Egyértelműen Le Pen pártja nyert Franciaországban

A Nemzeti Tömörülés nyerte a franciaországi választások első fordulóját az exit pollok szerint. A konzervatív jobboldali párt a szavazatok 34 százalékát gyűjtötte be. Második helyen a radikális baloldal, a Kommunisták, a Zöldek és a szocialisták összefogásával létrejött Új Népfront nevű koalíció végzett 29 százalékkal – közölte az M1 Híradó.

Emmanuel Macron francia elnök centrista szövetsége alig ért el többet 20 százaléknál. Mivel az első fordulóban egyik jelölt sem szerezte meg a szavazatok legalább 51 százalékát, így vasárnap megrendezik a második fordulót. Egyes közvélemény kutatók nem zárják ki azt sem, hogy a jobboldali Nemzeti Tömörülés abszolút többséget szerez a július 7-i második fordulóban – tette hozzá az M1.

Emmanuel Macron francia államfő „széleskörű demokratikus és republikánus összefogásra” szólított fel vasárnap este a nemzetgyűlési választások egy hét múlva esedékes második fordulójában a Marine Le Pen által fémjelezett Nemzeti Tömörülés (RN) ellen, amely a felmérések szerint 34 százalékos támogatottsággal az élen végzett az első fordulóban.

„Az első forduló magas részvételi aránya (…) azt bizonyítja, hogy ez a szavazás fontos minden honfitársunk számára, és hogy tisztázni kívánjuk a politikai helyzetet” – írta közleményében az államfő, aki szerint a Nemzeti Tömörüléssel szemben eljött az ideje egy széleskörű, egyértelműen demokratikus és republikánus összefogásnak a második fordulóra.

Marine Le Pen, akit az első fordulóban újraválasztottak képviselőnek az észak-franciaországi Hénin-Beaumont településen, úgy vélte, hogy a macronista tábor gyakorlatilag kitörlődött. A Nemzeti Tömörülés nemzetgyűlési frakcióvezetője, volt és 2027-es elnökjelöltje szerint az első fordulóban a franciák kifejezték azon szándékukat, hogy hátat fordítsanak Emmanuel Macron államfő hét évnyi lekezelő és korrozív hatalmának. A választási székhelyén elmondott beszédében az ellenzéki pártvezér azt kérte a francia néptől, hogy adjon abszolút többséget a Nemzeti Tömörülésnek a jövő vasárnapi második fordulóban.

Franciaországban a jelek szerint egyre többen gondolják úgy, hogy a régi, hagyományos pártok nem adnak megfelelő választ a megélhetési problémáikra. Mindenesetre ezt tükrözte június 9-én az európai parlamenti választás eredménye: a Nemzeti Tömörülés a voksok harmadát besöpörte , és csaknem 20 százalékkal utasította maga mögé Emmanuel Macron elnök pártját. Az államfő még aznap este feloszlatta a nemzetgyűlést és előrehozott választást írt ki (június 30-ra és július 7-re).

Emmanuel Macron francia államfő korábban megerősítette, hogy kitölti mandátumát 2027 májusáig, ugyanakkor elismerte, hogy a kormányzás módjának alapjaiban meg kell változnia az előrehozott nemzetgyűlési választásokat követően, ezért szavazásra kért mindenkit.„Készen állunk a kormányzásra” – mondta Jordan Bardella, aki másfél éve vette át Marine Le Pentől a Nemzeti Tömörülés vezetését. A 28 éves politikus a költségvetési egyensúly megteremtését ígéri, és kijelentette, egyik első intézkedésként negyedére csökkenti az energia és az üzemanyagok áfáját.

A listavezetők szerda esti vitáján a hivatalban lévő miniszterelnök gazdaságilag megalapozatlannak nevezte ezeket a terveket.

„Én is tehetném azt, amit a politikai ellenfeleim, és mondhatnám azt a franciáknak, hogy bármire képesek vagyunk: növelhetjük a kiadásokat, csökkentjük az adókat, tetszés szerint emelhetjük a minimálbért. De én miniszterelnökként nem akarom lehazudni a holdat az égről” – fogalmazott Gabriel Attal miniszterelnök.

A Nemzeti Tömörülés a migráció visszaszorítását is zászlajára tűzte.

„Drasztikusan csökkenteném a bevándorlási hullámot, azonnali hatállyal eltörölném a születési jogon járó állampolgárságot, visszaállítanám a határellenőrzést, és a rendezetlen státuszú külföldiektől megvonnám az ingyenes egészségügyi ellátást” – sorolta Jordan Bardella.

A felmérések szerint a vasárnapi, első fordulóban, a francia választók csaknem kétharmada ment el szavazni.

„A jobboldal egyesítése túl csekély ambíció, én az összes franciát szeretném egyesíteni” – jelentette ki Jordan Bardella, a Franciaországban az európai parlamenti választásokon aratott totális győzelmével politikai kataklizmát előidéző Nemzeti Tömörülés (RN) elnöke. A kormányfői poszt egyik esélyesének a közösségi média dinamikus használata révén sikerült csatasorba állítania a fiatalabb generációkat.

