El kell kerülni a Kína és az EU közötti kereskedelmi háborút

Erről beszélt Szijjártó Péter.

vámháború

kína

Magyarország a soros európai uniós elnöksége idején is mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a kereskedelmi háború Kínával, mivel az súlyos károkat okozna a kontinens számára – figyelmeztetett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a világ legnagyobb elektromosakkumulátor-gyártójának számító CATL alapító-elnökét, Robin Zenget fogadta, majd arról számolt be, hogy a globális autóipar óriási technológiai forradalmon megy keresztül, amelynek a kínai vállalat az egyik legmeghatározóbb szereplője. Kiemelte, hogy mára jól láthatóan egyre több elektromos jármű közlekedik Európa, Magyarország és a világ útjain, ezek kezdik háttérbe szorítani a hagyományos, benzines vagy dízellel működő motorokat.

„Ugye Magyarország jó lóra tett, s helyes stratégiai döntést hozott akkor, amikor úgy döntöttünk, hogy hazánk legyen a keleti és a nyugati autógyártók fő európai együttműködési központja”

– mondta. Ezután kitért a szektor legfontosabb német, kínai és dél-koreai vállalatainak itteni telepedésére is.

„Mi vagyunk a világ három országa közül az egyik, ahol mindhárom nagy német autómárka saját gyárral található meg, s mi vagyunk az egyetlen olyan ország a világon, ahol ez a három nagy német autógyártó kiegészül a világ tíz legnagyobb elektromosakkumulátor-gyártója közül öttel, köztük három kínaival, két dél-koreaival” – mutatott rá.

„A kínai és a német autóipari vállalatok itt adnak randevút egymásnak Magyarországon, s itt működnek együtt.”

„Ebből mind a német autógyártók, mind a kínai akkumulátorgyártók, mind pedig Magyarország, a magyar gazdaság, a magyar családok, a magyar emberek nagyon sok hasznot húznak” – sorolta. Szijjártó Péter aláhúzta, hogy a következő időszakban azok a gazdaságok lesznek képesek igazán gyors növekedésre, amelyekben létre tud jönni az autóipar forradalmi megújulásához szükséges nemzetközi vállalati együttműködés.

„Márpedig ez Magyarországon létrejött.”

„Ez nagymértékben köszönhető a CATL-nek, a világ legnagyobb elektromosakkumulátor-gyártó vállalatának, amely gőzerővel építi a gyárát Debrecenben, ahol emiatt nagy infrastrukturális fejlesztések is zajlanak” – mondta. Ennek kapcsán jó hírnek nevezte, hogy az előző hónap végén átadták a vállalat gyárának első egységét.

Tájékoztatása szerint 40 ezer négyzetméternyi épületről van szó, ebből 9000 négyzetméter szolgálja a gyártást, míg 30 ezer négyzetméter a raktározást és az irodai háttérfunkciókat. „Itt fognak két gyártósort elhelyezni, az első két gyártósort, amellyel jövő év elején már a próbagyártást is meg fogják tudni kezdeni” – fogalmazott. „Jó hír tehát, hogy a német és a kínai autógyártó vállalatok Magyarországot választották a nemzetközi együttműködésük európai központjaként. Ez biztos alapot ad a hazai gazdaság növekedésének” – tette hozzá. A miniszter érintette a kínai autóiparra kivetett európai uniós büntetővámokat is, és azt közölte, hogy az egyeztetés során egyetértettek abban, hogy ez „nagyon rossz ötlet”.

„Nagyon rossz ötlet, mégpedig európai szempontból. Ezek a vámok az európai gazdaság számára óriási károkat okoznak. Nagyon reméljük, hogy a végső bevezetésükre nem kerül sor”

– jelentette ki.

Kiemelte, hogy ugyan a brüsszeli bürokraták a nagy európai autógyártók érdekeinek védelmére hivatkoztak a javaslat előkészítésekor, az érintett vállalatok világossá tették, hogy ez számukra is káros lenne. „Ezért mindent megteszünk az elkövetkezendő időszakban azért az elnökségi periódusunk alatt is, hogy elkerüljük egy Európa és Kína közötti kereskedelmi háború kirobbanását” – szögezte le.

„Ha az Európai Bizottság vámokat vet ki kínai termékekkel szemben, akkor Kína is vámokat fog kivetni az európai termékekkel szemben, és ez az egész európai gazdaság számára rendkívül káros lenne.”

„Ezért mi továbbra is a kölcsönös tiszteleten alapuló, a kölcsönös előnyökre törekvő eurázsiai, és azon belül európai-kínai együttműködésben hiszünk, és nem a vámokban, nem a korlátozó intézkedésekben, nem a szankciókban” – összegzett.

Élesedik a vámháború Kína és az Európai Unió között. Az ázsiai autógyártók sürgetik a pekingi kormányt, hogy az uniós intézkedésekre válaszul emelje meg az európai robbanómotoros autók importját sújtó vámokat.

