A Patrióták Európáért segíthet az illegális migráció megakadályozásában

A Patrióták Európáért európai parlamenti (EP-) frakciójának megalakulásával olyan politikai erő jött létre, amely megakadályozhatja az illegális migrációt érintő negatív intézkedések megszületését – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 műsorában.

Bakondi György hozzátette, hogy az új frakció fellép a mezőgazdasági termelőket sújtó intézkedések és a versenyképességet negatív irányba befolyásoló európai intézkedések ellen is.

Emlékeztetett arra: a nemzeti konzervatív, patrióta erők előretörése a júniusi EP-választáson azt mutatta, hogy változott az illegális migráció megítélése az európai országokban. Ennek oka szerinte a többi között az, hogy egyre több az illegális migrációhoz köthető köztörvényes bűncselekmény, terrorcselekmény, rendőrök és nők elleni erőszak.

Bakondi György azt mondta, egyre inkább látható az illegális migráció mögött meghúzódó terv, a politikai és ideológiai célok. Példaként említette, hogy Németországban az illegálisan érkezett migránsok már három év alatt megszerezhetik a német állampolgárságot és ezzel szavazati jogot kapnak.

Nehezen képzelhető el, hogy egy muszlim többség nemzeti, keresztény, konzervatív pártokat támogatna – jegyezte meg.

A belbiztonsági főtanácsadó szerint nincsenek meg azok a feltételek, amelyek hozzájárulnának a nemzetközileg szervezett embercsempész hálózatok felszámolásához. Úgy látja, hogy sem az EU tagállamai, sem a Frontex vagy más rendőri szervek nem rendelkeznek olyan információs bázissal és olyan politikai irányítói akarattal, amelyek eredményeképpen „ezeket a bandákat föl lehetne számolni”.

A magyar határon zajló folyamatokról szólva közölte, hogy ott is tapasztalható határsértő mozgás, de annak intenzitása csökkent a tavalyi évhez viszonyítva. Látható, hogy a migráció átterelődött Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Szlovénia, Olaszország irányába – emelte ki, hozzátéve, hogy ez a szerb és a magyar rendőrség együttműködésének, valamint a műszaki akadályrendszernek és a jogi határzárnak az eredménye.

Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a helyzet gyorsan változhat valamilyen külső tényező hatására.

Bakondi György a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában közölte:

Magyarország az uniós elnökség ideje alatt arra törekszik, hogy bemutassa az illegális migráció valós veszélyeit. Különböző rendezvényeken ismertetik azokat az intézkedéseket, amelyeket a magyar állam évek óta sikeresen alkalmaz a biztonság megvédése érdekében – tette hozzá.

Ha a politikusok szembesülnek ennek pozitívumaival, akkor talán változik az álláspontjuk a migráció kezelését illetőleg – fogalmazott.

Az Európai Unió Tanácsának soros magyar elnöksége a változásra vágyók hangját fogja képviselni az Európai Unióban, és életben fogja tartani a változás reményét a következő intézményi ciklusra is – jelentette ki az európai uniós ügyekért felelős miniszter Brüsszelben kedden.

Bóka János a Polgári Magyarországért Alapítvány brüsszeli képviseletének rendezvényén hangsúlyozta: az európai parlamenti választások eredménye egyértelműen megmutatta, hogy nemcsak szükség van a változásra, hanem egyértelmű a változás iránti vágy is, amint azt maguk az európaiak kifejezték.

Mindazon politikai erők, melyek a változásért kampányoltak, megerősödtek, mindazon politikai erők pedig, amelyek azt mondták, hogy mindennek így kell folytatódnia, veszteségeket szenvedtek – hívta fel a figyelmet.

A miniszter kijelentette: az elmúlt ötben évben az Európai Unió sokkal többet tehetett volna azért, hogy önálló globális szereplővé váljon, amely képes azonosítani és érvényesíteni stratégiai érdekeit, és képes felelősséget vállalni saját biztonságáért szövetségeseivel és partnereivel, de egyedül is, ha szükséges. Az elmúlt öt évben az Európai Unió nem tett semmit a migrációs válság megoldásáért, nem védte meg az Európai Unió külső határait és nem vizsgálta meg azokat az innovatív megoldásokat, amelyek ezt elősegítenék – mondta. Az Európai Uniónak az elmúlt öt évben nem sikerült megfordítania gazdasági versenyképességének csökkenését sem, és nem adott perspektívát az európai mezőgazdaság számára – hívta fel a figyelmet.

Amikor az Európai Unió Tanácsának elnökségére készült Magyarország, ezeken a területeken egyértelműen a változtatás szükségességét határozta meg. Az európai parlamenti választások e felkészülés irányát megerősítették – emelte ki.

„Azon fogunk dolgozni, hogy megerősítsük az európai biztonság- és védelempolitikát annak érdekében, hogy az Európai Unió nagyobb felelősséget tudjon vállalni saját biztonságáért és védelméért. Stratégiai vitát nyitunk az európai agrár- és kohéziós politika jövőjéről, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy e rendkívül sikeres szakpolitikai területek eredményei a következő költségvetési ciklusban is folytatódni tudjanak” – fogalmazott Bóka János, majd hozzátette: a magyar uniós elnökség az EU bővítésére objektív és érdemeken alapuló folyamatként fog tekinteni.

