Donyeck megyében támadnak az oroszok

Hat ember vesztette életét több orosz támadásban a kelet-ukrajnai Donyeck megyében szombaton – közölte vasárnap a megyei kormányzói hivatal a Telegramon.

Hat ember vesztette életét több orosz támadásban a kelet-ukrajnai Donyeck megyében szombaton Forrás: Közösségi média

A hivatal hozzátette, hogy a halálos áldozatokon felül 11 helyi lakos sebesült meg a régióban orosz támadások következtében.

A szomszédos Harkiv megye ügyészsége arról tájékoztatott, hogy két ember halt meg és a legfrissebb adatok szerint 25-en sebesültek meg a régióban lévő Budi településen, amelyre szombaton mértek rakétacsapást az orosz erők.

Ivan Fedorov, a délkeleti Zaporizzsja megye kormányzója arról adott hírt vasárnap reggel, hogy az elmúlt nap alatt Oroszország 373 csapást hajtott végre a régió települései ellen, 150 drónt vetett be, egy ember sebesült meg a támadásokan.

Az ukrán légierő közölte, hogy az éjjel két orosz irányított rakétát és négy felderítő drónt lőtt le a légvédelem az ország fölött.

Az ukrán vezérkar legfrissebb összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége megközelítette az 560 ezret. Az ukrán erők szombaton megsemmisítettek egyebek mellett hét orosz harckocsit, 46 tüzérségi és egy légvédelmi rendszert, továbbá 39 drónt.

Az ukrán hadsereg júliusban és augusztusban egyaránt 50 ezer lőszert kap az úgynevezett cseh kezdeményezés keretében – közölte Petr Pavel cseh elnök egy houstoni fórumon.

A CTK cseh hírügynökség által idézett államfő szerint Ukrajna szeptembertől az év végéig havi 80-100 ezer lőszerhez jut a Csehország által felügyelt kezdeményezés részeként.

Csehország az év elején jelentette be azt a kezdeményezését, hogy tüzérségi lőszereket vásárolnának Ukrajnának a világ különböző országaitól.

Petr Fiala cseh miniszterelnök június végén arról tájékoztatott, hogy a cseh kezdeményezés keretében már megérkezett az első szállítmány Ukrajnába. Röviddel később Jana Chernochová cseh védelmi miniszter már azt mondta, hogy 50 ezer lövedékről van szó.

A cseh kezdeményezéshez 18 ország csatlakozott.

Ukrán drónok támadtak meg egy olajraktárat az oroszországi Rosztov régióban szombat hajnalban – közölte a térség kormányzója.

Vaszlij Golubev elmonda: a rosztovi régió Csimljanszkij kerületében a támadás során csaknem 200 négyzetméteren keletkezett tüzet hat óra alatt eloltották. A tűzoltásban egy tűzoltóvonatot is bevetettek. Csimljanszkij kerület vezetője jelezte, hogy

a lakóépületekben nem keletkezett kár.

Hszi Csin-ping kínai elnök hétfőn felszólította a nemzetközi közösséget és a nagyhatalmakat, hogy segítsenek megteremteni az ukrajnai háború enyhítéséhez szükséges feltételeket, elősegítve a Kijev és Moszkva közötti közvetlen párbeszéd újraindítását – közölte hétfőn a kínai külügyminisztérium.

A minisztérium tájékoztatása szerint Hszi erről az Orbán Viktor miniszterelnökkel tartott pekingi találkozóján beszélt, ahol a két vezető a háborús helyzet enyhítésére tett békejavaslatokról tartott megbeszélést.

Hszi a találkozó során gratulált Orbán Viktornak az Európai Unió soros elnökségének átvételéhez és nagyra értékelte a magyar kormányfő erőfeszítéseit az ukrajnai válság politikai rendezésének előmozdítására, kifejezve emellett Peking készségét arra, hogy az ügyben továbbra is kapcsolatban maradjon Budapesttel – közölte a kínai külügyi tárca.

A kínai elnök hangsúlyozta, hogy a mielőbbi tűzszünet és a politikai rendezés minden fél érdeke, és kijelentette, hogy „a helyzet lecsillapítása a legfontosabb, három elv betartásával: a harctér nem terjedhet tovább, a harcok nem eszkalálódhatnak, és egyik fél sem szíthatja tovább a helyzetet”.

„Csak akkor jöhet létre mielőbb tűzszünet ebben a konfliktusban, ha minden ország pozitív, nem pedig negatív energiát fecskendez bele” – tette hozzá.

„Kína a maga módján aktívan előmozdítja a béketárgyalásokat, bátorít és támogat minden olyan erőfeszítést, amely a válság békés rendezését szolgálja” – mondta, hozzátéve, hogy Kína és Magyarország alapvető javaslatai és erőfeszítéseik iránya megegyezik, így Kína kész arra, hogy kapcsolatban maradjon Magyarországgal és minden érintett féllel.

