Zelenszkij a frontvonalra látogatott

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán bejelentette, hogy a kelet-ukrajnai Donyeck megyében húzódó frontvonalon fekvő Pokrovszkba látogatott.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amint a 110., Mark Bezrucska vezérezredesről elnevezett külön gépesített dandár helyszínén tett látogatást a donyecki régióban. Fotó: Ukrán elnöki sajtószolgálat Forrás: AFP

– mondta el Pokrovszk várostáblája előtt állva Zelenszkij a Telegramon szerdán közzétett videóban.

Ukrán jelentések szerint az orosz hadsereg Pokrovszk térségében heves támadásokat indított az utóbbi időben. Május végén az ukrán vezérkar elismerte, hogy az orosz erők „bizonyos sikereket” értek el a térségben, írta az MTI.

Zelenszkij a dicséretek mellett bírálatot is megfogalmazott azokkal a kormányzati tisztviselőkkel szemben, akiknek ott kellene lenniük a front közelében, döntéseket hozniuk nehéz helyzetekben, amelyek Kijevből nem láthatók. 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn leváltotta Jurij Szodolt, az ukrán egyesített erők parancsnokát.

Stansstad, 2024. június 16. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ukrajnai békekonfrencia végén tartott sajtóértekezleten a svájci Luzern közelében fekvõ Stansstadban a tanácskozás második napján, 2024. június 16-án. MTI/EPA/Keystone/Alessandro Della Valle Fotó: Alessandro Della Valle

Zelenszkij esti videóüzenetében tett bejelentésében nem indokolta Szodol menesztését, mindössze annyit közölt, hogy helyére 

Hnatov a déli hadszíntér parancsnokhelyetteseként szolgált 2022 óta és kulcsszerepet játszott Herszon részeinek visszafoglalásában. 2023 tavaszán Bahmut védelmét irányította, amely város végül több hónapnyi heves harcokat követően orosz kézre került.

Újabb fogolycserét hajtott végre Oroszország és Ukrajna az Egyesült Arab Emírségek közvetítésével, összesen 180-an szabadulhattak a fogságból – közölték az orosz és az ukrán hatóságok.

Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint ukrán hadifogságba esett 90 orosz katona térhetett vissza hazájába, akiket 90 ukrán hadifogolyra cserélték ki.

„Június 25-én tárgyalások eredményeként a kijevi rezsim ellenőrzése alatt álló területről 90 orosz katonát hoztak vissza, akiket a fogságban életveszély fenyegetett. Cserébe az ukrán hadsereg 90 katonáját adták át” – áll a közleményben, amely egyben felhívja a figyelmet az Egyesült Arab Emírségek humanitárius jellegű közvetítői szerepére a fogolycserében.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szintén megerősítette, hogy 90 ukrán hadifogoly szabadulhatott ki az orosz fogságból. Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője szerint a most szabadult katonák között olyanok is vannak, akik 2022-ben a mariupoli Azovsztal acélmű védelmében vettek részt, illetve a csernobili atomerőmű rövid időre történt elfoglalásakor kerültek fogságba.

Hatból négy frontszakaszon előre nyomult az orosz hadsereg Ukrajnában az elmúlt nap folyamán, miközben három ukrán ellenrohamot vert vissza a donyecki régióban – közölte kedden az orosz védelmi minisztérium.

Az orosz összegzés szerint az ukrán hadseregnek több mint 2300 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a frontvonalon.

A minisztérium a nap folyamán megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett egyebek mellett két haditechnika- és egy lőszerraktárt, egy harckocsit, hat páncélozott harcjárművet, nyolc amerikai M777-es, két M198-as és egy brit FH-70-es vontatott tarackot, amerikai HIMARS sorozatvető négy rakétáját, továbbá 79 drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek kedden ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Rosztov megye légterében lelőttek egy Ukrajnában felbocsátott léggömböt.

Szvetlana Petrenko, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) szóvivője kedden bejelentette: Moszkva bizonyítani tudja, hogy az ukrán hadifoglyokat fogolycserére szállító orosz IL-76-os repülőgépet Belgorod közelében január 24-én amerikai Patriot rakétarendszerrel az ukrán hadsereg lőtte le. Közölte, hogy a gép lezuhanásának helyszínén testrészeket és két Patriot irányított légvédelmi rakéta részeit találták meg.

Az első rakéta robbanótöltete a szóvivő beszámolója szerint mintegy négyezer méteres magasságban, a pilótafülke előtt, felülről, bal oldalon lépett működésbe. A második rakéta nem érte el a célt, és megsemmisítette magát.

Petrenko szerint a nyomozás most a „terrorcselekményért” felelős konkrét személyek azonosítására összpontosít.

Igor Kirillov altábornagy, az orosz fegyveres erők sugár-, vegyi- és biológiai védelmi csapatainak parancsnoka kedden videón közölt sajtótájékoztatóján azt hangoztatta, hogy a nyugati országok továbbra is szállítanak Ukrajnába „piszkos bomba” előállítására alkalmas radiokémiai anyagokat, amelyeket később „idegen zászló alatt” lehet majd felhasználni.

A tábornok szerint a fő szállítási útvonalak Lengyelországon és Románián keresztül vezetnek, a logisztikai és pénzügyi kérdéseket pedig Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője személyesen felügyeli.

A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) kedden elfogatóparancsot adott ki Szergej Sojgu, az orosz biztonsági tanács titkára, valamint Valerij Geraszimov, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke ellen az ukrajnai háború során 2022. október 10. és 2023. március 9. között elkövetett állítólagos háborús bűncselekmények miatt.

A hágai székhelyű bíróság közleménye szerint az elfogatóparancs kiadását az indokolta, hogy Sojgu, aki a vizsgált időszakban Oroszország védelmi minisztere volt, és Geraszimov, aki akkor a védelmi miniszter helyetteseként szolgált, feltételezhetően felelős polgári objektumok elleni támadások elrendelésével elkövetett háborús bűncselekményért, a polgári lakosságnak vagy polgári objektumokban okozott károkért, valamint emberiesség elleni bűncselekmények elkövetéséért.

Alapos okkal feltételezhető, hogy a két érintett büntetőjogi felelősséget visel a fent említett bűncselekményekért,

mivel saját maguk, illetve közösen, vagy másokon keresztül követték el, vagy rendelték el a bűncselekményeket – írták.

Alapos okkal feltételezhető továbbá, hogy a két gyanúsítottat felelősség terheli az orosz fegyveres erők által az ukrán elektromos infrastruktúra ellen legalább 2022. október 10. és 2023. március 9. között végrehajtott rakétacsapásokért.

Az állítólagos támadások polgári objektumok ellen irányultak, és azon létesítmények esetében, amelyek az adott időpontban katonai célpontnak minősülhettek, a várható járulékos polgári veszteségek és károk egyértelműen túlzottak voltak a várt katonai előnyhöz képest.

A bíróság megjegyezte, a nemzetközi humanitárius jog egyik alapvető célkitűzése a polgári lakosság védelme a fegyveres konfliktusokban.

A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésével gyanúsított Sojgu és Geraszimov cselekedetei tehát a polgári lakosság elleni cselekmények többszörös elkövetésével járó magatartásnak minősülnek – szögezték le.

Alapos okkal feltételezhető, hogy a gyanúsítottak szándékosan okoztak szenvedést vagy súlyos testi, illetve mentális vagy fizikai sérüléseket a polgári lakosságnak. Ezért büntetőjogi felelősséget viselnek emberiesség elleni bűncselekményért – tette hozzá indoklásában a Nemzetközi Büntetőbíróság.