Újabb 250 ukrán katona holttestét szállították haza

Kétszázötvennégy elesett ukrán katona holttestét szállították haza Ukrajnába – közölte pénteken a hadifoglyokkal való bánásmódért felelős ukrán koordinációs központ a Telegramon.

A közlemény szerint 221 katona Donyeck környékén, 25 Zaporizzsja térségében, négyen a luhanszki fronton estek el, négy katonai holttestét pedig oroszországi hullaházakból szállították haza.

Az ukrán védelmi minisztérium honlapján nyilvánosságra hozott közleményében azt írta, hogy

az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború bő két évvel ezelőtti kezdete óta több mint százféle különféle típusú lőszert kodifikáltak és engedélyeztek az ukrán hadseregben használatra, ezek közel felét 2024 eleje óta. A használatra engedélyezett lőszertípusok túlnyomó többsége a hazai védelmi ipar terméke

– emelte ki a tárca.

Hozzátette: ezek közé tartoznak kézi lőfegyverekhez, közelharci fegyverekhez használt lőszerek, valamint aknavetőaknák és különféle kaliberű és célú tüzérségi lövedékek. Ezen felül mintegy hatvan fajta lőszer bevetését hagyta jóvá a minisztérium különféle típusú drónokhoz.

„Mindegyiket hazai vállalkozásoknál fejlesztették ki. Ezek között vannak kombinált hatású, nagy robbanásveszélyes és többcélú lőszerek is” – fejtette ki a tárca.

Mikola Olescsuk altábornagy, a légierő parancsnoka a Telegramon közölte, hogy péntekre virradó éjjel Oroszország 31 légicsapást mért Ukrajnára, bevetett 14 rakétát és 17 kamikaze drónt. Az ukrán légvédelem ezek közül hét rakétát és 17 drónt semmisített meg a levegőben.

Az északkelet-ukrajnai Szumi megye katonai adminisztrációja pénteken arról adott hírt, hogy az orosz erők a régióban egy drónnal csapást mértek egy menetrend szerint közlekedő buszra, amelyben 19 utas tartózkodott, közülük három megsérült.

Az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat a Telegramon arról tájékoztatott, hogy éjjel az orosz hadsereg légicsapásokat hajtott végre a harkivi régió frontvonal menti települései ellen, aminek következtében több helyen tüzek keletkeztek, de senki sem sérült meg.

Viktorija Ruban, a katasztrófavédelem Kijev megyei részlegének szóvivője elmondta, hogy a tűzoltók már harmadik napja küzdenek a lángok megfékezésével a régió egyik ipari létesítményében, amelyben szerda délelőtt tört ki tűz egy orosz támadás következtében.

A vezérkar legfrissebb, pénteki összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg meghaladta az 524 ezret. Az ukrán erők csütörtökön megsemmisítettek egyebek mellett nyolc orosz harckocsit, 48 tüzérségi és három légvédelmi rendszert, valamint 22 drónt.

Ukrajna további tíz országgal tárgyal kétoldalú biztonsági megállapodás megkötéséről

– hozta nyilvánosságra pénteken Volodimir Zelenszkij elnök az elnöki iroda oldalán.

Kiemelte, hogy nagyon elégedett az Egyesült Államokkal és Japánnal csütörtökön megkötött megállapodásokkal, és emlékeztetett arra, hogy Ukrajna immár kétoldalú biztonsági megállapodásokat kötött a legfeljettebb ipari országokat tömörítő G7 valamennyi tagjával.

Hozzátette, hogy Ukrajna eddig 17 ilyen megállapodást írt alá. Zelenszkij rámutatott arra, hogy az Egyesült Államokkal kötött megállapodás tartalmaz rendelkezéseket Patriot légvédelmi rendszerek és F-16-os vadászgépek szállítására vonatkozóan.

Észak-Korea csaknem ötmillió tüzérségi lövedéket szállíthatott már Oroszországnak, és Vlagyimir Putyin orosz elnök várhatóan még további szállítmányokat fog kérni közelgő phenjani látogatásán – állította Sin Vonsik dél-koreai védelmi miniszter a Bloomberg News hírügynökségnek adott, pénteken megjelent interjújában.

Szöul annyit észlelt, hogy legkevesebb tízezer konténer érkezett Észak-Koreából Oroszországba, ezek 4,8 millió olyan lövedéket tartalmazhattak, amelyet az orosz erők az Ukrajna elleni támadásokhoz használnak.

Állítása szerint Észak-Korea több tucat ballisztikus rakétát is eljuttatott orosz partnerének.

A lőszerekért cserébe Moszkva harckocsikat és harci repülőgépeket küldött Phenjannak, illetve olyan technológiát is átadott, amely segítheti az észak-koreaiak kémműhold-telepítési programját.

Az orosz elnök tavaly szeptemberben tárgyalt Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel Oroszországban, aminek következtében fellendült a kereskedelem a két szomszédos ország között. A Phenjantól azóta Moszkvának küldött lőszerek mennyisége feltehetően jelentősen meghaladta azt, amennyivel az Egyesült Államok és az Európai Unió támogatta Ukrajnát ebben az időszakban – írta a Bloomberg.

Sin Vonsik elmondta: Phenjan hatalmas összegeket fordít rakétaprogramjára, tavaly a rakétakísérletekre mintegy egymilliárd dollárt költöttek.

„Észak-Korea nem vesz tudomást az országban élők nehézségeiről, hogy végrehajthassa a rakétakísérletekkel kapcsolatos provokációit. Az erre fordított összeg elegendő lenne arra, hogy egy éven keresztül kiküszöböljék az élelmiszerhiányt”

– mondta a dél-koreai miniszter.

