Az ukránok fel akarják robbantani a Dnyeper gátjait

A kijevi és kanyivi vízerőmű gátja felrobbantásának szándékával vádolta meg az ukrán vezetést pénteki sajtótájékoztatóján Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő, aki szerint a cél Oroszország megrágalmazása és felelőssé tétele.

Zaharova arra hivatkozott, hogy az Ihor Szikorszkij Kijevi Műszaki Egyetem Geoinformatikai és Fenntartható Fejlődés Világadatközpontja tanulmányozza az arra vonatkozó lehetséges forgatókönyveket, hogy miként árasztaná el a Dnyeper a környező területeket a vízerőműrendszere tározógátjainak lerombolása esetén. Mint mondta, a vizsgálat a kijevi és a kanyivi vízerőműre összpontosít.

„Kétségtelen, hogy a Zelenszkij-rezsim cinikus provokációt tervez saját lakossága ellen, (…) hogy aztán ismét kitalálhasson egy olyan történetet, amelyet a nemzetközi közösségre ráerőltetve hazánkat háborús bűnök és ökocídium, "természeti katasztrófa" szándékos elkövetésével vádolja meg. Egyúttal újabb segélyt akar kikönyörögni a Nyugattól, és el akarja fedni saját terrorista tevékenységét” – hangoztatta Zaharova.

A szóvivő a kijevi központ számításaira hivatkozva azt mondta, hogy

az ukrán fővárosnál létesített víztározó kiáradása esetén kétezer négyzetkilométer, 76 település, köztük az ukrán főváros kerületei kerülnének víz alá.

Az áldozatok száma elérné a 900 ezret, közöttük zömmel kijevi polgárok lennének. Mint mondta, a kanyivi víztározó esetében a gátszakadás négyezer négyzetkilométert és 75 ezer embert érintene, a víz 177 települést öntene el.

Az orosz diplomata szerint 2022. szeptember-októberében ugyanez a központ modellezte a kahovkai vízerőmű felrobbantásának következményeit.

A kakovkai vízerőmű – a dnyeperi erőműendszer legalsó lépcsőjének – gátja 2023. június 6-án éjjel omlott össze. A tározóból a víz a Dnyeper folyón lefelé ömlött, elárasztva a part menti városokat és falvakat, köztük az orosz ellenőrzés alá került Oleskit és Nova Kahovkát. A RIA Novosztyi hírügynökség visszatekintése szerint a herszoni régió Oroszországhoz csatolt részén az ökológiai és humanitárius katasztrófához szükségállapotot hirdettek ki. A katasztrófaövezetből mintegy kilencezer lakost evakuáltak, 59 ember életét vesztette. A fő árvízkárok felszámolása több hónapig tartott.

Moszkva Kijevet vádolta a „terrortámadással”. Az ukrán fél szerint a gátat az orosz hadsereg „robbantotta fel”.

Joe Biden, amerikai elnök újabb katonai támogatást jelentett be Ukrajna számára, amikor a NATO csúcstalálkozója keretében találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel csütörtökön.

Joe Biden hangsúlyozta, hogy az Ukrajna támogatásáról szóló tavasszal a Kongresszus által elfogadott nemzetbiztonsági jogszabály alapján már nyolc biztonsági segítségnyújtásról született döntés az amerikai kormányzat részéről.

A külügyminisztérium később kiadott közleménye alapján, az újabb amerikai katonai csomag értéke 225 millió dollár,

elemeit az amerikai hadsereg készleteiből hívják le és tartalmaz Patriot rakétaindítókat, korszerű föld-levegő rakétarendszereket (NASAM), Stinger légelhárító rakétákat, valamint további hadianyagot és felszerelést.

A NATO-Ukrajna Tanács ülését megelőzően tartott találkozón Joe Biden elismerését hangoztatta amiatt, hogy az ukrán haderő meg tudta állítani az orosz előre nyomulást Harkivnál.

Volodimir Zelenszkij megköszönte, a Harkiv védelméhez is nyújtott segítséget, ahogy fogalmazott „kemény munka volt”. Kifejtette, hogy közös erőfeszítéssel sikerül megőrizni Ukrajna függetlenségét és szabadságát, valamint a közelmúltban megszületett döntések révén megóvni a világot hasonló háborúktól, mint ami Ukrajnában zajlik.

