POLITIK
Szijjártó Péter nyilatkozott a CNN-nek.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter interjút adott a CNN-nek washingtoni látogatása alkalmából.
Szijjártó Péter a The Lead with Jake Tapper című műsorban elmondta: mi, akik a háború szomszédságában élünk, máris érezzük annak hatásait. Több mint 1,3 millió ember menekült Magyarországra Ukrajnából, a háború magas inflációt és energiaárakat okoz. Magyarország álláspontja szerint abba kell hagyni a vérontást, de az Európai Unió és a NATO eddig tett lépései nem elegendőek, mert a helyzet egyre rosszabbodik.
A miniszter úgy fogalmazott:
ha nem vagyunk képesek megállítani a háborút, további százezrek halhatnak meg.
Ennek a konfliktusnak nincs megoldása a harctéren – hangsúlyozta. Szijjártó Péter szerint az elmúlt két és fél évben hiába érkezett rengeteg fegyver Ukrajnába, mégsem sikerült fordítani a harcok menetén, az oroszok továbbra is jelen vannak. A magyar álláspont szerint tárgyalóasztalhoz kell ültetni a feleket, hogy olyan megállapodás születhessen, ami tartós és igazságos békét teremt a térségben.
Szijjártó kérdésre válaszolva kifejtette, hogy Donald Trump elnöksége idején jobbak voltak a magyar-amerikai kapcsolatok, és hazánk abban érdekelt, hogy ezek a kapcsolatok javuljanak.
„Tapasztalataink szerint erre nagyobb esély van, ha az Egyesült Államok elnöke Donald Trump lesz”
– jelentette ki a műsorban a külgazdasági és külügyminiszter.
A NATO 75 évvel ezelőtt békeprojektként indult. Nem árt ma is emlékeznünk erre! – fogalmazott Orbán Viktor a közösségi oldalán. A miniszterelnök a NATO július 9-e és 11-e között zajló csúcstalálkozóján vesz részt.
„A NATO 75 évvel ezelőtt azzal a céllal indult, hogy megvédje a tagjai biztonságát. Mára azonban elmozdulni látszik az eredeti céljától, egyre inkább háborús szervezetként viselkedik”– fogalmazott a kormányfő.
„Ennek egyik jele, hogy a NATO egyre aktívabb szerepet vállal az orosz-ukrán háborúban. Ez szerintünk veszélyes, sőt felelőtlen, mert senki sem látja, mi lesz ennek a vége, hova is fogunk kilyukadni. A mai napon amellett fogok érvelni, hogy a NATO-nak vissza kellene térnie az eredeti szellemiségéhez. A NATO-nak nem a körülötte zajló háborúkat, hanem a békét kellene megnyernie. Ehhez elsősorban saját védelmi képességeinket kellene fejlesztenünk” – hangsúlyozta.
Washington, 2024. július 10. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Joe Biden amerikai elnök (b) és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár (j) fogadja a NATO washingtoni csúcstalálkozójának ülésére érkező Orbán Viktor miniszterelnököt 2024. július 10-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
„Magyarország nevében ezért a mai napon meg fogom erősíteni, hogy továbbra sem fogunk részt venni a NATO Ukrajna-missziójában, a magyar védelmi képességek fejlesztésére vonatkozó kötelezettségeinknek azonban maradéktalanul eleget teszünk” – zárta gondolatait a miniszterelnök.
Ahogy arról korábban írtunk, a NATO-csúcs első napját is békemissziójának szentelte Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök miután megérkezett Washingtonba, ígéretéhez hűen egy újabb nagyhatalom vezetőjével tárgyalt, ezúttal a török elnökkel. Orbán Viktor megkérte Recep Tayyip Erdogant, hogy támogassa a magyar tűzszüneti és béketörekvéseket. Ez azért lenne fontos, mert eddig egyedül Törökország volt képes sikeresen közvetíteni a két háborúzó fél között.
A kormányfő kedden érkezett meg Washingtonba. Orbán Viktor az észak-atlanti szervezet csúcstalálkozójának programjain kívül több kétoldalú tárgyalást is folytat NATO-tagállamok vezetőivel. A miniszterelnök kedden elsőként Törökország elnökével egyeztetett.
„A legfontosabb téma persze az orosz–ukrán háború volt, amely ahogyan az várható volt, minden eddiginél brutálisabb új szakaszba lépett. A napnál is világosabb, ha véget akarunk vetni a szenvedésnek, békére, békekezdeményezésekre lesz szükségünk” – jelentette ki a miniszterelnök.