Mint a népmesékben a legkisebb királyfi, egy szerény körülmények között élő család sarjaként látta meg a napvilágot Jordan Bardella, a Nemzeti Tömörülés (RN) európai listavezetője és pártelnöke. Az 1995-ben a Párizs környéki Drancyban, egy

italautomatákkal kereskedő cégnél dolgozó vállalkozó fiaként született,

anyai ágon olasz, míg apai részről francia–algériai származású, s vérében egy csipetnyi elzászi vér is csörgedez.

A sors fintora, hogy a hírneves elitképző, a Science Póba azért nem jutott be, mert nem tudott kielégítő választ adni az algériai háborúval kapcsolatos kérdésre. Bár egy ideig földrajz szakra járt a párizsi Sorbonne-ra, tanulmányait végül nem fejezte be, s már igen fiatalon a politikának szentelte életét.

Tény, hogy Marie Le Pen, aki elhatározta, hogy megújítja édesapja pártját, a radikális jobboldali megnyilvánulásai okán páriaként kezelt és kirekesztett, ráadásul rohamosan elöregedő szavazótáborra épülő Nemzeti Frontot, a kezdetektől épített Bardellára.

A fiatal politikus, aki 2012-ben, 16 évesen lett a Nemzeti Front tagja, 2014-ben, 19 évesen lett a párt megyei titkára Seine-Saint-Denis-ben, így ő lett a párt valaha volt legfiatalabb megyei tisztviselője.

Bardellát a 2015-ös regionális választásokon beválasztották Ile-de-France regionális tanácsába, 2016 januárjában elindította a Külvárosi hazafiak nevű szervezetet; Marine Le Pen kampánycsapatának tagja lett a 2017-es elnökválasztáson. Ugyanabban az esztendőben kinevezték ki a párt szóvivőjévé.

A feltörekvő politikus 23 évesen indult a Nemzeti Tömörüléssé (RN) párt listavezetőjeként a 2019-es európai parlamenti választásokon. Bár a szélsőbaloldali Libération ekkor még Marine Le Pen bábjának nevezve próbálta lejáratni az ígéretes konzervatív tehetséget, a megújult párt már ekkor 23 mandátumot szerzett meg a szavazatok 23,3 százalékával.

Az ily módon első helyre került RN megelőzte Emmanuel Macron elnök Reneszánsz pártját.

Bardella ezzel az Európai Unió történetének második legfiatalabb európai parlamenti képviselője lett

a 21 éves német Ilka Schröder után.

A következő „nagy ugrás” az RN elnöki posztja volt 2022-ben, amikor Marine Le Pen lemondott, hogy elindítsa kampányát a 2022-es francia elnökválasztáson. Barrdella elnökségére a párttagok 85 százaléka voksolt a 15 százalékkal végző Louis Aliot-val szemben.

Az, hogy a pártbeli szavazók ilyen nagy százalékban voksoltak rá, már az utóbbi időszakban országosan is egyre népszerűbb politikus személyes varázsát tükrözi.

Bardella tipikus „fenegyerek”, aki egy pohár sörrel vagy borral a kezében nyilatkozik a sajtónak a vásári forgatagban,

s mint az egyik TikTok-videóján is látszik.

„Én is alábecsültem a TikTok erejét” – fogalmazott a vasárnap, június 9-én, a pártja által elért, mindössze 5,5 százalékos eredmény után Marie Toussaint zöldpárti jelölt, Bardella pártjának 31,5 százalékos, Franciaországban politikai atombombaként ható áttörésére utalva.

Bardella

hónapok óta ontja magából a videókat és a milliós nézettséget

– írja a BFMTV –, amivel a TikTok egyik legnépszerűbb politikusa lett.

„A TikTok közönségének nagy része 35 év alatti. Jordan Bardella áttörése segített elérni ezt a választói réteget, amely választási szempontból általában nem a legaktívabb” – mondja Romain Fargier, a Cepel (Montpellier-i Egyetem) politológus kutatója.

A közösségi oldalakon való szereplés mellett talán jóval fontosabb szempont, hogy az utóbbi időszakban – részben az X-en és a Facebookon, részben a média hagyományos csatornáin át megfogalmazott, markáns üzeneteivel vált az utóbbi esztendőkben Bardella igazán megkerülhetetlenné.

Markáns, de soha nem szélsőséges hangnemben megfogalmazott véleményei, állásfoglalásai az iszlamizmus agresszív térhódításáról, a bevándorlást feltétel nélkül támogató baloldalról és a veszélybe került nemzeti identitásról képesek voltak egy jövőképet is felvázolni a franciák számára.

Így nyilatkozott erről a Le Figarónak: „Hiszem, hogy az RN-nek hivatása van arra, hogy megteremtse ennek az összefogás feltételeit. Országszerte érezhető az Emmanuel Macronnal szembeni düh, ám az RN szavazata mögött most már a változás és a múlttal való szakítás szándéka áll. A nép körében a hazafiság erjedése pezseg föl, s néha ez az elit köreiben is érezhető.

Célom, hogy hidat képezzek e munkásosztálybeli, középosztálybeli Franciaország és az elit egy része között, akik szintén azt akarják, hogy hazánk talpra álljon.