A demokraták folyamatosan elpártolnak Bidentől

Napirendre kerültek Joe Biden jelenlegi amerikai elnök politikai jövőjével kapcsolatos kérdések vasárnap, amikor Camp Davidben, a hivatalos vidéki rezidencián gyűlt össze a családja. A múlt pénteki, Donald Trump előző amerikai elnökkel folytatott vitán ugyanis Bidennek nem sikerült túl fényesen szereplés, még a demokraták támogatottsága is csökkent. Szakértők szerint az elnök célja az volt, hogy cáfolja azokat a híreszteléseket, melyek szerint egészségi állapota miatt már nem képes ellátni feladatait, ám aligha sikerült neki, ellenben még több kérdést vetett fel és bizonytalanságot okozott.

Például nem egyszer belezavarodott mondanivalójába, és sokan felrótták neki, hogy következő elnöki ciklusáról alig esett szó, ám igyekezett megvédeni korábbi intézkedéseit.

Még azt is sürgették, hogy Biden rúgja ki vagy fokozza le azokat, akik felelősek kudarcért.

A család továbbra is azt gondolja, hogy Joe Biden jobb választás a nyugati nagyhatalom számára, mint Donald Trump, ám egyes híradások szerint tisztában vannak azzal, hogy az elnök nem ért el túl nagy sikereket a vitával. Közvetlen munkatársai szerint Bident arra kérték, pihenje ki magát a vita előtt, a jelek szerint azonban az elnök már túlságosan kimerült ahhoz, hogy egy elnökválasztási vitát lefolytasson – ennek ellenére a pozíciótól továbbra sem szándékozik visszalépni.

Támogatottsága viszont egyre csak csökken, egy friss felmérés szerint a független szavazók 68 százaléka azt szeretné, ha kiesne a 2024-es elnökválasztási versenyből.

Jamie Raskin demokrata képviselő az MSNBC amerikai televíziós csatornának adott interjújában utalt arra, párton belül felmerült, hogy mégsem Bident indítanák az idén ősszel esedékes elnökválasztáson.

Jill Biden first lady férje folytatódó támogatására kérte a Demokrata Párt vagyonos pénzügyi donorjait a vitán nyújtott gyenge teljesítményt követően szombaton több, zárt körben rendezett találkozón.

Raleigh, 2024. június 28. Joe Biden demokrata párti amerikai elnök és felesége, Jill Biden egy kampányrendezvényen az észak-karolinai Raleigh-ben 2024. június 28-án. Az elnökválasztást november 5-én tartják az Egyesült Államokban. MTI/AP/Evan Vucci Fotó: Evan Vucci

Joe Biden a Demokrata Párt vagyonos anyagi támogatóival találkozott felesége oldalán New York és New Jersey államban szombaton, két nappal azt követően, hogy az egybehangzó értékelések szerint alulmaradt az elnökjelölti televíziós vitában Donald Trumppal szemben.

Péntek hajnalban lezajlott a nagy izgalommal várt első választási csörte Donald Trump és Joe Biden között a novemberi elnökválasztás előtt. A történelem során először fordult elő olyan, hogy egy volt és egy jelenlegi amerikai elnök áll szemben egymással. A vita során Joe Biden nagyon alulteljesített, valóságos pánik uralkodott el a Demokrata Pártban az elnök rossz szereplése miatt. Mindeközben a nézők és kommentátorok szerint Trump egyértelműen dominálta és tarolt a vitán. – A különbség már a két jelölt bevonulásakor jól látható volt. Míg Donald Trump 78 évesen magabiztos, dinamikus volt, addig a 81 éves Joe Biden esetében beigazolódtak a vele kapcsolatos a félelmek: romló egészségi állapota miatt nem alkalmas arra, hogy ebből a vitából győztesként kerüljön ki – értékelte a vitát a Magyar Nemzet megkeresésére Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója, valamint az NKE John Lukács Intézet tudományos munkatársa.

