A magyar békemisszió új megközelítést jelent

Kosztur András szakértőt a Magyar Nemzet kérdezte arról, hogyan tudott a miniszterelnök sikert sikerre halmozni ennyire rövid idő alatt.

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Világszerte sokakat meglephetett, hogy az Európai Unió soros elnökségét átvevő Magyarország miniszterelnöke gesztusértékű kijevi látogatása után Moszkvába, majd Pekingbe utazott, a washingtoni NATO-csúcson pedig Törökország elnökével tárgyalt a béke ügyében. De mitől ilyen sikeres Orbán Viktor diplomáciai békemissziója? – erről kérdeztünk a szakértőt. – A Nyugat is felismerte, hogy például a globális Dél államainak a véleménye fontos lehet a háború lezárása szempontjából – mondta a Magyar Nemzetnek Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója. – Azonban – tette hozzá – egy olyan megközelítést alkalmaztak, ami arra irányult, hogy ezeket az országokat tulajdonképpen Kijev, illetőleg – ami ebben a vonatkozásban tulajdonképpen megegyező –, a Nyugat álláspontjáról győzzék meg, tehát hogy az ukrán békeformulának a támogatására vegyék rá a globális Dél államait.

 – magyarázta a szakértő.

Ellenben – hangsúlyozta – a magyar megközelítés az, hogy tulajdonképpen mindegyik érintett felet meg kell hallgatni, és az álláspontjuk alapján rajzolódhat ki az, hogy mi lehet egy jövőbeni kompromisszumnak az alapja. Kosztur András szerint ez az oka annak, hogy Orbán Viktor három országba is ellátogatott. Emlékeztetett, már Kína és Brazília is kiadott egy közös nyilatkozatot, melyben orosz részvétellel javasolták egy konferencia megszervezését. A globális Dél államai (Latin-Amerika, Afrika arab országai, Ázsia, India – ezeken kívül a szakértő Kínát is ide sorolta, mint gyakran ezen országok hangjaként is fellépő hatalom) hasonló állásponton vannak a háború kérdésében – fűzte hozzá.

Felidézte egyúttal, hogy Törökország is nagyon sokat tett közvetítőként a két fél közötti különböző megállapodások tető alá hozása érdekében: egy éven keresztül érvényben volt a gabonakereskedelmi megállapodás, továbbá szó volt az isztambuli megállapodásról is – melyre Vlagyimir Putyin orosz elnök gyakran hivatkozik –, ám abból végül Kijev kihátrált.

– foglalta össze a szakértő.

A nyugati szövetségi rendszeren belül pedig Magyarország és Törökország az egyetlen – hívta fel a figyelmet a vezető kutató –, melyek mind a két féllel meg tudták őrizni a normalizált kapcsolataikat, ezáltal pedig közvetítőként tudnak fellépni. Kosztur András kiemelte, a világban már többséget alkotnak azok az erők, melyek a háború lezárását szorgalmazzák, ezért is volt fontos és eredményes a békepárti álláspont ismertetése például a Távol-Keleten. Az, amit a nyugati világon belül látunk, hogy a vezetők többsége még folytatná is a háborút, nem jellemző a Nyugaton kívül ennyire – tette hozzá. Alapvetően minden érintett félnek ismerjük az álláspontját, azt amit jelenleg hivatalosan deklarál, viszont egy ilyen személyes találkozó során könnyebb kipuhatolni azt, hogy melyek azok a kérdések, amelyekben egyik vagy másik fél hajlandó lehet engedni, és melyek azok a kérdések, amelyeket különösen fontosnak tartanak. Ehhez viszont ténylegesen a személyes kommunikáció kell. És mivel a tét nagy, hiszen az eszkaláció veszélye jelen van, fontos is ezeknek a kommunikációs csatornáknak a fenntartása – hangsúlyozta Kosztur András.

Kevesebb, mint két hete kezdődött el a magyar soros elnökség, de már most számtalan akadállyal néz szembe a brüsszeli vezetők részéről, akik foggal-körömmel küzdenek, hogy megakadályozzák azt -írja ugyancsak a Magyar Nemzet.

Orbán Viktor Washingtonba érkezett Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Nem telik el olyan nap, hogy ne ütközne akadályba a soros magyar elnökség a július elsejei kezdete óta. A háborúpárti brüsszeli politikusoknak nem tetszik, hogy Orbán Viktor a béke üzenetét viszi, akárhova utazik, hiszen az teljesen ellentmond a háborús propagandájuknak. Egyes források szerint az újraválasztására váró Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke „rendkívül elégedetlen” Orbán Viktor békemissziójával. 

– jelentette ki Florian Philippot, a francia Hazafiak párt vezetője. Hozzátette, Franciaországnak ki kellene lépnie az Európai Unióból, amit ő egyszerűen csak hadigépezetnek tart.

Ez lehet az oka annak, hogy az Európai Bizottság egyetlen képviselője sem jelent meg a Magyarország által szervezett miniszteri találkozón. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter újságírói kérdésre elárulta, nem tudja, miért nem jelent meg senki a bizottságtól, de a magyar kormány mindenkit meghívott, és az ajtó nyitva állt. Továbbá, ahogy arról lapunk is beszámolt, jelen felállás szerint Orbán Viktor nem tarthat majd beszédet az Európai Parlament (EP) következő plenáris ülésén, amelyet július 16–19. között tartanak Strasbourgban, mivel az elnökség egyszerűen „nem talált helyet” számára a napirendben. Ám a bevett szokások azt diktálják, hogy az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét átvevő tagállam miniszterelnöke a plenáris ülésen mutatja be a hat hónapra tervezett programját. 

A Politico szerint  az uniós nagykövetek a mai találkozójukon vitatják meg a magyar miniszterelnök legutóbbi utazásait, ami az első jele annak, hogy az uniós tisztviselők a nyilvános elítélések mellett konkrét lépéseken gondolkodnak, amelyeket meghozhatnak Budapest elnökségének visszaszorítása érdekében. Egyes források szerint Németország és a Baltikum, más országok szerint Lengyelország követeli ezt, mivel úgy gondolják, hogy a magyar kormányfő tárgyalásai elvonják a figyelmet a fő fókuszról, ami véleményük szerint Ukrajna győzelme, valamint EU- és NATO-tagsága.

Maga a brüsszeli hírportál is vonakodik elismerni, hogy a békemisszió vezethet el az orosz–ukrán háború végéhez, a brüsszeli lap ehelyett gúnyolódik a magyar miniszterelnök béketörekvésein: Orbán Viktort konkrétan egy metamfetaminos macskához hasonlította. 

Ám, a soros elnökséggel nem állnának meg a brüsszeli vezetők, a német Bild lapban megjelent véleménycikk szerzője szerint a kormányfőt a washingtoni NATO-csúcsra sem kellett volna beengedni, mert titkos információkat osztana meg Moszkvával.

Bóka János a brüsszeli sajtótájékoztatóján, a körülmények, a Brüsszelből érkező össztűz ellenére, sikeresnek nevezte az eddig megtartott informális miniszteri megbeszéléseket, és elmondta: a hónap végéig Magyarországra jönnek mások mellett az EU környezetvédelmi miniszterei, valamint megbeszélést tartanak az igazságügyi és belügyminiszterek is.

Bóka János leszögezte azt is, hogy bízik benne, hogy a soros magyar elnökség célkitűzéseit meg tudják valósítani, ezáltal is gyarapítva az Európai Unió munkáját.