Egyre kevesebb ukrán menekült akar hazatérni

Folyamatosan csökken a Csehországban élő ukrán menekültek hazatérési kedve – derült ki abból a felmérésből, amelyet a prágai Károly Egyetem szakemberei készítettek.

A Lidové Noviny című lap pénteki és szombati kiadásában ismertetett eredmények szerint míg 2022-ben az ukrán menekültek 75 százaléka nyilatkozta azt, hogy amint engedik a körülmények, visszatér hazájába, 2023-ban már csak 50 százalék ment volna vissza. A megkérdezettek 15 százaléka biztosan vissza akar térni, míg 35 százalék inkább igen, mint nem. Valószínűsíthető, hogy 2024-ben ez az arány tovább csökken – mutatnak rá a kutatók.

Jelenleg mintegy 365 ezer ukrán menekült él Csehországban, ahol lakosságarányosan a legmagasabb a menekültek száma Európában.

A felmérésben megkérdezettek 89 százaléka nem ért egyet azzal az elképzeléssel, hogy az ukrajnai háború befejezése után kötelezően el kellene hagyniuk Csehországot és vissza kellene térniük Ukrajnába. Ezzel az elképzeléssel csak 11 százalék értett egyet.

A menekültek 56 százalékának stabil munkahelye van, 21 százalékuk pedig csak időszakosan dolgozik, illetve munkanélküli, míg 18 százalékot a gyermekek és az idősek tesznek ki.

Az ukránok 28 százaléka elégedett munkahelyével, s nem kíván változtatni, 31 százalék dolgozik, de elégedetlen, és szívesen cserélne munkahelyet. A menekültek 77 százalékának az a véleménye, hogy az ukránoknak aránylag nehéz képzettségüknek megfelelő munkát találni. Itt a legnagyobb akadályt a cseh nyelvismeret hiánya okozza.

A szociológusok szerint komoly probléma az is, hogy a munkaadók gyakran kizsákmányolják a ukrán menekülteket, akik alacsonyabb fizetést kapnak, s nehezebb körülmények között és többet dolgoznak, mint a hazai alkalmazottak. A felmérésben ezt a megkérdezettek 26 százaléka ismerte el, de a szociológusok becslése szerint ez a probléma a dolgozó ukránok mintegy 40-59 százalékát érintheti.

Jakub Augusta, a munkaügyi és népjóléti minisztérium szóvivője a lapnak azt mondta, hogy a hivatalok tudnak a problémáról. A munkaügyi ellenőrök tavaly mintegy 8500 személy helyzetét ellenőrizték le, s 24,2 millió korona büntetést róttak ki a munkaadókra – mutatott rá a szóvivő.

A megkérdezett menekültek mintegy fele azt is elmondta: családja otthon, Ukrajnában élő része elvárja, hogy hazatérjen. Az ukrán menekültek hazatéréséhez a cseh állam az idei év elejétől anyagi támogatást is ad, például megtéríti a hazautazás költségeinek egy részét. A Lidové Noviny szerint eddig csaknem félezer menekült élt a lehetőséggel.

Elfoglalta az orosz hadsereg a harkivi régióban lévő Vovcsanszk városban a magasházak első sorát – jelentette ki Apti Alaudinov vezérőrnagy, az orosz fegyveres erők katonapolitikai főcsoportfőnökségének helyettes vezetője, a Csecsenföldön felállított Ahmat különleges alakulat parancsnoka csütörtökön a Rosszija 1 televízióban.

„Az elmúlt napokban a legnehezebb harcszakaszt a vovcsanszki magasépületek jelentették. Ezeknek a magasépületeknek az első sora már teljesen az orosz védelmi minisztérium alegységeinek ellenőrzése alatt áll.”

„Alegységeink minden nap egy kicsit előrenyomulnak”

– mondta a vezérőrnagy.

Az orosz védelmi minisztérium csütörtökön azt közölte, hogy az orosz erők a hatból négy frontszakaszon nyomultak előre az elmúlt nap folyamán Ukrajnában – ezek között a harkivit nem említette meg -, miközben

kilenc ellenrohamot vertek vissza.