Donald Trump volt amerikai elnök és republikánus elnökjelölt és Joe Biden amerikai elnökkel a CNN stúdiójában Atlantában, Georgia államban június 27-én Fotó: CHRISTIAN MONTERROSA / AFP

– Az elnökjelölti vita az Egyesült Államokban viszonylag régre nyúlik vissza. Az első 1960-ban volt John F. Kennedy és Richard Nixon között. Az idei elnöki vita azért váltott ki még nagyobb érdeklődést – nemcsak az Egyesült Államokban, hanem szerte a világban –, mert az előzetes felmérések alapján elmondható volt, hogy szoros lesz az őszi elnökválasztás. Az pedig, hogy 2025 januárjában ki lesz az Egyesült Államok következő elnöke, nemcsak az USA, hanem – kis túlzással – a világ sorsszempontjából is kulcsfontosságú. A másik, hogy a történelem során először fordult elő olyan, hogy egy volt és egy jelenlegi amerikai elnök áll szemben egymással – értékelte a péntek hajnalban zajló vitát a Magyar Nemzet megkeresésére Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója, valamint az NKE John Lukács Intézet tudományos munkatársa.

 – világított rá a szakértő, hozzátéve, hogy Joe Bidennek ez a vita arra szolgált volna, hogy eloszlassa azokat a kételyeket, amelyek az egészségügyi állapotával kapcsolatosan folyamatosan napirenden szerepelnek. Ezt nem sikerült megcáfolnia, sőt.

A témákról és a vitáról szólva Fekete Rajmund elmondta, hogy nyilvánvaló módon a témakörök ismertek voltak. A szakértő szerint Joe Biden szereplése nem volt meggyőző, sokszor összezavarodott, elbizonytalanodott.

 – mondta.

– ismertette az intézet igazgatója.

Leszerepelt Biden

A szakértő elmondta, hogy már a vita alatt megjelentek azok a negatív hangok az X-en a Demokrata Párthoz köthető szakemberektől, háttéremberektől, donoroktól, akik szerint Joe Biden rosszul teljesített az elnökjelölti vita során. A CNN által készített gyors közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 67 százaléka Donald Trumpot hozta ki győztesnek. A vita lezárultát követően a nagy amerikai lapok – kezdve a Politicótól a The New York Timeson át a Washington Postig – leginkább arról cikkeztek, hogy Joe Bidennek talán újra kellene gondolnia indulását még a demokrata konvenció előtt.

– mondta Fekete Rajmund.

A szakértő hozzátette, hogy a vitát követően pánikhangulat uralkodott el a Demokrata Pártban. Arról, hogy ilyen rövid idő alatt van-e esélyük új jelöltet felépíteni, Fekete Rajmund elmondta: Michelle Obama neve rendre felmerül, aki viszont kategorikusan el szokott zárkózni az elől, hogy elnök jelölt legyen. 

– mondta.

Hatalmas a nyilvánosság ereje, így befolyásolja a vita a választást

– Az eddigi felmérések szerint a viták nem nagyon változtatták meg az addigi trendeket. A CNN szerint tíz megkérdezettből nyolc azt válaszolta, hogy a mostani vita nem befolyásolta azt, hogy kire fog végül szavazni. Egy-két kivételre azonban korábbról akadt példa, mint 1960-ban John F. Kennedy és Richard Nixon között, ahol Kennedy az első vita során bizonyította elnöki kvalitásait és óriási ismeretségre tett szert – azt a vitát legalább 70 millióan nézték a televízióban. 1976-ban Jimmy Carter és Gerald Ford vitája, ahol Ford megjegyezte, hogy a Szovjetunió már nem dominálja Kelet-Közép-Európát. Eredetileg ismeretséget akart szerezni magának. Sikerült, csak épp ellenkezőleg. Amikor 1992-ben az idősebb Bush vitázott Bill Clintonnal, akkor egy adott ponton az órájára nézett, amit úgy értelmeztek, hogy unja az egészet és menne már. 2000-ben, amikor az ifjabb Bush vitázott Al Gore-al, akkor hiába, hogy Gore felkészültebbnek tűnt, látványosan sóhajtozott, miközben a kisebbik Bush válaszolt a kérdésekre. Ezt sokan arroganciának vélték – ismertette Fekete Rajmund.