Már megkezdték az első F–16-os harci repülők Hollandiából és Dániából történő átadását a kijevi vezetésnek, és azok már a nyáron repülni fognak az ukrán égen – közölte szerdán Antony Blinken amerikai külügyminiszter a washingtoni NATO-csúcstalálkozó margóján.

Blinken úgy fogalmazott, hogy az elkövetkezendő napokban nagyszabású támogatási csomagot fognak bejelenteni Ukrajna számára, amely világos és erős hídként fog szolgálni Kijev NATO-tagsága felé.

„Szintén örömmel jelenthetem be, hogy e szavak elhangzásakor az F–16-osok átadása folyamatban Dániából, illetve Hollandiából” – ismertette Blinken. „És ezek a harci repülők… Ukrajna egén fognak repülni ezen a nyáron szavatolva Ukrajna hatékony védelmét az orosz agresszióval szemben” – hangoztatta az amerikai tárcavezető.

„Biztonsági okokból jelen pillanatban nem tudunk további részleteket közölni” – tette hozzá.

Az Egyesült Államok, Dánia és Hollandia vezetői közös közleményükben tudatták szerdán, hogy

a dán és a holland kormányok amerikai támogatással ajándékoznak F–16-os gépeket Ukrajnának.

„Hálásak vagyunk Belgiumnak és Norvégiának, amiért további repülőgépeket adnak, valamint a légierő képességnövelő szövetség többi tagjának a támogatásukért” – olvasható az állásfoglalásban, amely hozzátette, hogy a csoport elkötelezett Ukrajna légi képességeinek további növelése mellett.

A NATO-tagállamok eddig további öt Patriot, illetve egyéb légvédelmi rendszert ígértek.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt héten azt mondta, hogy szeretné megduplázni a nyáron az ukrán légvédelmet és ehhez országának még legalább hét Patriot légvédelmi ütegre lenne szüksége.

A washingtoni Ronald Reagan Alapítványban kedden mondott beszédében arról beszélt, hogy országának legalább 128 darabra lenne szüksége az amerikai gyártmányú F-16-os harci repülőkből. „Tudják, mi mindig várunk. Úgy, ahogy anyám várt rám mindig az iskola után, én pedig mindig találtam kifogást a késésre. Ez ugyanolyan, csak sokkal komolyabb” – hangoztatta Zelenszkij nyugati partnerei késedelmeiről szólva.

Telefonon tárgyalt Lloyd Austin amerikai és Andrej Belouszov orosz védelmi miniszter – közölte pénteken a két ország katonai tárcája.

Moszkvai közlés szerint a kapcsolatfelvétel az orosz fél kezdeményezésére történt, és a két miniszter a biztonsági fenyegetések megelőzéséről és az esetleges eszkaláció kockázatának csökkentéséről folytatott eszmecserét.

A Pentagon azt közölte, hogy Austin rámutatott a kommunikációs csatornák nyitva tartásának fontosságára az Oroszország által Ukrajna ellen folytatott háború körülményei között.

A két tárcavezető előzőleg június 20-án beszélt egymással.

Elfogadhatatlanok Joe Biden amerikai elnöknek az orosz hivatali partnerére, Vlagyimir Putyinra tett tiszteletlen megjegyzései – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken újságíróknak.

„Továbbra is teljességgel elfogadhatatlan és megengedhetetlen magatartásnak tartjuk egy államfő részéről, hogy ilyen tiszteletlen megjegyzéseket tegyen más államok vezetőire” – nyilatkozott Peszkov.

„Ez olyasmi, amire felfigyelünk, és ami számunkra teljesen elfogadhatatlan” – tette hozzá, megjegyezve, hogy ezek a kiszólások nem vetnek jó fényt az amerikai elnökre.

A szóvivő arra reagált, hogy előző nap Biden a washingtoni NATO-csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón azt hangoztatta, hogy „Európa legmélyebb és legrégebbi félelmei éledtek újra”, amiatt, hogy „az őrült gyilkos menetelni” kezdett.

Az amerikai vezető emellett Ukrajna elnökének nevezte Putyint, éppen a Washingtonban felszólalni készülő Volodimir Zelenszkijt bemutatva.