A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint az ukrán hadseregnek több mint 1750 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezés vonalán. A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok, haditechnikai eszközök között említett meg egyebek között 13 lőszer- és egy hadfelszerelés-raktárt, egy katonai reptér infrastruktúráját, egy MiG-29-es repülőgépet, egy harckocsit, öt páncélozott harcjárművet, három-három amerikai M777-es és brit FH-70-es, valamint egy ukrán Bohdana vontatott tarackot, három francia HAMMER irányított légibombát, hat amerikai HIMARS-rakétát, továbbá 74 légi és tíz tengeri drónt. Az orosz statisztika szerint

meghaladta a 12 ezret az ukrán fegyveres erőknél a háború kezdete óta elveszített tüzérségi tábori lövegek és aknavetők száma, a gépkocsiké pedig elérte a 23800-at.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek csütörtökön ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Donyecket ismét kazettás lőszerrel lőtték.

Jevenyij Lisznyak, a harkivi régió orosz katonai-polgári közigazgatása védelmi és biztonsági kérdésekkel foglalkozó helyettes vezetője újságíróknak Luhanszkban kijelentette, hogy a területen több mint félszáz, külföldi „zsoldosok” által elkövetett háborús bűncselekményt rögzítettek. Példaként említette, hogy az ukrán Kraken különleges alegység harcosai francia állampolgárokkal együtt rajtaütöttek Hluboke és Lukjancsi településen, ahol fosztogattak, nőket erőszakoltak meg és raboltak el.

Az Ukrajnának szállított nyugati fegyverek bevetésére szabott területi korlátozások feloldását kérte Londontól pénteken Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Zelenszkij, aki részt vett és felszólalt a munkáspárti brit kormány pénteki ülésén, kijelentette: az ukrán fegyveres erőknek nagy hatótávolságú eszközökre van szükségük, mivel ha az ukrán-orosz határövezetnél távolabbi helyszínekre – például orosz légitámaszpontokra – is csapást tudnak mérni, azzal az ukrajnai hadszíntéri pozíciókat és az ukrán városokat is meg tudják védeni az orosz bombáktól.

Az ukrán államfő, aki Sir Keir Starmer brit miniszterelnök mellett ült a kabinetasztalnál, elmondta, hogy Oroszország havonta átlagosan 3500 precíziós vezérlésű bombát vet be Ukrajna ellen. Nem lehet mindegyiket lelőni, e bombák hordozóit azonban maradéktalanul meg lehet semmisíteni – fogalmazott Zelenszkij a Downing Streeten tartott kabinetülésen.

Azt kérte, hogy a brit kormány ennek érdekében vegye rá partnereit az Ukrajnának szállított nyugati fegyverek bevetésére szabott területi korlátozások feloldására, mert Moszkvát ezzel lehet rákényszeríteni arra, hogy békés megoldásra törekedjen.

Az ukrán államfő ugyanezt a kérést fogalmazta meg az Európai Politikai Közösség (EPC) előző nap tartott angliai csúcstalálkozóján is.

Zelenszkij az Oxfordshire megyei Blenheim-kastélyban – Sir Winston Churchill volt brit miniszterelnök egykori otthonában – tartott rendezvényen elmondta: Vlagyimir Putyin orosz elnök több tízezer embert áldozott fel, de nem ért el jelentős eredményeket, és ez köszönhető a nyugati partnereknek is, akik enyhítették az általuk szállított fegyverek bevethetőségének területi korlátozásait.

Az ukrán elnök hangsúlyozta, hogy ez nem járt a háború eszkalációjával, sőt éppen ellenkezőleg, megakadályozta, hogy Putyin kiterjessze a konfliktust.

Zelenszkij az EPC-találkozón is azzal érvelt, hogy minél kevesebb a nyugati fegyverek bevetéséhez szabott korlátozás, Oroszország annál inkább törekszik majd a békére.

John Healey brit védelmi miniszter és Jonathan Reynolds, az üzleti ügyek minisztere péntek este a brit kormány által jelentős diplomáciai események megrendezésére használt londoni Lancaster House-ban fogadta Zelenszkijt, abból az alkalomból, hogy több brit védelmi ipari óriáscég kibővített ipari szerződést írt alá Ukrajnával.

A találkozón jelen volt a UK Export Finance kormányzati exportfinanszírozási ügynökség, valamint a legnagyobb védelmi ipari vállalatok közül a BAE Systems, a Thales UK, az MBDA, a KBR és a Babcock.

Healey a rendezvényen bejelentette: a nagy-britanniai parlamenti választások után két hete megalakult munkáspárti kormány évente 3 milliárd font (csaknem 1400 milliárd forint) értékű támogatásra vállalt kötelezettséget Ukrajna számára.