Orbán Viktor az elmúlt napokban sorra tárgyalt a háború kulcsszereplőivel, és az arra leginkább befolyással bíró nagyhatalmak vezetőivel. A miniszterelnök békemissziójának harmadik állomása hétfőn Peking volt, közvetlenül előtte, pénteken pedig Moszkvában Vlagyimir Putyinnal is az ukrajnai háború lezárásáról, a békekötés lehetőségeiről egyeztetett. Békemissziójának első állomásán, Kijevben egy hete Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is azt vitatták meg, miként lehet előre mozdítani a fegyverszünet és a béketárgyalások ügyét.
A NATO-csúcs első napját is békemissziójának szentelte Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök miután megérkezett Washingtonba, ígéretéhez hűen egy újabb nagyhatalom vezetőjével tárgyalt, ezúttal a török elnökkel. Orbán Viktor megkérte Recep Tayyip Erdogant, hogy támogassa a magyar tűzszüneti és béketörekvéseket. Ez azért lenne fontos, mert eddig egyedül Törökország volt képes sikeresen közvetíteni a két háborúzó fél között – számolt be az M1 Híradó.
„Kezdetét vette a NATO-csúcs Washingtonban. Magyarország részéről amellett fogok érvelni, hogy őrizzük meg a NATO-t annak, aminek 75 évvel ezelőtt, az alapításakor szánták: egy védelmi szövetségnek” – írta Orbán Viktor szerda reggel közösségi oldalán. A miniszterelnök több fotót is megosztott az Egyesült Államok fővárosában rendezett csúcstalálkozó első napjáról.
A kormányfő kedden érkezett meg Washingtonba. Orbán Viktor az észak-atlanti szervezet csúcstalálkozójának programjain kívül több kétoldalú tárgyalást is folytat NATO-tagállamok vezetőivel. A miniszterelnök kedden elsőként Törökország elnökével egyeztetett.
„A legfontosabb téma persze az orosz–ukrán háború volt, amely ahogyan az várható volt, minden eddiginél brutálisabb új szakaszba lépett. A napnál is világosabb, ha véget akarunk vetni a szenvedésnek, békére, békekezdeményezésekre lesz szükségünk” – jelentette ki a miniszterelnök.
Orbán Viktor a közösségi oldalára feltöltött videóban hangsúlyozta: Recep Tayyip Erdogan elnöktől a magyar békemisszió támogatását kérte, tekintettel, hogy a konfliktusban Törökország volt az eddigi egyetlen sikeres közvetítő.
„Törökország már a háború során bebizonyította, hogy a béketeremtés megkerülhetetlen szereplője. Erdogan elnök úr volt az egyetlen sikeres államférfi, aki tető alá tudott hozni egy orosz–ukrán megállapodást a fekete-tengeri gabonaszállítások ügyében. Elnök urat arra kértem, hogy támogasson bennünket a békemissziónkban.
A háborúzó felek álláspontja továbbra is messze van egymástól de ha a béke barátai összefognak, együttes erővel megtehetjük a következő lépést a béke irányába” – fogalmazott a magyar kormányfő.
Orbán Viktor az elmúlt napokban sorra tárgyalt a háború kulcsszereplőivel, és az arra leginkább befolyással bíró nagyhatalmak vezetőivel. A miniszterelnök békemissziójának harmadik állomása hétfőn Peking volt, közvetlenül előtte, pénteken pedig Moszkvában Vlagyimir Putyinnal is az ukrajnai háború lezárásáról, a békekötés lehetőségeiről egyeztetett. Békemissziójának első állomásán, Kijevben egy hete Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is azt vitatták meg, miként lehet előre mozdítani a fegyverszünet és a béketárgyalások ügyét.
„Ha nem sikerül véget vetni a háborúnak, akkor brutális eszkalációs veszéllyel kell szembenézni” – erről már a külgazdasági és külügyminiszter beszélt a NATO-csúcsra érkezve Washingtonban. Szijjártó Péter hangsúlyozta: a katonai szervezet az egyik legnehezebb időszakát éli, hiszen újra a hidegháborús hangulat uralja a világpolitikát.
„Sajnos a háború továbbterjedésének esélye is napról napra nő. Ezért most kulcsfontosságú ez a NATO-csúcstalálkozó. Mi azzal a céllal jöttünk ide Washingtonba, hogy a tűzszünet és a béketárgyalások megkezdése mellett érveljünk”
– mondta Szijjártó.
A tárcavezető kedden egyeztetett is ukrán kollégájával. Szijjártó Péter a Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel történt találkozóról a közösségi oldalon osztott meg fotókat, amelyekhez azt írta: áttekintették a háborús helyzetet. Hozzátette: a kommunikációs csatornákat nyitva kell tartani, mert csak a párbeszéd és a diplomáciai eszközök jelenthetik a megoldást a szomszédban zajló háborúra.
Ripost hírek
