Az amerikai külügyminisztérium közleménye szerint a büntetőintézkedések célja „az orosz háborús gazdaság gyengítése”. Az intézkedéseket Oroszország Ukrajna elleni háborúját közvetlenül vagy közvetett módon segítő szereplők ellen hozták a bányászattól, az elektronikai és hadiiparon át a szállítási szolgáltatásokig.

Krivij Rih, 2024. június 12. Az ukrán Állami Katasztrófavédelmi Szolgálat képén romok között dolgoznak mentők Krivij Rihben 2024. június 12-én, miután orosz rakétatámadás érte a kelet-ukrajnai Dnyipropetrovszki területen fekvő várost. Ukrán források szerint nyolc ember életét vesztette. MTI/EPA/Ukrán Állami Katasztrófavédelmi Szolgálat Fotó: -

A szankciós listán szerepel kínai hadiipari vállalkozás, a Poly Technologies Inc. és több más kínai székhelyű vállalat, amely kettős célból felhasználható árucikkeket szállít orosz vállalkozásoknak, azaz olyan termékeket, amelyek a polgári felhasználás mellett hadiipari célokra is alkalmasak.

Szankció alá kerültek belarusz vállalkozások, amelyek orosz hadiipari kapcsolatokkal rendelkeznek, valamint több cégvezető. Ugyancsak büntetőintézkedéseket vezetett be az amerikai kormányzat moldovai székhelyű légiipari vállalkozások ellen, amelyek a bejelentés szerint alkatrészek és elektronikai eszközök beszállítójaként tartottak fenn kapcsolatot orosz partnercégekkel.

Egyesült arab emírségekbeli és törökországi vállalkozások szintén szerepelnek a szankcióval sújtott cégek listáján, így légiipari vállalkozások és egyéb termékeket gyártó vállalatok, illetve logisztikai és szállítási szolgáltatásokat nyújtó cégek. Török részről büntetőintézkedés alá került olyan hajózási vállalkozás is, amely javítási munkát végzett el már szankció alatt lévő, orosz érdekeltségű hajókon.

Az intézkedések legtöbb célpontja oroszországi székhelyű, és érintenek hadiipari, energetikai és bányászati, valamint mérnöki szolgáltatást nyújtó cégeket. A büntetés alá vont cégek több vezetőjét is személyre szóló szankcióval sújtotta az Egyesült Államok, ahogy több orosz hivatalos személyt is, így a Moszkva által elismert Krími Köztársaság és Luhanszki Népköztársaság vezető tisztségviselői közül többeket.

Az amerikai szankciók értelmében az érintettek Egyesült Államokban és amerikai érdekeltséghez tartozó intézményekben őrzött vagyonát zárolják, valamint megtiltják amerikai vállalkozások számára, hogy üzleti kapcsolatot tartsanak fenn velük.

Ennyibe kerülnek az Oroszországgal szemben hozott szankciók nekünk

Az Európai Unió 2021 és 2023 között több mint 630 milliárd dollárt költött az orosz gáz pótlására, majdnem annyit, mint korábban nyolc év alatt orosz energiahordozó vásárlására.

Igor Szecsin, a Rosznyeft orosz olajipari óriáscég vezérigazgatója Mikhail Mishustin orosz miniszterelnök és Mohammed bin Abdulrahman bin Jassim Al Thani katari miniszterelnök és külügyminiszter találkozóján Moszkvában 2023 júniusában. (Fotó: Dmitrij Asztahov / Szputnyik / AFP) Fotó: Dmitrij Asztahov / Szputnyik / AFPAz Európai Unió 2021 és 2023 között több mint 630 milliárd dollárt költött az orosz gáz pótlására. Igor Szecsin, a Rosznyefty vezetője a szentpétervári nemzetközi gazdasági fórumon (SPIEF) értékelte a régió kiadásait – idézte őt a Vesti csatorna. A vezető szerint az EU két év alatt majdnem annyit költött, mint korábban nyolc év alatt orosz energiahordozó vásárlására.