Vlagyimir Putyin jövő héten utazik el ismét Phenjanba a Donga Ilbo című dél-koreai napilap értesülése szerint. A 38 North nevű, Észak-Koreával foglalkozó elemzőintézet kedden azt közölte: műholdfelvételeken látszik, hogy Phenjan készül az orosz elnök látogatására. Feltehetően katonai díszszemlét előkészítő építkezések folynak Phenjan belvárosában, a Kim Ir Szen egykori elnökről elnevezett téren, és a főváros fő repülőterén is láthatóan felszabadítottak helyet Putyin fogadására.

Ukrajnának semleges, katonai blokkon kívüli és atommentes státuszt kell betöltenie, és végre kell hajtania az ország demilitarizálását és nácitlanítását – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken az orosz külügyminisztérium vezetőségével tartott megbeszélésen Moszkva békefeltételeit ismertetve.

Putyin szerint minden Oroszország elleni nyugati szankciót fel kell oldani. Emellett, mint mondta, nemzetközi szerződésekben kell lefektetni, hogy a Krím, Szevasztopol, a donyecki és a luhanszki régió, valamint Zaporizzsja és Herszon megye Oroszország jogalanya azon határok szerint, ahogy Ukrajna részévé vált.

„Természetesen teljes mértékben biztosítani kell az ukrajnai orosz ajkú polgárok jogait, szabadságát és érdekeit”

– hangoztatta az orosz államfő egy nappal az Ukrajnáról Svájcban tartandó békekonferencia előtt, amelyre Oroszországot nem hívták meg.

„Amint Kijev beleegyezik az eseményeknek a ma javasoltakhoz hasonló menetébe, beleegyezik csapatainak teljes kivonásába a Donyecki Népköztársaságból, a Luhanszki Népköztársaságból, valamint Zaporizzsja és Herszon megyékből, és ténylegesen megkezdi ezt a folyamatot, készek vagyunk haladéktalanul megkezdeni a tárgyalásokat” – mondta az orosz elnök.

„Amint Kijev kijelenti, hogy készen áll egy ilyen megoldásra, és megkezdi a csapatok tényleges kivonását ezekből a régiókból, valamint hivatalosan is bejelenti a NATO-csatlakozás elutasítását, részünkről azonnal, még abban a percben elhangzik a parancs a tűz beszüntetésre és a tárgyalások megkezdésére”

– tette hozzá.

Kijelentette, hogy Oroszország ebben az esetben szavatolja az ukrán egységek és alakulatok akadálytalan és biztonságos visszavonulását. Hangsúlyozta, hogy Moszkva kész „akár holnap” tárgyalóasztalhoz ülni.

„Megértjük mindemellett a jogi helyzet sajátosságát, de ott legitim hatóságok vannak, még az (ukrán) alkotmánnyal összhangban is” – mondta Putyin, az ukrán parlamentet nevezve meg törvényesnek a végrehajtó hatalom képviselőivel szemben.

Hangsúlyozta, hogy nem a konfliktus befagyasztására, hanem annak végleges lezárására irányuló békejavaslatot terjesztett elő. Arra figyelmeztetett, hogy a konfliktus folytatódása esetén a helyszíni realitások meg fognak változni, és akkor „a tárgyalások feltételei is mások lesznek”.

„Úgy vélem, Oroszország egy olyan opciót javasol, amely lehetővé teszi, hogy valóban véget lehessen vetni a háborúnak Ukrajnában. Vagyis a történelem egy tragikus oldalának átlapozására szólítunk fel. És még ha ez nehéz is, fokozatosan, lépésről lépésre, de kezdjük el helyreállítani a bizalmi és jószomszédi kapcsolatokat Oroszország és Ukrajna között, valamint egész Európában”

– hangoztatta Putyin.

Beszédében arra is kitért, hogy 2022 márciusában Oroszország még beleegyezett volna Herszon és Zaporizzsja visszaadásába, de, mint mondta, a népszavazás nyomán ezek a területek már Oroszországhoz tartoznak, és ez a kérdés szóba sem kerülhet. Emlékeztetett arra, hogy Moszkva nyolc éven át nem ismerte el a donyecki és luhanszki „népköztársaságok” függetlenségét, mert meg akart állapodni Ukrajnával.

Putyin kifejezte Oroszország készségét a párbeszédre a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetében (ODKB) és a Sanghaji Együttműködési Szervezetben való partnereivel, valamint a nyugati, köztük az európai államokkal, hogy megkezdjék az eurázsiai biztonság oszthatatlan rendszerének létrehozását.

Határtalan kalandorsággal vádolta meg azokat a nyugati politikusokat, akik a legnagyobb atomfegyver-arzenállal rendelkező Oroszország stratégiai legyőzésére szólítanak fel.

„Elfogadhatatlanul közel kerültünk ahhoz a ponthoz, ahonnan már nincs visszaút”

– fogalmazott Putyin.

„Az Európát fenyegető veszély nem Oroszországtól ered, az európaiakra a legfőbb veszélyt az Egyesült Államoktól való kritikus és egyre növekvő, már-már totális függőségben rejlik a katonai, a politikai, a technológiai, az ideológiai és az információs szférában. Európát egyre inkább a globális gazdasági fejlődés perifériájára szorítják ki, a migráció és más akut problémák káoszába süllyesztik, megfosztják nemzetközi szubjektivitásától és kulturális identitásától” – mondta az orosz elnök.

Úgy vélekedett, hogy idővel a BRICS az egyik legfontosabb szabályozó intézménnyé válik. Közölte, hogy Oroszország növekvő érdeklődést lát a tömörülés iránt, és elősegíti az új tagállamok zökkenőmentes felvételét.