A kínai államfő elmondta továbbá, hogy jövőre lesz Kína és az Európai Unió közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 50. évfordulója, és hozzátette, hogy a két fél között nincs geopolitikai ellentmondás vagy alapvető érdekellentét, ezért szerinte továbbra is elkötelezettnek kell maradniuk az együttműködés mellett.

„Remélhetőleg Magyarország mint az Európai Unió soros elnöke, pozitív szerepet fog játszani a Kína-EU kapcsolatok szilárd és stabil fejlődésének előmozdításában és a konstruktív párbeszéd elősegítésében” – fogalmazott.

Az orosz védelmi tárca közlése szerint a légvédelmi erők két drónt lelőttek a rosztovi régió felett, illetve további kettőt a kurszki és belgorodi régiók felett. Az ukrán erők rendszeresen hajtanak végre dróncsapásokat és szabotázsakciókat Oroszország területén katonai eszközök, olajfinomítók és ipari létesítmények ellen.

Mikola Olescsuk, az ukrán légierő parancsnoka arról számolt be Telegram-oldalán, hogy légvédelmi erőiknek sikerült elfogniuk öt Sahíd típusú orosz drónból négyet, az ötödik betévedt Fehéroroszország légterébe. További sorsáról nem tudni, a fehérorosz légierő egy harci repülőgéppel és egy helikopterrel próbálta nyomon követni.

A nap folyamán

egy orosz tüzérségi csapás két emberrel végzett Herszon régióban,

illetve ketten megsebesültek az azonos nevű székhely határában – ismertette Olekszandr Prokugyin megyei kormányzó.
Oroszország öt rakétát és 20 drónt indított Ukrajna ellen az éjszaka folyamán, melyek közül az ukrán légierő 14 drónt sikeresen lelőtt – közölte az ukrán légierő.

Az odesszai régióban található kikötői infrastruktúrát célzó támadások mellett a rivnei régióban egy energialétesítményt is támadás ért – közölte az ukrán energetikai vállalat.

A rivnei kormányzó, Olekszandr Koval elmondása szerint a támadások következtében ideiglenes áramkimaradások léptek fel, ám személyi sérülés nem történt.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mindeközben ígéretet tett arra, hogy újjáépítik a Kijevben súlyosan megrongálódott gyermekkórházat, amelyet a héten ért rakétatalálat.

Már mintegy 100 millió hrivnyát (mintegy 893 millió forint) különítettek el a kórház támogatására, és még további 300 millió hrivnyát (2,7 milliárd forint) terveznek ráfordítani a jövőben.

A rakétacsapások során több mint 40 ember vesztette életét és több mint 100-an megsérültek. A gyermekkórház elleni támadás nemzetközi felháborodást váltott ki, az ENSZ Biztonsági Tanácsa is elítélte a történteket.

Moszkva az ukrán válaszreakciót PR-trükknek nevezte, és egy célt tévesztett ukrán rakétát okolt a kórház megrongálódásáért.

Oroszszország elítélte Washington és Berlin NATO-csúcson tett bejelentését, miszerint 2026-tól nagy hatótávolságú rakétákat telepítenek Németországba. A Kreml a "hidegháborúhoz" való visszatérésről beszélt.

A héten bejelentett döntés, hogy amerikai nagy hatótávolságú rakétákat telepítenek Németországba, az európai fővárosokat az orosz rakéták célpontjaivá, és a Washington és Moszkva közötti konfrontáció áldozataivá teszi – jelentette ki szombaton Dmitrij Peszkov.

„Ezt már korábban is átéltük”

A Le Figaro a Kreml szóvivőjét idézte, aki így fogalmazott: „Európa a mi rakétáink célpontja, országunk viszont az amerikai rakéták célpontja Európában. Ezt már korábban is átéltük. Megvan a kapacitásunk arra, hogy megfékezzük ezeket a rakétákat, de a potenciális áldozatok az európai országok fővárosai”.

Washington és Berlin a NATO-csúcstalálkozó alkalmából szerdán közös nyilatkozatban jelentette be, hogy az „Egyesült Államok 2026-ban megkezdi a nagy hatótávolságú tűzérségi képességek epizodikus telepítését” Németországban,

utalva az SM-6 rakétákra, a Tomahawk rakétákra és a fejlesztés alatt álló hiperszonikus fegyverekre,

amelyek növelik a jelenleg Európában telepített képességek hatótávolságát. A bejelentést

a Kreml a hidegháborúhoz való visszatérésként ítélte el.

A két atomhatalom védelmi miniszterei pénteken találkoztak, hogy Moszkva szerint megvitassák „az eszkaláció kockázatának csökkentését”, míg Washington ragaszkodott „a kommunikációs vonalak fenntartásának fontosságához” – foglalta össze a francia konzervatív lap.