Zelenszkij: Kína és Oroszország aláássa a svájci békecsúcsot

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn Manilában találkozott ifjabb Ferdinand Marcos Fülöp-szigeteki elnökkel, és sürgette a térség vezetőit, hogy vegyenek részt a június 15-én Svájcban kezdődő Ukrajna-békecsúcson, miközben azzal vádolta Kínát és Oroszországot, hogy megpróbálják aláásni a rendezvényt.

Zelenszkij a látogatás előzetes nyilvános bejelentése nélkül, szigorú biztonsági intézkedések mellett érkezett a Fülöp-szigeteki fővárosba vasárnap este, miután a hétvégén felszólalt a szingapúri Shangri-La védelmi fórumon.

Az ukrán elnököt hétfőn katonai tiszteletadással fogadták az elnöki palotában, és a Marcosszal folytatott megbeszélés után el is utazott a Fülöp-szigetekről. A tárgyalás során Marcos ígéretet tett arra, hogy országa részt vesz a békecsúcson. „Örömmel hallom öntől, hogy részt vesz a béke irányába tett lépéseinkben. Ez egy nagyon erős jelzés” – mondta Zelenszkij Marcosnak.

Zelenszkij szerint Ukrajnának több mentálhigiénés szakemberre van szüksége katonái számára.

Marcos támogatásáról biztosította Zelenszkijt, és üdvözölte Ukrajna döntését, hogy idén nagykövetséget nyit Manilában, ami felgyorsítja a támogatások eljuttatását.

„Mi magunk is igyekeztünk elősegíteni a nemzetközi jog folyamatos betartását a világnak ezen a részén. Az önök előtt álló nehézségek hasonlóak, és egybeesnek a mi problémáinkkal, ezért a Fülöp-szigetek álláspontja mindig a béke előmozdítása lesz” – mondta Marcos.

Mindkét vezető kritikusan beszélt Kínáról a szingapúri fórumon, amelyen a világ minden tájáról, köztük Washingtonból és Pekingből is részt vettek vezető védelmi és kormányzati tisztviselők. A megbeszélésekre a Gázában és Ukrajnában zajló háborúk, valamint az indiai-csendes-óceáni térségbeli befolyásért az Egyesült Államok és Kína között kialakult rivalizálás miatti feszültség közepette került sor.

Zelenszkij azzal vádolta Kínát, hogy Oroszországhoz hasonlóan akadályozza a békecsúcs megtartását.

„Sajnálatos módon Kína azon munkálkodik, hogy más országok se képviseltessék magukat a békecsúcson” – mondta az ukrán elnök.

Kína jelezte, hogy elnöke, Hszi Csin-ping nem vesz részt a svájci találkozón, Joe Biden amerikai elnök pedig alelnökét, Kamala Harrist küldi el a találkozóra. Az ukrán elnök elmondta, hogy mostanáig 107 ország vállalta, hogy részt vesz a június 15-16-ra tervezett konferencián, és sürgette az ázsiai-csendes-óceáni térség országait, hogy csatlakozzanak.

Négy hónapnyi szünet után újabb fogolycsere történt Ukrajna és Oroszország között - volt olyan ukrán katona, aki a háború első hetei óta, vagyis több mint két éve volt orosz fogságban. Eközben az ukrán elnök minden eddiginél szélesebb körű engedélyt kér ahhoz, hogy a nyugatról kapott fegyverekkel orosz területeket támadjon - Volodimir Zelenszkij azt szeretné, ha Oroszország-szerte bármilyen katonai repteret célba vehetne a nyugati fegyverekkel. Az ukrán frontról közben orosz sikerekről érkeztek hírek.

Egymás után érkeztek a hadifoglyokkal teli buszok Oroszországba. Az Egyesült Arab Emírségek közvetítésének köszönhetően a hétvégére az orosz és az ukrán oldalon egyaránt 75-en térhettek haza, többségükben katonák. A legutóbbi fogolycsere négy hónappal ezelőtt volt – hangzott el az M1 Híradó című műsorában, vasárnap.

