A NATO-nak a békét kell megnyernie!

A magyar miniszterelnök a katonai szövetség washingtoni csúcstalálkozóján vesz részt.

NATO-csúcs Washingtonban Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Közösségi oldalán osztott meg fényképeket a NATO washingtoni csúcstalálkozójáról Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök a bejegyzésében úgy fogalmazott: 

– mutatott rá egy korábbi videójában a kormányfő.

Eszement támadás Macron szövetségesétől Orbán Viktor békemissziója ellen

Valérie Hayer, a Renew Europe képviselőcsoport vezetője szerint meg kell állítani a magyar miniszterelnököt.

Brüsszel, 2024. július 1. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök érkezik, mielőtt tárgyal Alexander De Croo belga miniszterelnökkel Brüsszelben 2024. július 1-jén.  MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

A liberális Renew Europe csoport vezetője felszólította az Európai Tanácsot, hogy vizsgáljon meg minden eszközt annak érdekében, hogy megállítsák Magyarország soros EU-elnökségét. Erről írt a The Guardian brit napilap. A cikk emlékeztet, hogy Magyarország július 1-jén vette át a soros elnöki posztot hat hónapra, de az ország miniszterelnöke, Orbán Viktor máris vitát szított azzal, hogy meglátogatta Vlagyimir Putyint Moszkvában.

Valérie Hayer, a Renew Europe képviselőcsoport vezetője és a háborúpárti Emmanuel Macron francia elnök szövetségese azt mondta, hogy „a magyar miniszterelnök aláássa az Európai Unió által elfogadott álláspontokat, és érdekeinkkel ellentétes módon cselekszik, és azt meg kell állítani”.

Hayer a vádaskodásival egészen odáig ment, hogy azt az elképesztő megállapítást tette, hogy szerinte Orbán Viktor békemissziója biztonsági fenyegetést jelent. Nem ez az első eset, hogy az Európai Unió retorziókkal fenyegetőzik a miniszterelnök békemissziója miatt. 

A háborúpárti brüsszeli politikusoknak nem tetszik, hogy Orbán Viktor a béke üzenetét viszi, akárhova utazik, hiszen az teljesen ellentmond a háborús propagandájuknak. Egyes források szerint az újraválasztására váró Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke rendkívül elégedetlen Orbán Viktor békemissziójával. 

Elfogadhatatlan beavatkozásnak tartja ugyanakkor David Pressman budapesti amerikai nagykövet szavait, aki szerint nem a békéről, hanem a profitról szól a magyar kormányfő békemissziója.

– jegyezte meg Szijjártó Péter.

A kormányfő kedden érkezett meg Washingtonba. Orbán Viktor az észak-atlanti szervezet csúcstalálkozójának programjain kívül több kétoldalú tárgyalást is folytat NATO-tagállamok vezetőivel. A miniszterelnök kedden elsőként Törökország elnökével egyeztetett.

„A legfontosabb téma persze az orosz–ukrán háború volt, amely ahogyan az várható volt, minden eddiginél brutálisabb új szakaszba lépett. A napnál is világosabb, ha véget akarunk vetni a szenvedésnek, békére, békekezdeményezésekre lesz szükségünk” – jelentette ki a miniszterelnök.

Orbán Viktor az elmúlt napokban sorra tárgyalt a háború kulcsszereplőivel, és az arra leginkább befolyással bíró nagyhatalmak vezetőivel. A miniszterelnök békemissziójának harmadik állomása hétfőn Peking volt, közvetlenül előtte, pénteken pedig Moszkvában Vlagyimir Putyinnal is az ukrajnai háború lezárásáról, a békekötés lehetőségeiről egyeztetett. Békemissziójának első állomásán, Kijevben egy hete Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is azt vitatták meg, miként lehet előre mozdítani a fegyverszünet és a béketárgyalások ügyét.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és Joe Biden amerikai elnök köszöntőjével megkezdték első tanácskozásukat a védelmi szövetség 32 tagállamának állam- és kormányfői szerdán Washingtonban.

Jen Stoltenberg külön köszöntötte Ulf Kristersson svéd miniszterelnököt, aki első alkalommal vesz rész tagállami vezetőként NATO-csúcstalálkozón. „Üdvözöljük a családban” – mondta a legújabb tagállam vezetőjének.

A főtitkár ismertette a tanácskozás napirendjét, kiemelve Ukrajna ügyét, amivel kapcsolatban kijelentette: Ukrajna támogatása nem adomány, hanem saját biztonsági érdeke a NATO-nak.

Joe Biden amerikai elnök köszöntőjében azt hangoztatta, hogy az elmúlt 75 évben a tagállamok a NATO pajzsa alatt tudtak növekedni, és ma a szervezet erősebb, mint valaha.

Az elnök azt hangoztatta, hogy hivatalba lépése óta kétszeresére emelkedett az amerikai harccsoportok száma a NATO keleti szárnyához tartozó területeken. Emellett 9-ről 23 növekedett azon tagországok száma, amelyek teljesítik a védelmi kiadásokra vonatkozó 2 százalékos előírást.

