A NATO nagymértékű átalakulása várható?

Donald Trump választási győzelme esetén radikális átrendeződés várható a NATO működésében – erről írt a Politico washingtoni kiadása. A lap szerint egy új Trump-kabinet hajlandó lehet békét kötni Oroszországgal Ukrajna felett, valamint Amerika NATO-szerepvállalását is jóval komolyabb feltételekhez kötheti. A baloldali lap szerint a NATO-tagokkal szemben minimum elvárás lehet, hogy országuk GDP-jének 2 százalékát védelmi kiadásokra fordítsák.  

Amennyiben Donald Trump győzelmével végződik az amerikai elnökválasztás novemberben, akkor valószínűleg sérülni fog a NATO eddigi működése – írta a Politico washingtoni kiadása. A lap forrásai szerint egy új Trump-kabinet jelentősen csökkentené Amerika szerepvállalását Európa biztonságának fenntartásában.

Egy, a volt amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadóinak körét ismerő védelmi szakértőre, Dan Caldwellre hivatkozva az amerikai lap úgy fogalmazott:

az Egyesült Államoknak egyébként sincs más választása, mivel az államadósság egyre növekszik, a katonai toborzás lanyhul, a védelmi ipara pedig képtelen lépést tartani Oroszországgal és Kínával.

Caldwell úgy véli, hogy egy újabb Trump-kabinet jelentősen emelné a NATO-tagok hozzájárulási költségeit a közös védelmi kiadásokhoz. Amerika megtartaná a nukleáris ernyőjét Európa felett, fenntartva légierejét, németországi, angliai és törökországi bázisait, valamint haditengerészeti erőit, de a gyalogság, a páncélosok, a logisztika és a tüzérség nagy része végül európai kézbe kerülne. A Politico ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy Donald Trump kampányában eddig nem kerültek elő az elnökjelölt konkrét tervei a NATO jövőjéről.

A kétsebességes NATO

A lap forrásai szerint a Donald Trump elé terjesztett javaslatok között szerepelhet a NATO olyan irányú átalakítása is, ami alapján azok a NATO-tagok, amelyeknek védelmi kiadásai nem érik el a GDP 2 százalékát, nem élveznék automatikusan az Egyesült Államok védelmi nagyvonalúságát és biztonsági garanciáit.

Egy, a lapnak névtelenül nyilatkozó forrás szerint egy ilyen döntés viszont a védelmi szövetség 5. cikkelyének mondana ellent, ami minden tagot arra kötelez, hogy »az általa szükségesnek ítélt intézkedéseket megtegye« annak megsegítésére, akit megtámadnak. A lap kiemelte, hogy a volt elnökhöz köthető Center for Renewing America agytröszt egyik, tavaly megjelentetett cikkében azt írta:

a NATO-alapszerződés 5. cikkelyének megfogalmazása rugalmas, és nem kötelezi egyik tagot sem arra, hogy katonai erővel válaszoljon.

A cikk szerint a NATO jelentős átformálását indítaná el az a lépés is, ha Donald Trump az Egyesült Államok elnökeként lezárná az ukrajnai háborút. A Politico szerint Trump vállalná, hogy a szövetség nem terjeszkedik kelet felé, azaz Ukrajna és Georgia nem lehetnének NATO-tagok a jövőben sem. Ezen kívül megállapodnának Vlagyimir Putyin orosz elnökkel arról, hogy mekkora területet kapna Oroszország az általa megszállt ukrán területekből a békekötésért cserében.

Amerikai túlsúly

A Politico ugyanakkor arra is emlékeztet, hogy a kritikus hangok szerint Európa egyedül nem lenne képes úgy átformálni a védelmi szövetséget, hogy az a szükséges válaszokat adja a jövő kihívásaira.

Kiemelték, hogy az Egyesült Államok önmagában adja a szövetség védelmi kiadásainak 68 százalékát (2023-ban 860 milliárd dollárt), tízszer többet, mint Németország, mely második a védelmi kiadások terén.