„Élek és egészséges vagyok. Kaptam egy telefont, hogy el tudjam nektek mondani. Ebéd után újra hívlak titeket”- számolt be a szüleinek az örömhírről egy orosz katona.

A fogolycserék hírének az ukrán oldalon is nagyon örültek. A kiszabadult katonák között vannak olyanok, akik a háború eleje óta több mint két évet töltöttek fogságban.

„2022 március hetedikén estem fogságba. Egészen mostanáig Belgorod megyében őriztek” – mondta egy ukrán katona.

A további fogolycserék kérdése a június közepére meghirdetett svájci békekonferencia témai között is megtalálható. Erről az ukrán elnök beszélt, aki a hétvégén Szingapúrba utazott, hogy részt vegyen az ázsiai országok biztonságpolitikai fórumán.

Volodimir Zelenszkij a találkozón kiemelte: szeretné, ha országa szélesebb körű engedélyt kapna az orosz területek elleni támadásokhoz.

„Hálásak vagyunk Joe Bidennek, amiért engedélyezte a HIMARS rakétarendszerek használatát a Harkivval szomszédos orosz területek ellen, ugyanakkor ez nem lesz elég. Az orosz repterekről azért indíthatnak támadásokat ellenünk, mert tudják, hogy Ukrajna nem fog visszalőni és a védekezéshez sincsenek meg a megfelelő eszközeink” – fogalmazott az ukrán elnök.

Az ukrán fronton közben orosz sikerekről számoltak be. A moszkvai védelmi tárca közlése szerint csapataiknak a hétvégére sikerült elfoglalniuk két Harkiv megyei települést, Ivanivkát és Beresztovét. Az ukrán hadvezetés nem kommentálta az orosz állításokat.

A szingapúri fórumon a német hadsereg vezérkari főnöke is részt vett. A katonai vezető szerint az orosz mozgósításokra az a helyes válasz, ha Németország is fegyverkezni kezd.

„Stratégiai szinten azt látjuk, hogy Oroszország a következő 5-8 éven belül teljesen újraszervezi a haderejét. Ez azt jelenti, hogy 2029-ig fel kell készülnünk a lehető legrosszabbra” – mondta Carsten Breuer, a német hadsereg vezérkari főnöke.

Az ukrán fronton közben orosz sikerekről számoltak be. A moszkvai védelmi tárca közlése szerint csapataiknak a hétvégére sikerült elfoglalniuk két Harkiv megyei települést, Ivanivkát és Beresztovét. Az ukrán hadvezetés nem kommentálta az orosz állításokat.

Ezalatt Franciaországban a normandiai partraszállás 80. évfordulójára készülnek. A szövetségesek által 1944 június hatodikán elindított hadművelet fordulópontot jelentett a II. világháborúban.

A házigazda, Emmanuel Macron francia elnök amerikai és ukrán kollégáját is meghívta a jövő heti rendezvénysorozatra, hogy Ukrajna további támogatásáról tárgyaljanak.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az orosz hadvezetés „nevet” az ukránokon, amiért a korlátozások miatt nem tudják bevetni a nyugati fegyvereket orosz területeken lévő célpontok ellen.

Zelenszkij a The Guardian című baloldali brit napilapnak adott, szombaton megjelent interjúban úgy fogalmazott: a békében élő nyugati országoknak „más prioritásaik” vannak, és „érthető módon nem osztják” Ukrajna sürgető egzisztenciális meggondolásait.

Az elnök szerint Oroszország az Ukrajnának szánt nyugati fegyverszállításoknál gyorsabban pótolja hadseregének fegyverveszteségét.

Zelenszkij bírálta, hogy a nyugati országok korlátozzák az általuk szállított fegyverek oroszországi bevetését. „Teljesen logikátlan, hogy bár vannak nyugati fegyvereink, de csak nézhetjük a gyilkosokat, a terroristákat, akik az orosz oldalról gyilkolnak bennünket. Azt hiszem, néha még nevetnek is ezen a helyzeten, mert tudják, hogy látjuk őket, de nem tudjuk őket elérni” – fogalmazott az ukrán államfő.