Korábban Holly Eliatt, az amerikai CNBC rovatvezetője azt mondta, hogy Oroszország arra használja az SPIEF-et, hogy új kapcsolatokat alakítson ki számos ázsiai, afrikai és latin-amerikai országgal, valamint hogy megerősítse az együttműködést az orosz olaj és gáz kelet-európai, szlovákiai és magyarországi vásárlóival. Eliatt szerint a Nyugatot bosszantja, hogy Oroszországnak sikerült a szankciókkal és a kereskedelmi korlátozásokkal az új valósághoz igazítania gazdaságát, többek között az olaj- és gázszektorban – írja a Lenta.ru

Kína szankciókat vezetett be amerikai hadiipari cégek ellen

Kína szankciókat vezetett be tizenkét amerikai vállalattal szemben, amiért fegyvereket adtak el Tajvannak, és válaszul a kínai vállalkozásokat ért Oroszországgal való együttműködés miatti korlátozásokra.

Us,America,Flag,On,Blue,Ship,And,China,Flag,On

Amerikai és kínai zászlók Fotó: Dilok Klaisataporn

A kínai külügyminisztérium megtorló intézkedéseket jelentett be az amerikai hadiipari komplexumhoz (MIC) kapcsolatban álló vállalatok és azok felső vezetése ellen. A korlátozások reakciók voltak Tajvan amerikai felfegyverzésére és a kínai vállalatok elleni szankciókra az állítólagos oroszországi kapcsolataik miatt, írja a Vedomosti.

Flags,Of,Usa,And,China,-,Concept,For,Relations,Between — *Fotó: Roman_studio*

Az Egyesült Államok egy ideje figyelmen kívül hagyta Kína objektív és tisztességes helyzetét és konstruktív szerepét az ukrán válságban, és válogatás nélkül illegális, egyoldalú szankciókat vetett ki számos kínai vállalat ellen az úgynevezett Oroszországgal kapcsolatos tényezők alapján

– közölte a kínai külügyminisztérium.

Ugyanakkor a kínai külügy megjegyzi, hogy az Egyesült Államok továbbra is fegyvereket ad el Tajvannak, és ezzel beavatkozik Kína belügyeibe. E tekintetben Kína ellenintézkedéseket hozott a katonai és űrtechnikai berendezések, lőszerek, lég- és rakétavédelmi rendszerek, szoftverek fejlesztésére szakosodott amerikai vállalatok ellen.

A szankciós lista a következő cégeket tartalmazza: Lockheed Martin rakéták és tűzvezérlés, Lockheed Martin Aeronautics, Javelin Joint Venture, Raytheon rakéták, General Dynamics Ordnance and Tactical Systems, General Dynamics Information Technology, General Dynamics Mission Systems, Intercoastal Electronics, System Studies and Simulation, Iron Mountain Solutions Alkalmazott Technológiai Csoport és Arcient. E vállalkozások több vezetőjére is korlátozások vonatkoztak.

FRA : PARIS : Salon du Bourget — *General Dynamics F–16 Fighting Falcon (Fotó: Hans Lucas/AFP/Arthur N. Orchard)*

Május 1-jén az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma 20 kínai vállalatot vett fel az SDN-listára az Oroszországgal való együttműködés miatt. A washingtoni lépés magában foglalta a meglévő korlátozások megkerüléséhez nyújtott segítséget, valamint az orosz hadiipari komplexum fejlesztésének feltételezett támogatását.

Liu Pengyu, a washingtoni Kínai Nagykövetség sajtótitkára úgy reagált, hogy Peking továbbra is megvédi törvényes jogait a más országokkal folytatott kereskedelmi kapcsolatokhoz, és Kína Oroszországgal folytatott gazdasági együttműködése nem irányul harmadik országok ellen.

Vlagyimir Putyin orosz elnök május 17-én kínai látogatása során azt mondta, hogy az Egyesült Államok lépései, különösen a hatóságok által a Kínából származó áruimportra kivetett vámok emelése a tisztességtelen verseny példája. Szerinte ennek a politikának az az oka, hogy a kínai áruk, köztük az autók minősége jobb lett, és veszélyezteti az amerikai gyártókat.

Újabb szankciók Oroszország ellen