„Itt az ideje a megerősített együttműködésnek a változást akaró politikai erők között, mert a történelem során először vált lehetségessé új többség létrehozása az Európai Parlamentben” – tette hozzá az európai uniós ügyekért felelős miniszter.

Kavecsánszki Ádám, a Polgári Magyarországért Alapítvány elnök-főigazgatója köszötéjében mindenek előtt kijelentette: a magyarok semmi mást nem akarnak és akartak soha, mint szabadságot és demokráciát.

Hangsúlyozta, az európai uniós választások újabb bizonyítékkal szolgáltak arra, hogy a hagyományos brüsszeli elit miképpen távolodott el az alapítók szándékától, és figyelmen kívül hagyják a választók akaratát. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett: 12 európai ország 84 patrióta, szabadságharcos, Európát nem a saját hazája helyett, hanem amellett szerető képviselője megértette a változás szelét és megalapította a Patrióták Európáért nevű frakciót, az Európai Parlament harmadik legnagyobb, és talán a legerősebb közösségét. A formálódó és erős közösségnek a hívó szavai egy irányba mutatnak, egy célt jelölnek, hogy Európa újra az európaiaké, valamint újra erős és büszke legyen – zárta gondolatait Kavecsánszki Ádám.

Budapest az Európai Unió versenyképességét igyekszik fejleszteni az Európai Unió Tanácsának soros magyar elnöksége idején – szögezte le Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter Brüsszelben szerdán.

Sajtótájékoztatóján a miniszter vázolta a júliusban Magyarországon tartandó informális miniszteri megbeszélések ütemtervét.

Ezek célja, mint mondta, az EU versenyképességének és politikai irányának formálása.

Bóka János emellett kitért több, a magyar kormány világpolitikai ügyekben kialakított álláspontjára, a többi között az ukrajnai konfliktusra is, amellyel kapcsolatban leszögezte: Magyarország célja továbbra is a konfliktus lezárása és a hosszú távú béke.

A miniszter sikeresnek nevezte az eddig megtartott informális miniszteri megbeszéléseket, és elmondta: a hónap végéig Magyarországra jönnek mások mellett az EU környezetvédelmi miniszterei, valamint megbeszélést tartanak az igazságügyi és belügyminiszterek is.

A környezetvédelemmel kapcsolatban a többi között a vízgazdálkodás fontosságát hangsúlyozta mint a tárcavezetők egyik napirendi pontját és a magyar elnökség fontos témáját, a bel- és igazságügyekkel összefüggésben pedig elmondta, hogy a miniszterek az uniós igazságügyi szervek közötti együttműködésről, illetve a mesterséges intelligenciának a bírósági eljárásokban játszott szerepéről is egyeztetnek. Hozzátette: megbeszéléseket folytatnak majd a szervezett bűnözés elleni küzdelemről, valamint a migráció ügyéről, amely a magyar elnökség egyik prioritása.

A magyar elnökség témáira kitérve Bóka János leszögezte: Magyarország igyekszik előmozdítani a tárgyalásokat az uniós védelmi és biztonsági ügyekben, és reméli, hogy a félév során „eredmények születnek” ezen a területen.

„A magyar elnökség politikája és kommunikációja karakterisztikus, ugyanakkor Magyarország tisztában van az elnöki tiszttel járó felelősséggel, ami az uniós intézmények közötti együttműködést és közvetítést illeti. Ez a két dolog tehát nem összeegyeztethetetlen: megtarthatjuk a karakterisztikus vonalat, miközben felelősségteljes elnökséget folytatunk” – jelentette ki.

A Magyarország ellen 2018-ban indított, az EU-ról szóló szerződés hetes cikke szerinti eljárással kapcsolatban elmondta, a következő tanácsi meghallgatásokra vélhetően a magyar ciklust követően kerül sor, azonban, mint mondta, nincs ellene annak sem, hogy ezalatt a hat hónap alatt is rendezzenek ilyen meghallgatást.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök moszkvai útjával kapcsolatban Bóka János elmondta, a látogatás „nem ütközik semmilyen nemzetközi, illetve uniós jogszabályba”, és hangsúlyozta: amennyiben az Európai Unió tenni akar az ukrajnai konfliktus lezárásért, „akkor nyitva kell tartani a kommunikációs csatornákat Moszkvával”.

A kijevi gyermekklinika elleni támadást érintő újságírói kérdésre a miniszter válaszában aláhúzta: az ilyen jellegű, megrázó atrocitások is csak azt mutatják, hogy mielőbbi szükség van a békére.

A magyar miniszterelnök kijevi látogatásával kapcsolatban azt mondta, új fejezet nyílt Budapest és Kijev kapcsolataiban, a pekingi útra kitérve pedig hangsúlyozta: „ha valóban tartós békére törekszünk (Ukrajnában), nem hagyhatjuk ki Pekinget.”

Bóka János leszögezte azt is, hogy a magyar kormányfő – noha ez nem lett volna kötelessége – a moszkvai látogatás után értesítette annak tartalmáról az uniós vezetőket.