Az ukrán energetikai hálózatok támadják az orosz drónok

Szumi megye energetikai hálózatát támadták szombatra virradóra Sahid típusú orosz kamikaze drónok – jelentette az ukrán regionális katonai vezetés.

Az Ukrajinszka Pravda helyi hírportál szerint Szumi városában részlegesen megszakadt az áram- és ivóvízszolgáltatás.

A kelet-ukrajnai Donyeck megye nyugati részében fekvő Szelidove települését legkevesebb két irányított bomba találta el, öt ember életét oltva ki – ismertette Vagyim Filacskin kormányzó a Telegramon.

Hozzátette, hogy legalább további nyolc ember megsebesült. „Minden város és falu a donyecki régióban ellenséges támadások folyamatos veszélyének van kitéve” – hangsúlyozta Filacskin, akit az Interfax-Ukrajina hírügynökség idézett. Hozzátette, hogy a bombatámadás vállalati területet ért.

Filacskin szerint több lakóépületben, üzletben és járműben, illetve egy üzemben különböző fokú károk keletkeztek.

Újabb Patriot légvédelmi rendszert szállított Berlin Ukrajnának. Németország kijevi nagykövete szerint a fegyver elősegíti az ukrán lakosság és az infrastruktúra védelmének javítását. Közben folyamatosan közeledik a front a Donyeck megyei Toreck felé, aki csak teheti, elhagyja a várost.

A Híradóban bemutatott felvétel szerint a füstfelhő a front fenyegető közelségét jelzi egy ukrán rendőrnek az útján. Az a feladata, hogy segítsen evakuálni a Donyeck megyei Torecket. Meg akar győzni mindenkit, aki még ott maradt, hogy indulni kell. Azt magyarázza nekik, hogy bármelyik pillanatban megjelenhetnek a repülők, és akkor rohanni kell az óvóhelyre – hangzott el az M1 Híradójában.

„Attól félek, nem tudok majd visszajönni. Nem engednek ide vissza minket” – mondta egy férfi. „De azért elmegyünk, ugye?” – kérdezte a társa, mire a férfi igent intett.

Mások bizakodóbbak, nem terveznek hosszú távollétet.

„Én nem maradok sokáig, ahogy vége ezeknek a légitámadásoknak, én visszajövök ide” – magyarázza egy nő, aki a macskáját sem hajlandó hátrahagyni.

Lassan, de biztosan közelednek az orosz erők. A város jó része romokban áll, éppen úgy, mint a közeli Csasziv Jar az ukrán drónfelvételek alapján. A várost két éve januárban több mint 12 ezren lakták, idén májusig már csak mintegy hatszázan tartottak ki.

Csütörtökön az ukrán hadsereg bejelentette: kénytelenek voltak feladni a város jó részét. Csasziv Jart hónapok óta ostromolják az orosz csapatok. A közelben áll Bahmut városa, amelyet tíz hónapon át tartó, öldöklő harcok után vettek be az orosz erők.

„Csasziv Jar elhelyezkedése nagyon kedvező. Az oroszok azért akarják elfoglalni, hogy hídfőt képezzenek Kramatorszk és a többi közeli város felé. Innen nagyon hatékonyan lehet bombázni ezeket a helyeket. Mi a levegőből segítjük a fiúkat, de minden a gyalogságon és a lőszerek utánpótlásán múlik” – magyarázta egy ukrán pilóta.

Ha a magaslaton fekvő Csasziv Jar elesik, veszélybe kerülnek azok az utak is, amelyeken az ellátmányt viszik az ukránok a frontra. Az orosz erők pedig közelebb jutnak ahhoz, hogy Donyeck régió egészét elfoglalják.

Az orosz fekete-tengeri flotta kénytelen volt szinte valamennyi hajóját átirányítani más támaszpontokra a megszállt Krímből, és a fő haditengerészeti központja hasznavehetetlenné vált az ukrán támadások miatt – közölte az ukrán haditengerészet parancsnoka.

Olekszij Nejizspapa altengernagy a Reuters hírügynökségnek adott interjúban elmondta: az ukrán rakéták és tengeri drónok súlyos károkat okoztak a szevasztopoli támaszponton, amely egyebek mellett a javítások, karbantartás, kiképzés és lőszertárolás szempontjából játszik fontos szerepet Oroszország számára.

„Sok évtizeden, talán évszázadon át építették, és nyilvánvalóan el fogják veszíteni a központjukat” – mondta az ukrán altengernagy a vasárnapi ukrán haditengerészet napja alkalmából adott interjúban.

Ukrajna, amely nem rendelkezik nagyobb hadihajókkal, robbanószerrel megrakott személyzet nélküli hajókkal támadt orosz hajókra, és Storm Shadow és ATACM rakétákkal lőtte a flotta létesítményeit és más krími katonai célpontokat.

„Az ellenség szinte valamennyi harcra kész hajót áthelyezett a fekete-tengeri flotta fő támaszpontjáról. A hajók jelenleg Novorosszijszkban, néhány pedig az Azovi-tengeren állomásozik” – mondta az altengernagy.

Moszkva 2014-ben foglalta el és kebelezte be a Krím félszigetet, ahol a többtucatnyi hadihajóból álló fekete-tengeri flottáját állomásoztatja. Az altengernagy szerint az orosz védekező álláspont jele, hogy egyes hadihajók, amelyek korábban alig léptek be a Krímtől keletre fekvő Azovi-tengerre, most hivatalosan is ott állomásoznak.

A fekete-tengeri flottát elsősorban logisztikai célokra, kismértékben part menti területi ellenőrzésre, valamint Kalibr rakéták Ukrajna elleni kilövésére használják. A tengeri drónoknak és légitámadásoknak köszönhetően az orosz hadihajók nem lépnek be a Fekete-tenger északnyugati részén egy megközelítőleg 25 ezer négyzetkilométeres területre – mondta az altengernagy.

A megígért amerikai F–16-os vadászgépek, amelyeknek érkezésére Ukrajna várakozásai szerint rövidesen sor kerül, felgyorsítják a szembeszállást a Fekete-tenger fölötti légtér teljes körű orosz dominanciájával – mondta a parancsnok, aki szerint a megfelelő felszereléssel ellátott F–16-osokkal képesek lesznek visszaszorítani az orosz harci gépeket.

„A Fekete-tenger északnyugati része, elsősorban a polgári hajók számára fenntartott folyosó szinte százszázalékosan biztonságos lesz” – fogalmazott a parancsnok.

Oroszország feljogosítva érzi magát arra, hogy felújítsa a közepes és rövidebb hatótávolságú rakétarendszerek fejlesztését és gyártását – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtöki sajtótájékoztatóján, a kazahsztáni Asztanában.

„Azt mondtam, hogy az Egyesült Államoknak ebből a szerződésből (vagyis a szárazföldi telepítésű közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló INF-szerződésből) való kilépésével és azzal a bejelentésével kapcsolatban, hogy felújítják a gyártást, mi is feljogosítva érezzük magunkat arra, hogy felújítsuk a tervezést és a fejlesztést, a jövőben pedig a gyártást is” –mondta.

„Az ezzel kapcsolatos kutatás-fejlesztés már folyik, és készen állunk a gyártás megkezdésére, elvileg már kiadtuk az iparnak a vonatkozó utasításokat”

– tette hozzá Putyin, emlékeztetve arra, hogy korábban moratóriumot rendelt el az ilyen rendszerek telepítésére mindaddig, amíg ezek nem jelennek a világ valamelyik régiójában.