállamokban sokkal több szavazatot kaptak.

A kutatási igazgató beszélt arról is, 2020 márciusában a Fidesz elhagyta az Európai Néppártot, mert az gondolkodásában, ideológiájában balra tolódott, gyakorlatilag már nem lehetett felismerni a különbséget az önmagát kereszténydemokrataként definiáló néppárt, valamint a szocialisták, zöldek és liberálisok között.

Formálisan külön frakciókban ültek, de az a politikai jövő, amelyet Európának adni szeretnének, az gyakorlatilag egy: ezek a pártok támogatják a föderális Európát, az Európai Egyesült Államok létrehozásának gondolatát – magyarázta Kovács Attila. Hozzátette: ezek a pártok nem voltak képesek érdemben kezelni a illegális migráció kihívásait, valamint az elmúlt két és fél évben semmilyen kézzelfogható érdemi lépést nem tettek a béke megteremtése, a szomszédunkban zajló háború megfékezése érdekében.

Kiemelte, mindezért valós igényként merült fel az európai választópolgárok részéről egy politikai alternatíva megteremtése. „Ma már kijelenthetjük, hogy ez a politikai alternatíva a jobboldalon, a konzervatív, a nemzeti, a szuverenista, (…) a patrióta oldalon körvonalazódik” – fogalmazott Kovács Attila.

Szerinte Brüsszelben azért hallani most sok olyan hangot, amely a Patrióták Európáért-frakciót kritizálja, mert a félelem motiválja a mainstream pártokat, a politikai alternatíva megjelenésétől való félelem.

A bécsi patrióta kiáltványt követő szűk két hétben az alternatíva politikai keretei is megszülettek – mondta Kovács Attila.

Rámutatott, azon korábbi feltételezésekkel szemben, hogy ez egy térségi alapú együttműködés lesz, a politikai közösséghez szerte Európából jelentkeztek a nemzeti pártok: 12 tagállam 13 pártja, mintegy 20 millió szavazó közvetlen demokratikus felhatalmazásával.

A Patrióták Európáért-frakció rögtön a harmadik legnagyobb erő lett az EP-ben, megelőzve az európai konzervatívokat és Macron liberális politikai formációját

– mondta Kovács Attila.

Kiemelte, Orbán Viktor miniszterelnök és a Fidesz EP-képviselői 2020 márciusa óta azon dolgoztak, hogy megteremtsék az együttműködés alapjait: azt a bizalmi légkört, a személyi, szervezeti keretet, amely most a Patrióták Európáért frakció megalakulásában öltött testet.

Megjegyezte azt is, hogy az Alapjogokért Központ az elmúlt három évben szervezője volt CPAC Hungarynak, és így büszkék arra, hogy a központ katalizátora lehetett a nemzeti erők nemzetközi együttműködésének, valamint arra, hogy teret nyújthattak az antiglobalista erők, gondolkodók globális együttműködésének.

Kovács Attila elmondta, az EU-t az elmúlt húsz évben egy nagykoalíció, a szocialisták és a néppárt együttműködése irányította, és most a fő változás az, hogy az európai politikai térkép jobbratolódásával új alternatíva nyílik.

Szerinte az i-re a pontot az olasz és francia tagpártok a Patrióták Európáért-frakcióhoz való csatlakozása tette fel.

Kovács Attila kitért arra, hogy szerinte a frakció hatékonyan és eredményesen tud majd együttműködni az európai konzervatívokkal.

Kifejtette azon véleményét is, hogy a frakció megalakulásával sikerült kitörnie a jobboldali-konzervatív erőknek a „politikai karanténból”, amelyet a korábbi Identitás és Demokrácia-frakció tagjai „elszenvedtek”. Ugyanis a fősodratú pártok az elmúlt öt évben „nem adták oda” nekik a képviselőcsoportot megillető lehetőségeket – emlékeztetett Kovács Attila.

A magyar soros uniós elnökségről szólva arról beszélt, az elmúlt szűk tíz nap bebizonyította: ha valaki valóban Európa érdekeit szem előtt tartva áll az EU kormányrúdjánál, akkor tíz nap alatt többet tud tenni a békéért, mint számos európai vezető az elmúlt több mint két évben.