„Az amerikai kiadások jelentős része, ami az amerikai GDP 3,5 százalékát teszik ki, Európa védelmére megy” – mondta Jeremy Shapiro, az Európai Külkapcsolatok Tanács kutatási igazgatója a lapnak. A kutató arra is felhívta a figyelmet, hogy a Pentagon nem hajlandó nyilvánosságra hozni a pontos összegeket.

Stoltenberg megígérte

Amint arra a cikk is emlékeztetett, Jens Stoltenberg leköszönő NATO-főtitkár a júniusi washingtoni látogatásakor tájékoztatta Joe Biden elnököt, hogy a „31 nem amerikai NATO-tagállamból 23 mostantól teljesíti a szövetség 2 százalékos célkitűzését.”

Németország pedig rálicitált erre is, amikor Boris Pistorius, a német szövetségi kormány védelmi minisztere felszólította hazája vezetését, hogy a védelmi kiadások terén érjék el a GDP 3,5 százalékát.

Elbridge Colby, a Trump-adminisztráció védelmiminiszter-helyettesének egy korábbi interjúban tett kijelentését idézve a lap megjegyezte: noha egy új Trump-adminisztráció is támogatná a NATO fenntartását, Európának jóval nagyobb részt kellene vállalnia a közös teherből.

Colby arról is beszélt, hogy Amerika nem vállalhat tízszer akkora terhet, mint Németország. „Azt akarjuk, hogy a NATO aktív legyen, de azt akarjuk, hogy az európaiakkal az élen. Ez volt az eredeti elképzelés. Ez volt Dwight Eisenhower ötlete” – fogalmazott a korábbi tisztségviselő.

Colby azt is hangsúlyozta, hogy Amerikának jelenleg nincs elegendő katonai ereje Kínával szemben, „miközben tudjuk, hogy a kínaiak és az oroszok együttműködnek, és a kínaiak sokkal veszélyesebb és jelentősebb fenyegetést jelentenek.”

Tudná-e kezelni Ukrajnát?

A cikk szerint Donald Trumpnak a mai körülmények között sokkal nagyobb esélye lenne Európára kényszeríteni az akaratát, mivel az Egyesült Államok adja az Ukrajnát segítő fegyvertámogatások jelentős részét.

„Európa pedig gazdaságilag gyengébb és jobban függ az amerikai energiaellátástól, mint valaha” – írták.

Arra is emlékeztettek, hogy az Egyesült Államok nem engedheti el teljesen Európa kezét, mivel számos európai vezető, így például Emmanuel Macron elnök és a balti államok vezetői is olyan kijelentéseket tesznek, amelyek kockáztatják a háború kiszélesedését. Ez a forgatókönyv valószínűleg nem lenne elfogadható Donald Trumpnak, ráadásul az Ukrajna NATO-n kívül tartására vonatkozó kijelentései megértésre találtak Olaf Scholz német kancellárnál, valamint a leköszönő NATO-főtitkárnál is.

A Politico szerint egy új Trump-adminisztráció elsősorban Kínára fókuszálna, így pedig kérdéses lenne, hogy Amerikának mennyi ereje maradna két hadszíntérre.

Volodimir Zelenszkij egyik fő támogatója, Mark Rutte lesz a NATO következő főtitkára. Orbán Viktor miniszterelnök egészen addig nem támogatta Rutte főtitkári törekvéseit, míg ígéretet nem kapott a holland politikustól arra, hogy hazánknak nem kell részt venni Ukrajna katonai támogatásában.

Az Észak-atlanti Tanács határozata alapján Mark Rutte lesz a NATO következő főtitkára, a leköszönő holland miniszterelnök október 1-től tölti be főtitkári tisztségét, amikor Jens Stoltenberg mandátuma a szövetség élén eltöltött tíz év után lejár.

Mark Rutte Hollandia leghosszabb ideig hivatalban lévő miniszterelnöke, az Európai Unió huszonhét tagállamának vezetői közül pedig a második legtöbb ideig kormányfői posztot betöltő politikusa, akit ebben a tekintetben csak Orbán Viktor magyar miniszterelnök előz meg.