Az Európai Unió július 4-től brutálisan megemelte a kínai elektromos autókra kivetett vámokat; a legmagasabb tarifa 38,1 százalék. Peking gyorsan reagált: a brüsszeli lépésre az európai sertéshúsimport ellen dömpingvizsgálatot indított. A hétfőn bejelentett lépés elsősorban Spanyolországot, Hollandiát és Dániát érinti; a vizsgálat az emberi fogyasztásra szánt friss, hűtött és fagyasztott sertéshúsra és annak melléktermékeire vonatkozik. A „vizsgálat elindításának oka a kínai állattenyésztési szövetség által június 6-án benyújtott panasz” – közölte a minisztérium.

Az Európai Bizottság szóvivőjének nyilatkozata szerint az Európai Unió nem aggódik a vizsgálat elindítása miatt, és az EU biztosítani fogja, hogy a vizsgálat megfeleljen a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) összes vonatkozó szabályának.

Spanyolország ugyanakkor tárgyalni szeretne a Kínába irányuló sertéshús-exportra vonatkozó vámok kivetésének elkerüléséről.

Kína tavaly mintegy hatmilliárd dollár értékben importált sertéshúst, ennek több mint a felét az EU-ból, amelynek nagyjából egynegyede Spanyolországból származott.

A második és harmadik helyen álló Hollandia és Dánia tavaly 620 millió dollár, illetve 550 millió dollár értékben exportált sertéshúst Kínába.

A pekingi kereskedelmi minisztérium közlése szerint a vizsgálat 2025. június 17-én zárulhat le, de szükség esetén további hat hónappal meghosszabbítható.

Ez azonban nem elégíti ki a kínai autógyártókat és ágazati csoportokat, amelyek képviselői a lap információja szerint egy zárt ajtók mögött tartott egyeztetésen javasolták a jelenleg 15 százalékos importvámok 25 százalékra emelését a nagy méretű, EU-ból importált személyautók esetében.

A Reuters a hírrel kapcsolatban emlékeztetett, hogy az EU kereskedelmi politikája egyre protekcionistábbá válik Kínával szemben, Brüsszel próbálja megvédeni az egységes piacot a tömegesen termelt, olcsó kínai áruktól. A Global Times egyébként egy hónapja számolt be először a kínai gyártók javaslatáról, és kínai illetékesek is utaltak rá, hogy elképzelhető ez a fajta válaszlépés.

Az intézkedésnek komoly hatása lenne, mivel az EU tavaly 19,3 milliárd euró értékben adott el autót Kínába.

Ugyanakkor az európai sertéságazat képviselői elismerik, hogy hatalmas veszteséget okoz majd nekik, ha Peking importvámokkal sújtja őket, és ezt erősítette meg a Global Timesnak egy csak Maként nevesített kínai iparági forrás is. Ha a sertésipari termékeket nehéz lesz Kínába exportálni, akkor az európai termelők aligha találnak elég nagy piacot a kiváltására, ami nyilvánvalóan hatással lesz az uniós sertésárakra, tovább sújtja az európai agrárágazatot. Utána pedig nehéz lesz talpra állni – vélekedett.

Ugyanezt emelte ki Arnaud Rousseau, a legnagyobb francia agrárszövetség, az FNSEA elnöke is. „Aggódunk. A sertés bizonyos részeit nem fogyasztják Európában, ezeknek piacot kell találni, és Kína fontos piac. Gyorsan bajba kerülhetünk, ha nem tudunk egyes országokkal kereskedni” – nyilatkozta a Reutersnek.

A Global Times idézte Ksenija Simovicot, a legnagyobb európai agrárlobbi, a Copa-Cogeca vezető kereskedelmi tanácsadóját is, aki közölte, hogy ez számukra elfogadhatatlan. „Az Európai Bizottságnak gondoskodnia kell róla, hogy ne megint az agrárágazat fizesse meg a más szektorokat érintő viták árát” – jelentette ki.

A kínai válaszcsapásoknak ráadásul még nincsen végük, sajtóinformációk szerint a kínai vállalatok kérni fogják a kormánytól azt is, hogy indítson vizsgálatot az uniós tejipari import állami támogatásával kapcsolatban.

Az uniós országok 2022-ben kétmilliárd, tavaly 1,7 milliárd euró értékben exportáltak tejipari termékeket Kínába.

Az EU az ország második legnagyobb tejipari beszállítója, a teljes tavalyi import 36 százalékát adta. A 27-eket Új-Zéland előzi csak meg 5,25 milliárd dolláros exporttal, a harmadik helyen Ausztrália áll 848 millió dollárral. Mindkét ország kötött azonban szabadkereskedelmi megállapodást Kínával, ami lehetővé teszi a vámmentes exportot és importot.

A Reuters emlékeztetett, hogy egyelőre nem lehet ugyan tudni, pontosan milyen termékek esetében indíthatnak vizsgálatot, de a legfőbb uniós exporttermék