
A Trump elleni merénylet az uszító politikai kultúra része
Erről beszélt a politikai igazgató.
Meg kellene őrizni Magyarországot a béke szigetének és ezeket a szélsőséges megközelítéseket kívül tartani az ország határain – tette hozzá.
Elmondta, Orbán Viktor miniszterelnöknek a békemissziója során először a két háborús félhez kellett ellátogatnia, annak érdekében, hogy közvetlen információkat gyűjtsön. Mert jelen pillanatban nincs olyan ország a világon, amelyik mindegyik háborús féllel, illetőleg a legfontosabb közvetítőkkel tudna rövid időtávon belül tárgyalásokat folytatni.
Azt látszott Kijevben és Moszkvában is, hogy a háborús felek rendkívül elszántak és nem a vérontás befejezésére, hanem, az intenzitás fokozására készülnek. Vagyis ha nincs közvetítő erő, ami a béketeremtés érdekében lépne fel, akkor még nagyon sokáig eltarthat ez a háború – figyelmeztetett.
Ezért fontos volt – folytatta-, hogy a háborús felek mellett az esetleges közvetítőket is végiglátogassák és megpróbálják feltérképezni a béke felé vezető utat. Peking és Törökország elkötelezettnek tűnik a béke irányában, ám a liberális amerikai vezetés és európai szövetségeseik „befagyott állapotban vannak” és továbbra is háborús stratégiában gondolkodnak.
Donald Trump viszont újra nyilvánvalóvá tette számukra, hogy ha ő jön, akkor ezt egyedül megoldja. Ám Európának addig is lépnie kellene valamit, ezért a magyar miniszterelnök megírta a jelentését Brüsszel számára és egy stratégiai irányváltást javasol.
Eszerint addig is, amíg az Egyesült Államokat belpolitikai krízisei akadályozzák, az európaiak kezükbe vehetnék a saját sorsuk irányítását és stratégiai irányváltással békeközvetítőként tudnának fellépni – mondta a műsorban Orbán Balázs.
Nagyon megható, ahogy Barack Obama vagy Kamala Harris családja most együttérez Donald Trumppal, miközben az elmúlt hetekben azt mondták róla, hogy ő a megtestesült gonosz. Ezek után viszont ne csodálkozzunk, ha valaki rálő – nyilatkozta Kiss Rajmund, az Mathias Corvinus Collegium (MCC) diplomácia műhelyének vezetője a hirado.hu-nak.
„Talán soha nem volt ennyire differenciált az amerikai társadalom, és ez a megosztottság soha nem volt ennyire szélsőséges” – jelentette ki a hirado.hu-nak Kiss Rajmund.
A szakértő hangsúlyozta:
„Ezért én egyértelműem a politikát és médiát teszem felelőssé” – az a hangnem, ami eluralkodott, hogy így lehet politikusokról beszélni, és az, hogy még a családokat is egymás ellen hergelik, egyértelműen a politikai szféra hibája.
A titkosszolgálatot ért kritikák kapcsán Kiss Rajmund úgy vélekedett, hogy bár ez nem a szakterülete, de azért az, hogy az elnökjelöltre alig több mint száz méterről, puskával lehessen lőni, biztos, hogy hiba volt.
„Ennek ellenére a merénylet felelősei azonban nem a biztonsági szakemberek, hiszen nem azok munkatársai ingerlik fel az embereket. Az elmúlt időszakban olyan cikkek jelentek meg, amelyekben az ördöghöz vagy egyenesen Hitlerhez hasonlítják Trumpot. Demokrata politikusok arról szoktak beszélni, hogy aki rá voksol, az a demokrácia ellen szavaz” – emlékeztetett Kiss Rajmund.
Egyetértett azzal, hogy a merénylet körülményei fölvetik a Robert Fico szlovák kormányfő elleni támadással való párhuzamokat, rámutatva, a békét egyre nehezebb képviselni. Látva Orbán Viktor békemisszióját, nehéz elképzelni, hogy lehetséges az, hogy a nagyhatalmak ölbe tett kézzel nézik, ahogy egy tízmilliós lakosú ország vezetője veszi a kezébe az irányítást helyettük.
Hogy a merénylet „összeránthatja”-e a republikánus tábort, Kiss Rajmund elmondta:
ennél jobban ez szinte már nem lehetséges: ezt a közösséget ugyanis már összetartják a Trump ellen indított perek.
„Szembetűnő az, hogy a Demokrata Párt úgy próbálja félteni Amerikát a megosztottságtól, hogy ők maguk is mélyen megosztottak” – mondta a hirado.hu-nak a Trump-merénylettel kapcsolatban Kiszelly Zoltán politológus, a Századvég politikai elemzési igazgatója.
„Szembetűnő az, hogy a Demokrata Párt úgy próbálja félteni Amerikát a megosztottságtól, hogy ők maguk is mélyen megosztottak” – fogalmazott Kiszelly Zoltán a hirado.hu kérdésére, miszerint terheli-e felelősség az amerikai fősodratú média és a demokrata párti döntéshozókat a kialakult helyzet miatt, miután az elmúlt közel másfél év folyamán egyfajta „hergelés” volt megfigyelhető a részükről Trumppal szemben.
A politológus kitért az elnökjelölttel szemben indított vádeljárásra is, amely végül az ellene irányuló legfontosabb vádpontok ejtésével végződött. Emlékeztetett: a legfelsőbb bíróság ítéletének értelmében Donald Trumpot elnöki tevékenységéért felelősség nem terheli, ezért ez elégséges ok lehetett „valaki” számára a merénylet elkövetésére.
„Ami nem sikerült a bíróságoknak, arról a támadó azt gondolhatta, hogy egy golyóval megoldja”
– mondta a szakértő.
Az angolszász médiában felmerült a korhatár és a fegyvervásárlás összefüggése és feltételezhető, hogy ismét előtérbe kerülhet a fegyvertartás kérdése az Egyesült Államokban. Kiszelly Zoltán ezzel kapcsolatban leszögezte: nem a fegyver a felelős, hanem az, aki elsüti. Majd hozzátette: a fő kérdést inkább a Donald Trumppal szembeni „hisztériakeltés” mértéke és kiterjedése szolgáltatja.