Az 57 éves holland politikus nőtlen és nincs gyermeke. Mark Rutte fiatalon zongoraművész akart lenni, aztán az üzleti életből sodródott a politika világába; 14 évig tartó miniszterelnöksége alatt

több kormányválságot, előre hozott választást és korrupciós botrányt is túlélt.

2006 és 2023 között a Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért (VVD) párt elnöke volt. A VVD 2010-es választási győzelmét követően pedig Hollandia miniszterelnöke lett, ám kormánya 2012-ben összeomlott, az előre hozott választást azonban újra megnyerte. A 2017-ben Rutte pártja megalakíthatta harmadik, négypárti koalícióját, mely 2021-ben egy családtámogatásokkal kapcsolatos botrány miatt lemondásra kényszerült. Mark Rutte ezt a válságot is átvészelte, a kiírt választást ismét megnyerte.

A Rutte vezette kormánykoalíció 2023-ban ismét összeomlott, miután nem sikerült megegyezni a Hollandiába érkező menedékkérők kezeléséről. Ezt követően munkáját ügyvivő miniszterelnökként folytatta, és bejelentette, hogy nem méreti meg magát a következő választáson. Miniszterelnöki regnálását belpolitikai viharok jellemezték. A klímavédelmi célokra hivatkozva Rutte drasztikus megszorításokat jelentett be,

igyekezett térdre kényszeríteni a holland agráriumot, földelkobzásokról és állatállomány-gyérítésről szóló nyilatkozataira azonban a holland gazdák országos tiltakozáshullámmal reagáltak és letették az alapjait az Európa-szerte kirobbanó gazdatüntetéseknek.

Mark Rutte egész életében Hágában élt. Éles kritikusa Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, megítélése szerint a NATO-nak erősnek kell lennie Moszkvával szemben. A leköszönő holland kormányfőt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök komoly támogatójaként tartják számon. Rutte már 2023-ban is bejelentkezett a NATO-főtitkári posztra, miközben társelnöke volt annak a nemzetközi koalíciónak, amely ukrán pilótákat képzett ki és F–16-os vadászgépeket adott Kijevnek. Arról is gondoskodott, hogy Ukrajna támogatása távozása után is garantált legyen, hivatali ideje utolsó időszakában ugyanis

aláírt Ukrajnával egy tíz évre szóló biztonsági megállapodást annak ellenére, hogy az új holland kormánykoalíció legerősebb tagja, a radikális jobboldali Szabadságpárt vezetője, Geert Wilders ezért akkoriban még élesen bírálta.

Így a legutóbbi választások után előállt koalíciós kényszer és a Rutte által aláírt megállapodás determinálja, hogy Hollandia továbbra is Ukrajna politikai, katonai és pénzügyi támogatója lesz.

Orbán Viktor miniszterelnök egészen addig nem támogatta Rutte főtitkári törekvéseit, míg személyes egyeztetésük során nem kapott ígéretet a holland politikustól arra, hogy

hazánknak nem kell részt venni Ukrajna katonai támogatásában.

Mark Rutte holland kormányfő és Orbán Viktor miniszterelnök június közepi tárgyalásuk után, Európai Unió nem hivatalos csúcstalálkozóján Brüsszelben 2024. június 17-én (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)

A magyar kormányfő megegyezett Mark Ruttéval abban, hogy támogatja, hogy NATO-főtitkár legyen, ha cserébe Magyarország lehetőséget kap arra, hogy ne kelljen részt vennie Ukrajna katonai támogatásában.

Mark Rutte szerint a tagországoknak többet kellene költeniük védelemre és fegyvergyártásra, függetlenül attól, hogy ki nyeri ősszel az amerikai választásokat.

Az Egyesült Államok Trump elnöksége óta figyelmezteti szövetségeseit arra, hogy vállalásuk értelmében a GDP-jük minimum 2 százalékát kellene a védelmi kiadásokra fordítaniuk. Az önként vállalt kötelezettséget sok európai ország nem tartja be, Magyarország viszont ezen a területen kiugróan jól teljesít.