Az oroszok közép-hatótávolságú rakéták gyártásába kezdenek

Oroszország feljogosítva érzi magát arra, hogy felújítsa a közepes és rövidebb hatótávolságú rakétarendszerek fejlesztését és gyártását – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtöki sajtótájékoztatóján, a kazahsztáni Asztanában.

„Azt mondtam, hogy az Egyesült Államoknak ebből a szerződésből (vagyis a szárazföldi telepítésű közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló INF-szerződésből) való kilépésével és azzal a bejelentésével kapcsolatban, hogy felújítják a gyártást, mi is feljogosítva érezzük magunkat arra, hogy felújítsuk a tervezést és a fejlesztést, a jövőben pedig a gyártást is” –mondta.

„Az ezzel kapcsolatos kutatás-fejlesztés már folyik, és készen állunk a gyártás megkezdésére, elvileg már kiadtuk az iparnak a vonatkozó utasításokat”

– tette hozzá Putyin, emlékeztetve arra, hogy korábban moratóriumot rendelt el az ilyen rendszerek telepítésére mindaddig, amíg ezek nem jelennek a világ valamelyik régiójában.

Tűzszünet mindaddig lehetetlen, amíg nem kezdődnek béketárgyalások Ukrajnával – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtöki asztanai sajtótájékoztatóján az ukrajnai háborúval kapcsolatban.

„Egyszerűen nem hirdethetünk ki tűzszünetet abban a reményben, hogy a másik fél valamilyen pozitív lépéseket tesz, egyszerűen nem tehetünk ilyet” – hangoztatta Putyin, aki a Sanghaji Együttműködési Szervezet csúcstalálkozóján vett részt a kazah fővárosba.

Hozzátette:

Moszkva nem engedheti meg, hogy az ukrán fél a fegyvernyugvást helyzetének javítására és fegyverutánpótlásra használja fel, ahogy korábban tette.

„El kell érnünk, hogy a szemben álló fél olyan lépések megtételébe egyezzen bele, amelyek visszafordíthatatlanok és elfogadhatók az Oroszországi Föderáció számára. E megállapodások elérése nélkül lehetetlen a tűzszünet” – tette hozzá.

Az orosz vezető kevéssé valószínűnek tartja, hogy a konfliktusnak pusztán közvetítők segítségével véget lehetne vetni, a közvetítőt ugyanis fel kellene hatalmazni arra, hogy dokumentumokat írjon alá. Hozzátette ugyanakkor, hogy Oroszország üdvözli a közvetítést.

Elvileg lehetségesnek, de értelmetlennek nevezte, hogy Moszkva az ukrán parlamenthez forduljon a rendezési tárgyalások ügyében, miután Volodimir Zelenszkij ötéves elnöki mandátuma kifutott.

Úgy vélekedett, hogy az orosz fél által továbbra is legitimnek tekintett ukrán törvényhozás „a hatalmat bitorló felső vezetésnek van alárendelve”.

Putyin azt mondta, hogy nem ismeri Donald Trump volt amerikai államfő és republikánus elnökjelölt konkrét javaslatait az ukrajnai konfliktus rendezésére, de mint mondta, „azt a tényt, hogy Trump úr elnökjelöltként azt mondja, hogy kész és hajlandó megállítani az ukrajnai háborút, teljesen komolyan vesszük”.

Kulcskérdésnek nevezte, hogy mit tartalmaznak Trump konkrét javaslatai, hozzátéve, hogy nem tudja, hogy a volt hivatali partnere miként készül előterjeszteni őket.

„Nincs kétségem afelől, hogy őszintén beszél, és mi ezt támogatjuk” – mondta az orosz elnök.

Kitérve az orosz-amerikai kapcsolatok kérdéskörére, lehetetlennek nevezte az Egyesült Államokkal való konstruktív párbeszéd kialakítását az amerikai elnökválasztás előtt. Azt mondta, a hadászati stabilitásról szóló tárgyalásokhoz az

Egyesült Államok részéről jóakarat szükséges, Washington pedig egyszer hajlandó párbeszédet folytatni, másszor pedig nem.

Közölte: azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok korábban felmondta az ilyen eszközök telepítését betiltó INF-szerződést, utóbb pedig bejelentette, hogy megkezdik a gyártásukat, Oroszország is feljogosítottnak érzi magát arra, hogy belefogjon a tervezési és fejlesztési munkálatokba, a jövőben pedig a gyártásba is. Mint mondta, az erre vonatkozó utasításokat az orosz ipar már megkapta.

Mindemellett emlékeztetett rá, hogy korábban moratóriumot rendelt el az ilyen közepes és rövidebb hatótávolságú rakétarendszerek telepítésére, amíg ilyenek nem jelennek meg a világ valamelyik régiójában.

Putyin a világűr militarizálásával szembeni, az egész világnak szánt jelzésnek nevezte, hogy a Sanghaji Együttműködési Szervezet csúcstalálkozójának részvevői

állást foglaltak a fegyverek világűrbe telepítése ellen.

Kérdésre válaszolva azt mondta, hogy az Afganisztánban hatalomra került tálibok Moszkva szövetségesei a terrorizmus elleni küzdelemben, és az afgán mozgalom jelezte: kész ezen a téren együttműködni.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy friss interjúban kijelentette, hogy a következő globális béke-csúcstalálkozón Oroszországnak is részt kell vennie.

Az államfő erről a Bloomberg TV-nek adott interjúban beszélt, amelyet az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportál idézett csütörtökön.

Kijelentette azt is, hogy szerinte a következő csúcson nem Vlagyimir Putyin elnök fogja Moszkvát képviselni, mert ő „fél elhagyni hazáját”.

A június végén Svájcban tartott első békecsúcsra Oroszország nem kapott meghívást. Zelenszkij nemrég jelezte, hogy Kijev a második világtalálkozóra – amelyet reményei szerint még idén megrendeznek –

egy új, „érthető és átfogó” tervet készít a háború lezárására, amelyet hamarosan nyilvánosságra hoznak.

Az államfő a tévéinterjúban úgy vélte, hogy az Egyesült Államok vagy Kína lehet a harmadik fél az Oroszország és Ukrajna közötti párbeszédben. Hozzátette: ezek az országok a köztük meglévő nézeteltérések ellenére „képesek nyomást gyakorolni Putyinra”.

Az elnök az interjúban beszélt arról is, miért utasította el a héten folytatott kijevi megbeszélésükön Orbán Viktor magyar miniszterelnök tűzszüneti javaslatát. „Nem bízhatunk meg Putyinban, mert számunkra ő gyilkos és agresszor” – hangsúlyozta Zelenszkij.

Azt mondta, hogy Ukrajnának „több száz találkozója” volt az orosz féllel, amióta a minszki megállapodásokat megkötötték, de az ezeken megkötött tűzszüneti megállapodásokat Oroszország rendre megsértette.

Az elnök a fegyvernyugvást csakis akkor tartja elképzelhetőnek, ha erről a megállapodás egy nemzetközi platformon,

egyértelműen olyan országok, vezetők jelenlétében jön létre, akikben megbíznak.

„Különböző vélemények vannak a háború befejezésének állomásairól, de mindannyiunknak egy oldalon kell állnunk, és bíznunk kell egymásban” – fűzte hozzá. Szerinte biztosíték kell arra, hogy Oroszország a tűzszünetet nem használja fel hadifelszerelések felhalmozására Ukrajna megszállt területein.

Kijelentette azt is, hogy nem lehet egyszerűen fegyverszünetről beszélni, szükség van egy hosszabb távú tervre.

Visszavonultak az ukrán erők csapatai a keleti-ukrajnai Donyeck megyében lévő Csasziv Jar egy részéből – közölte csütörtökön az ukrán hadsereg, miután előző nap Oroszország bejelentette, hogy sikerült ellenőrzése alá vonni a stratégiai fontosságú város egyik körzetét.

Csasziv Jar stratégiai fontosságát az adja, hogy egy magaslaton fekszik, és ha az orosz erők az egész város felett megszerzik az ellenőrzést, potenciális bázisként használhatják a nyugati – Kramtorszk és Szlovjanszk városok felé történő – előrenyomuláshoz.

Az orosz védelmi minisztérium szerdai közleménye szerint a város keleti részén, a Sziverszkij Donec-Donbász vízi csatornától nyugatra lévő Novij körzet felett sikerült átvenniük az ellenőrzést.

Nazar Volosin alezredes, a keleti országrészben harcoló csapatok Horticja hadseregcsoportjának szóvivője az ukrán televízióban elmondta, hogy a városrészből azért vonultak ki, mert az orosz csapatok betörése, a védők állásainak lerombolása után nem akarták kockáztatni a katonák életét és egészségét, ezért a parancsnokság döntése értelmében védettebb, felkészültebb állásokba rendelték vissza őket. Hozzátette: hogy az ellenség ezeket az állásokat is tovább támadja.

Rakétacsapást mért Oroszország a kelet-ukrajnai Dnyipro városra szerda reggel, a támadásban az eddigi adatok szerint öten vesztették életüket és 34-en megsebesültek – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Facebookon.

Később Szerhij Liszak, Dnyipropetrovszk megye kormányzója arról tájékoztatott, hogy a sebesültek száma 53-ra emelkedett, közülük négy ember állapota súlyos.

Borisz Filatov polgármester közlése szerint a támadás következtében a megyeszékhelyen megrongálódott egy bevásárlóközpont, két iskola, három óvoda és két kórház is, utóbbiak egyikében a járóbetegek ellátását végző klinika épülete teljesen megsemmisült. Az áldozatok emlékére a csütörtököt gyásznappá nyilvánították.

„Csak két dolog állíthatja meg ezt az orosz terrort: modern légvédelmi rendszerek és fegyvereink nagy hatótávolsága. A világ megvédheti az életet, és ehhez a vezetők eltökéltsége kell, és újra normává kell tenni a terror elleni védelmet” – hangsúlyozta az államfő a bejegyzésben.

Az ukrán légierő közölte, hogy az oroszok három Iszkander-K rakétával, négy H-59-es robotrepülőgéppel és öt Sahid típusú csapásmérő drónnal támadták meg a dnyipropetrovszki régiót. Az ukrán légvédelmi erők a két Iszkander rakéta kivételével az összeset megsemmisítették a levegőben.

Az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat arról számolt be, hogy a Harkiv város lakóövezetét ért legutóbbi orosz csapás sebesültjeinek száma nyolcra nőtt, miután egy nyolcéves kisfiút kimentettek a romok alól. Oleh Szinyehubov, a megye kormányzójának közlése szerint az orosz hadsereg legalább három csapást mért irányított légibombákkal Harkivra.

Támadás érte nap közben az Ukrajna középső részébe lévő Poltava megyét is, aminek következtében egy ember meghalt, három pedig megsebesült – közölte Filip Pronyin, a régió kormányzója a Telegramon.

A keleti országrészben harcoló Horticja hadműveleti-stratégiai csoport sajtószolgálata közölte, hogy egységeinek a felelősségi területén továbbra is súlyos a helyzet, a Donyeck megyei Csasziv Jar városnál a harcok a Sziverszkij Donec-Donbász vízi csatorna határán folynak. „Az ellenség taktikája az, hogy gyalogságukat az erdőterületre szállítják, ahol a katonáik szétoszlanak és megpróbálják megrohamozni védőink állásait” – írta a sajtószolgálat. Hozzátette, hogy az elmúlt 24 órában 51 ellenséges támadást hajtottak végre az orosz erők a térségben, ebből kilencet Csasziv Jar ellen. Mindazonáltal közölték, hogy az ukrán katonák tartják a védelmi vonalakat.

Az ukrán vezérkar legfrissebb összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége meghaladta az 546 ezret. Saját közlésük szerint az ukrán erők kedden megsemmisítettek egyebek mellett 16 orosz harckocsit, 57 tüzérségi és két légvédelmi rendszert, valamint 27 drónt.

Andrij Jermak, az elnöki hivatal vezetője Washingtonban újságíróknak kijelentette, hogy Ukrajna nem hajlandó kompromisszumot kötni Oroszországgal a háború befejezése érdekében tett területi engedményekről, bár meghallgatja az „igazságos béke” elérésére vonatkozó tanácsokat. „Nem vagyunk hajlandók a kompromisszumra az olyan fontos értékek, mint a függetlenség, szabadság, demokrácia, területi integritás, szuverenitás tekintetében” – idézte az Ukrajinszka Pravda hírportál a tisztségviselőt.

Jermak hangsúlyozta, hogy

az amerikai elnökválasztástól függetlenül Ukrajna továbbra is lobbizni fog az amerikai kormánynál a támogatás folytatásáért.

Rámutatott arra, hogy Ukrajna kétpárti támogatást kapott Washingtonban, és a közvélemény-kutatások szerint az amerikaiak többsége változatlanul Ukrajna mellett áll két év háború után is. Leszögezte, hogy a novemberi elnökválasztás eredménye az amerikai nép döntése lesz, és Kijev tiszteletben fogja tartani.