A The Guardian felidézi, hogy Joe Biden amerikai elnök röviddel az interjú elkészítése után valamelyest enyhítette az amerikai fegyverek oroszországi bevetésének tilalmát, de ez csak a Harkiv környéki határterületekre vonatkozik, az orosz területek elleni mélységi csapásmérés tilalma változatlanul érvényes.

Zelenszkij az interjúban kijelentette: az ellenkező értelmű hírekkel szemben Nagy-Britannia sem adott „száz százalékos hozzájárulást” ahhoz, hogy Ukrajna orosz területeken lévő célpontok ellen használhassa a brit fegyvereket.

Az ukrán elnök szerint „a Fehér Ház köntörfalazása emberéletekbe került”.

Hozzátette: továbbra sem érkezik elégséges mennyiségű amerikai fegyverzet ahhoz, hogy újabb ukrán dandárokat lehessen felszerelni az északkeleti országrészben elő renyomuló orosz alakulatok visszaszorítására.

Zelenszkij hangsúlyozta ugyanakkor, hogy „senki nem vádol senkit, ott tartunk, ahol tartunk, harcolunk, és mindennap meg kell találnunk a kiutat az adott helyzetből”.

Legkevesebb három ember meghalt, több mint húsz pedig megsérült, amikor egy lakóházat ért orosz rakétacsapás Harkivban. Az orosz hadsereg azért indított átfogó támadást a kelet-ukrajnai régió ellen, hogy a térségből ne indíthassanak légicsapást orosz területekre.

Az M1 Híradóban bemutatott felvételen lánya és felsége után kiabál egy idős férfi Harkivban, miután otthonát orosz rakétatámadás érte, a családja pedig a törmelék alatt rekedt. Az ötszintes lakóház két találatot kapott egymás után péntek hajnalban. Három emelet teljesen összeomlott, a romok több embert is maguk alá temettek. A második légicsapás miatt pedig a kiérkező mentőcsapatok tagjai is megsérültek.

„A második robbanás erősebb volt, azután kezdett összeomlani minden. Az első után csak az üvegek törtek ki, ezért kimentünk a lépcsőházba összesöpörni a szilánkokat. A férjem visszament a lakásba a telefonjáért, és akkor rászakadt a ház” – mondta egy nő.

Közben a várostól északkeletre, a határ közelében azon dolgoznak ukrán katonák, hogy megállítsák az oroszok előnyomulását.

A térségben ugyanis húsz nappal korábban ismét átfogó szárazföldi támadást indított Moszkva, csapatai több határ menti települést is elfoglaltak. Az egyik ukrán egység tagjai drónokkal dobnak bombákat az orosz állásokra, szerintük így akár páncélosokat is megsemmisíthetnek.

„Bármilyen célpont lehet, a gyalogos katonáktól a tankokig, csak azt kell változtatnunk, hogy milyen robbanóanyagot használunk” – magyarázta az ukrán egység parancsnoka.

A harcok közeléből tömegével evakuálják a polgári lakosságot, leginkább időseket, akik nehezen hagyják hátra otthonukat, mert sokuknak nincs hová menni.

A lakosság mentésében főként önkéntesek vesznek részt, van, aki közönséges személyautóval járja a harkivi régiót, hogy biztonságba vigye az embereket. A civilek kitelepítését a frontvonal több pontján pszichológusok is segítik.

„Az emberek megszokták a háborút, tavaly sokkal többen voltak, akik hajlandók voltak elmenni. Most azok, akik eddig túlélték, úgy gondolják, ha ezt két évig túléltem, akkor már semmi nem fog velem történni, de ez csak egy illúzió” – nyilatkozta egy ukrán szakember.

A harkivi régió elleni hadműveletet a moszkvai vezetés az orosz területek ellen indított akciókkal indokolta. A határ túloldalán fekvő Belgorod régióban ugyanis az elmúlt időszakban megszaporodtak a légitámadások, ezért az oroszok egy biztonsági zónát alakítanak ki a határ mentén. Kijev szerint azonban az új offenzívával csak az ukrán csapatokat akarják elvonni a front többi részéről.