Biden az ukrajnai háború kezdete óta többször is sértő módon minősítette Putyint, amire a RIA Novosztyi hírügynökség szerint maga az orosz államfő egyszer sem válaszolt. Az amerikai elnök nevezte már nyilvánosan gyilkosnak, diktátornak, mészárosnak és háborús bűnösnek is hivatali partnerét.

Peszkov kérdésre válaszolva nem kívánt találgatásokba bocsátkozni azzal kapcsoltban, hogy vajon az elszólásai befolyásolják-e Biden újraválasztási esélyeit. Mint mondta, ezt az amerikai választóknak kell eldönteniük. Megjegyezte ugyanakkor, hogy ezeknek az elszólásoknak az egész világ tanúja.

A NATO-országokban gyártott rakéták Oroszország elleni bevetését kommentálva emlékeztetett arra, hogy ilyen eszközöket már most is lőnek ki orosz területre. A csapások hatótávolságának növelését tiszta provokációnak, a feszültség újabb, nagyon veszélyes fokozásának nevezte.

Az Ukrajnával kapcsolatos megállapodások lehetőségéről szólva azt mondta, hogy azoknak átfogónak kell lenniük, nem pedig az összefüggésekből kiragadott, különálló kérdésekre kell vonatkozniuk.

Joe Biden amerikai elnök csütörtökön, a washingtoni NATO-csúcstalálkozón tévesen Vlagyimir Putyinnak nevezte Ukrajna elnökét, Volodimir Zelenszkijt, majd Kamala Harris amerikai alelnökre Donald Trumpként hivatkozott.

„Most pedig szeretném átadni a szót Ukrajna elnökének, aki legalább olyan bátor, mint amilyen elszánt. Hölgyeim és uraim, Putyin elnök úr”

– mondta Biden a NATO-csúcstalálkozón, miközben a mellette álló Zelenszkijt mutatta be.

Ezután korrigálta önmagát, és arra hivatkozott hogy túlságosan is az orosz elnök legyőzésére koncentrál.

„Zelenszkij elnök úr meg fogja verni Putyin elnököt. Én túlságosan is Putyin legyőzésére koncentrálok” – mondta az amerikai elnök.

Biden sajtótájékoztatóján további személyeket is összekevert: alelnökére, Kamala Harrisre Trumpként hivatkozott. Minden bizonnyal Donald Trump volt amerikai elnök lesz a republikánusok elnökjelöltje az őszi elnökválasztáson, ahol a jelenlegi állás szerint a demokraták képviseletében Biden indul.

Joe Biden amerikai elnök beszédet mond Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mellett a NATO–Ukrajna Tanácsnak a NATO washingtoni csúcstalálkozójának keretében tartott ülése után 2024. július 11-én (Fotó: MTI/EPA/Will Oliver)

„Nézzék, nem választottam volna Trumpot alelnöknek, ha nem lenne alkalmas a feladatra”

– mondta Biden.

A politikus nem sokkal később még az amerikai hadsereg főparancsnokának titulusát is összekeverte a saját kabinetjében használt egyik ranggal.

Joe Biden elnökjelöltségtől való visszalépését az elmúlt két hétben, a június végén tartott televíziós elnökjelölti vitán mutatott szereplése nyomán sürgette több demokrata párti politikus, és közéleti személyiség, valamint befolyásos médiumok is visszalépésre szólították fel. Kedden, a

The New York Times napilapban közölt írásában George Clooney filmszínész érvelt amellett, hogy Joe Bidennek vissza kellene adnia a demokrata elnökjelöltséget, és át kellene engednie másnak ezt a szerepet.

A NATO-csúcstalálkozó lezárását követően Biden azonban megerősítette, hogy továbbra is kitart az elnökjelöltség mellett. A demokrata elnök a legalkalmasabb személynek nevezte magát arra, hogy elinduljon az elnökválasztáson. Azzal érvelt, hogy egyszer már sikerült legyőznie Donald Trumpot a választáson, és szerinte ezt újra meg fogja tenni. Arról is beszélt, hogy még nem fejezte be azt a munkát, amit elkezdett.

Trump egyébként (magyar idő szerint) péntek éjjel találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel.