A magyar békemisszió nemzetközi méretekben is példátlan

Kínai részről elég szokatlan, hogy egy kicsi ország igényel egy magas szintű találkozót a kínai elnökkel. Nemcsak az országok méretbeli különbsége miatt van ez így, hanem azért is, mert a kínai diplomácia kicsit a császári időkre emlékeztető módon működik. Azaz Kínával hosszas egyeztetést követően szoktak tudni találkozni más országok, nem beszélve arról, hogy rengeteg kínai érdekcsoport is van – például a Kínai Kommunista Párt különböző frakciói –, amelyek egy ilyen vizit esetén mind szeretnék érvényesíteni az érdekeiket. Erről Eszterhai Viktor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa nyilatkozott a Magyar Nemzetnek miután kiderült, hogy folytatódik Orbán Viktor miniszterelnök békemissziója: a kormányfő hétfő hajnalban Pekingbe érkezett, ahol a nap folyamán Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott.

Eszterhai Viktor szerint tehát egy ilyen szintű találkozó a két állam között általában hosszas, 6-8 hetes előkészítéseket szokott igényelni. A mostani ezért meglehetősen ritka, a kínai diplomáciai gyakorlattól eltérő. Nagyon „látványos” tehát a találkozó gyors összehozása.

A találkozó jól mutatja azt is, hogy amit Magyarország képvisel, az Kínának fontos, ahogyan a téma is fontos, hiszen a magyar kormány felkarolta Kína 12 pontos ukrajnai béketervét, amivel kapcsolatban a nyugati államok szkeptikusak – hívta fel a figyelmet az elemző. Kínának Orbán Viktor utazása azért is fontos lehet, mert magyar oldalról ügyes diplomáciai érzékkel lehet lavírozni a magyar uniós elnökség és a magyar állam képviselete között.

A korábbi kínai elnöki csúcstalálkozón is szembe tűnt, hogy az a politika, amelyet Magyarország folytat, Peking szempontjából kifejezetten érdekes, és támogatni akarja azt a képességet, hogy Magyarország ebben a politikai arénában képes legyen egyfajta narrátor szerepet vinni – emelte ki a szakértő. 

Eszterhai Viktor szerint az is izgalmas, ahogyan a magyar soros elnökség elkezdte ellátni a feladatát. 

Miért probléma ez a fajta politika? – tette fel a kérdést az elemző. Talán azért is nagyon szembetűnő – magyarázta –, mert méretüket tekintve kicsi országok általában nem szoktak önálló véleményt megfogalmazni, sem képviselni uniós elnökségük ideje alatt. Magyarország hozzáállása tehát már ránézésre is valójában nem más, mint a mainstream narratívával való szembenállás, sőt egyfajta támadás a mainstream európai politika ellen.

 – hívta fel a figyelmet Eszterhai Viktor, hozzátéve: ez nyilván nem tetszik senkinek a nyugat-európai vezetők között. Nem tetszik, hogy saját magyar elképzelések vannak, nem tetszik az, hogy ehhez már más partneri struktúra épül, s nem tetszik az sem, amit ez az egész változás tükröz. Vagyis, hogy a magyar kormány nem feltétlenül látja reálisnak a Nyugat győzelmével véget érő háborút, hanem már egy új nemzetközi felállásban gondolkodik.

Orbán Viktor: A fronton nincs megoldás a háborúra

Az orosz és az ukrán elnökkel való találkozójáról adott interjút a magyar miniszterelnök a német Bildnek. Orbán Viktor folytatja a békemisszióját.

Orbán Viktor Kijevben Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Orbán Viktorral, az Európai Tanács soros elnökségét betöltő Magyarország miniszterelnökével készült interjú a Bild című német lapban. A beszélgetésben szó esett a kormányfő békemissziójáról. Mint arról lapunk korábban beszámolt, Orbán a napokban Kijevbe, Moszkvába, Pekingbe is ellátogatott, hogy a békéről tárgyaljon, a következő állomása pedig Washington lesz.

Több a fegyver, és az oroszok elszántabbak. Tehát a konfrontáció energiája, a halálozások, az áldozatok száma brutálisabb lesz, mint az elmúlt hét hónapban, bár az azt megelőző időszak is nagyon brutális volt – olvasható a lapban megjelent interjúban.

 – nyilatkozta a magyar miniszterelnök. Hozzátette: éppen ezért „most van itt az ideje” áttérni „a háborús politikáról a békepolitikára”.

Mi hajtja őt? „Erkölcs és érdek” – mondja Orbán, aki leszögezte: a fő érv az emberi élet elvesztésének megakadályozása. Ez a legfontosabb erkölcsi motiváció. De emellett ott van Európa önérdeke is, mert ami itt történik, az nagyon rossz nekünk. A cél a béke és a tűzszünet – tette hozzá.
A háború befejezése érdekében Orbán Viktor öt kulcsszereplővel akar beszélni: Ukrajnával, Oroszországgal, az USA-val, az EU-val és Kínával – írja a Bild.

 – mondta a miniszterelnök, aki az USA-tól való elszakadásra és „autonóm politika folytatására” szólított fel, mert „a két hadviselő fél fő áldozata az európai gazdaság és az európai lakosság”.

„Putyin nem veszíthet, ha a katonákat, a felszerelést és a technikát nézzük. Oroszország legyőzése nehezen elképzelhető gondolat” – idézte Orbán Viktort a német lap. A miniszterelnök a tárgyalásairól szólva kijelentette, Putyint és Zelenszkijt is a veszteségekről kérdezte, de mindketten csak a másik fél veszteségi adatait voltak hajlandók közölni. 

 – mondta a kormányfő.

Ezután a német lap munkatársa arról beszélt a magyar miniszterelnöknek, hogy a fronton tett látogatásai során sok ukrán katonával beszélt, akik a brutalitás ellenére sem akarnak tárgyalni Oroszországgal, mert azt mondják, nem akarják, hogy az oroszok közelebb jöjjenek a házukhoz, a feleségükhöz, az anyjukhoz. Ezért védik Ukrajnát.
Orbán válaszában reagált arra, hogy egy német próbálta kioktatni arról, hogy mit jelent az oroszok közelében élni. „Ne felejtse el, hogy Budapesten vagyunk. Senki sem tudja a magyarokat kioktatni Oroszországról” – tette hozzá.

A magyar miniszterelnök azt állítja, hogy különösen jól megérti Oroszországot. Akárcsak Angela Merkel volt német kancellár.

 – fogalmazott.
Merkel ezt megértette. Ha még mindig ő lenne a kancellár, Putyin nem kezdte volna el a háborút. Erről Orbán Viktor meg van győződve – olvasható a Bildben.

A magyar miniszterelnök Donald Trumpról is szólt. Mint mondta, az Egyesült Államok elnökeként egyetlen háborút sem indított, és „sokat tett azért, hogy békét teremtsen a régi konfliktusokban a világ nagyon bonyolult régióiban. „Ezért nagyon bízom benne” – húzta alá a kormányfő.

A Bild cikke megjegyzi, Orbánt a legkevésbé zavarja az álláspontjait ért kritikák vihara. Sokszor kellett bírnia a kritikát, és visszanézve mindig igaza volt – így látja politikai életét a magyar miniszterelnök.

 – mondta. Később, amikor figyelmeztetett az európai migrációs politikára, „újra erősen kritizáltak”. Mindegy, hogy ki és milyen erőszakosan kritizálja: Orbán folytatja – mutat rá a lap.