Ez várható a következő vitáig

– A következő vitára szeptember 10-én került sor, amelyet az ABC fog közvetíteni. A szeptemberig tartó időszak mindkét félnek – mind a demokratáknak, mind a republikánusoknak – kiváló lehetőség lesz arra, hogy finomítsák az üzeneteiket, a kampánytechnikáikat. És ne feledjük, hogy júliusban a republikánus, augusztusban pedig a demokrata konvenció lesz. Az első elnökjelölti vitát követően azonban egyértelműen kijelenthető, hogy a demokraták előtt állnak nagyobb feladatok – zárta szavait Fekete Rajmund.

A kampányeseményeken a demokrata elnök mellett felesége, Jill Biden first lady érvelt, a többi között azzal, hogy „Joe nem pusztán a megfelelő személy az elnöki feladatra, hanem ő az egyetlen személy rá”.
Pénteken egy New Yorkban tartott kampányeseményen, az LMBTQ-közösség rendezvényén is Jill Biden biztatta férje támogatására az összegyűlteket.

Szintén pénteken Joe Biden Észak-Karolina államban választási gyűlésen vett részt, ahol beszédében kifejtette: 

Joe Biden és Donald Trump első 2024-es elnökjelölti vitáját csütörtökön Atlantában, a CNN stúdiójában helyszíni közönség nélkül tartották. A demokrata és a republikánus jelölt 90 percen keresztül fejtette ki nézeteit, és reagált a másik megállapításaira, előre megállapított témákban.

Több választott demokrata párti tisztségviselő folytatódó támogatásáról biztosította Joe Bident mint a párt elnökjelöltjét. Így nyilatkozott mások mellett Kamala Harris alelnök, Gavin Newsom kaliforniai kormányzó, valamint Hakeem Jeffries, a kongresszus alsóházában kisebbségben lévő demokrata képviselőcsoport vezetője.

A The New York Times liberális napilap pénteken délután szerkesztőségi cikkben szólította fel az elnököt arra, hogy lépjen vissza a választási indulástól. A befolyásos médium megállapítása szerint Joe Biden „nem az az ember, aki négy évvel ezelőtt volt”.

 – olvasható az írásban, amely hozzátette: Joe Biden „küszködött azzal, hogy kifejtse, mit szeretne elérni egy második elnöki ciklusban, és azzal is, hogy reagáljon Donald Trump provokációira”.
A The New York Times szerkesztőségi cikke arra a tényre is rámutatott, hogy az elnök többször nem volt képes befejezni a mondatot, amit elkezdett. A lap szerkesztőségi cikke arra az összegzésre jutott: 

Joe Biden kampánystábjának társigazgatója, Cedric Richmond az írásra közleményben reagált, amelyben elutasította az abban szereplő felszólítást, és megjegyezte, hogy a The New York Times 2020-ban sem Joe Bident támogatta a demokrata előválasztási folyamatban, „mégis jó vége lett a számára”.
A liberális napilap ugyanakkor 2020 novemberében, az elnökválasztáskor már Joe Biden mellett állt. A The New York Times 1956 óta hagyományosan a Demokrata Párt elnökjelöltjét biztosítja támogatásáról.

Borítókép: Joe Biden demokrata párti amerikai elnök és felesége, Jill Biden egy kampányrendezvényen az észak-karolinai Raleigh-ben 2024. június 28-án. Az elnökválasztást november 5-én tartják az Egyesült Államokban (Fotó: MTI/AP/Evan Vucci)