Joe Biden egyben a védelmi beruházások növelését sürgette a védelmi ipar bázisának szélesítése révén és felhívta a figyelmet a két évvel korábbi NATO-csúcson tett ezirányú célkitűzésre.

Kifejtette, hogy Oroszország háborús termelésre állt át, jelentős mértékben megnövelte a fegyverek, lőszerek és katonai járművek gyártását, amiben Kína, Észak-Korea és Irán segítségét élvezi. Ebben a versenyben a NATO szövetség nem maradhat el – hangsúlyozta az elnök, ugyanakkor örömét fejezze ki amiatt, hogy mára minden tagország ígéretet tett hadiipari kapacitásainak bővítésére.

Az Egyesült Államok példáját említve beszámolt arról, hogy elnöksége idején, az elmúlt három és fél évben 30 milliárd dollár befektetés történt az amerikai védelmi iparba 35 állam területén.

Joe Biden egyben kijelentette, hogy a tagállamok által tett, védelmi iparra vonatkozó vállalások jelentik a NATO jövőbeli erejét, valamint ennek révén a NATO-szövetségesek közösen területük minden négyzetcentiméterét képesek megvédeni és ezt meg is teszik.

Magyarország és Törökország a következő időszakban a korábbinál is szorosabban együtt fog működni annak érdekében, hogy a béke visszakerülhessen a nemzetközi szervezetek napirendjére – jelentette ki a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Washingtonban.

A tárcavezető a NATO-csúcstalálkozón elmondta, hogy előző nap Magyarország és Törökország között a legmagasabb szinten került sor egyeztetésre az európai uniós soros elnökség átvételével megindított „békemisszió” keretében.

Szavai szerint a tárgyalás jelentőségét kiemeli az is, hogy a két és fél éve tartó ukrajnai háború egyetlen sikeres közvetítési kísérlete Törökországhoz fűződik a fekete-tengeri gabonamegállapodással, amellyel elkerülhetővé vált az élelmiszerellátási válság a világ több pontján.

„A következő időszakban a törökökkel összehangoljuk még inkább a munkánkat (…) annak érdekében, hogy a béke egyáltalán mint téma visszajöhessen a nemzetközi szervezetek napirendjére” – mondta.

Majd igen problémásnak nevezte, hogy napjainkban a nemzetközi szervezetek eseményein, például a NATO csúcstalálkozóján is, leginkább a háborúról lehet hallani.

„A háborús megközelítésről, hogyan lehet kinek megnyerni a háborút, és hogyan kell fegyvert szállítani, háború, háború, háború. És a béke mint kifejezés is gyakorlatilag illegitimmé vált ezen szervezetekben” – vélekedett.

„Ha valaki előjön a béke iránti vággyal, a békével mint kifejezéssel, akkor azonnal indul a megbélyegzési hadművelet, és Putyin bábjától kezdve trójai falón át az oroszok ügynökéig és a Kreml-propagandistáig mindent ráaggatnak” – tette hozzá.

Szijjártó Péter tudatta, hogy Magyarország ezért összefogott Törökországgal annak érdekében, hogy a nemzetközi szervezetekben helyreállhasson a béke legitimása kifejezésként és mondanivalóként is.

Emlékeztetett rá, hogy nemrégiben Recep Tayyip Erdogan török elnök is találkozott orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal, így Budapest és Ankara is a lehető legtöbb információval rendelkezik ma a háborús helyzetről.

Illetve kifejtette, hogy a felek azonos állásponton vannak a tekintetben is, hogy a következő időszakban olyan békekonferenciára van szükség, amelyen mindkét háborúzó fél részt vesz.

„Svájcban is az bizonyosodott be, legyen bármilyen jóindulatú is a svájciak kezdeményezése, merthogy az volt, hogy ha csak az egyik háborúzó fél van jelen, akkor ott az adott formátumban megoldást találni nem lehet” – közölte.

A miniszter végül arra is kitért, hogy két és fél év alatt bizonyos következtetéseket már le lehetett vonni a háborúból, és ilyen az is, hogy a nyugati stratégia kudarcot vallott.

„Mert ha megnézzük, hogy hol tartottunk két és fél éve, meg hol tartunk most, akkor azt kell mondani, hogy a helyzet sokkal rosszabb. Sok ezer, tízezer, százezer, ki tudja, mennyi halott, sok millió menekült, egy nagymértékben lerombolt ország, egyre durvuló fronthelyzet, egyre kegyetlenebb és brutálisabb háborús események, egyre súlyosabb eszkalációs kockázat, így áll jelenleg a helyzet” – sorolta.

„Tehát olyan stratégiára van szükség, amely megnyitja a kommunikációs csatornákat, amely visszaadja a diplomáciának a legitimitást” – fűzte hozzá.

Illetve arról is beszámolt, hogy az ülés margóján szerb kollégájával is találkozott, ami azért is lényeges, mert mindkét ország békét szeretne, és emiatt folyamatos politikai támadások alatt áll. „Ezek a politikai támadások sem tántorítanak el minket attól, hogy a béke ügyét és a nemzeti érdekeinket képviseljük” – hangsúlyozta.