Több orosz gáz érkezik Európába, mint amerikai

Továbbra is jelentős szerepet játszik Európa energiaellátásában Oroszoroszág, idén májusban a gázimport 15 százalékát adta, szemben az amerikai 14 százalékkal. Az energiapiac alakulását követő elemzők szerint azonban fordulhat a trend, mivel az Egyesült Államok tovább fejleszti az LNG-szállítási kapacitásait, és visszaszerezheti a második helyet Norvégia után, ráadásul az Ukrajnán áthaladó orosz vezetékre vonatkozó tranzitszerződés is lejár az év végén.

Az orosz–ukrán háború ellenére idén májusban Oroszország több földgázt szállított Európába, mint az Egyesült Államok. Két év után először állt elő ilyen helyzet – számolt be a Berliner Zeitung című német lap. Mint felidézték, az orosz gáztól való függőség felszámolását hangoztatta számos európai ország, miután Oroszország megtámadta Ukrajnát.

A Financial Times által elemzett piaci adatok alapján azonban Oroszország nemcsak az egyik legfontosabb beszállítója volt Európának, hanem az Egyesült Államokat is megelőzte májusban.

Szinte mindenki vásárolja

A termékek és energiakereskedelmének árinformációját figyelő szervezet (ICIS) kimutatása szerint az orosz gázimport májusban az európai behozatal 15 százalékát tette ki, míg az Egyesült Államokból 14 százalék érkezett.

Az orosz cseppfolyósított gáz felvásárlói között az Európai Unió, Svájc, Nagy-Britannia, Szerbia, Bosznia-Hercegovina és Észak-Macedónia is szerepel.

A német lap felidézte, hogy az EU Oroszországból származó gázimportja az ukrajnai háború kezdete előtt a teljes behozatal 50 százalékát tette ki, majd a 2022. február végi orosz invázió után meredeken zuhanni kezdett. Az európai energiaellátást addig biztosító orosz gáz helyét pedig az Egyesült Államok kezdte betölteni, és 2022 szeptemberében megelőzte az oroszokat.

Azt is megjegyezték:

„a háború első évében kialakult magas energiaárak miatt az Európába irányuló amerikai LNG-szállítások különösen nyereségessé váltak.”

A cikk azonban emlékeztetett, hogy az orosz gáztermelők egy része, így például a Novatek is egyre több LNG-t kezdett szállítani Európába, a vezetékes gáz pedig a Török Áramlaton és Ukrajnán keresztül továbbra is eljutott Dél- és Kelet-Európába, végső soron pedig az EU-ba.

Hiányolják a szankciókat

A Financial Times cikke szerint az idei első negyedévi adatok mögött az a tényező is szerepet játszik, hogy ebben az időszakban az európai gáztárolók magas töltöttségi szinten vannak.

„Jelenleg amúgy is alacsony az LNG iránti kereslet.”

Emellett az USA-ban májusban egy nagy LNG-exportáló létesítményben üzemzavarok voltak, míg Oroszország a tervezett karbantartási munkálatok előtt eleve több gázt szállított a Török Áramlaton keresztül. A brit lap ugyanakkor arra számít, hogy a következő hónapokban ismét csökkenni fog az orosz gáz beáramlása.

Az ICIS gázkereskedelmi elemzésekért felelős igazgatója a Financial Timesnak adott nyilatkozatában megdöbbentőnek nevezte a jelenséget.

Ennek hátterében pedig azt látják, hogy az EU nem vezetett be az orosz vezetékes és cseppfolyósított gázzal szemben szankciót.

Ugyanakkor arra is emlékeztettek, hogy az Ukrajnán keresztül érkező energiaellátás bizonytalan, mivel az ukrán és az orosz felek között meglévő tranzitszerződés lejár az év végén.

A Berliner Zeitung szerint jelenleg arról folynak a tárgyalások, hogy az Azerbajdzsánból származó gáz áramolhat-e ezen a vezetéken keresztül, így elkerülve az orosz gáz vásárlását.

Amerika nem enged

A szakértő szerint ráadásul az amerikai LNG-termelési kapacitások növekedése mellett Oroszországnak korlátozott mozgástere van arra, hogy megtartsa ezt a részesedését Európában. Azt is hozzátette:

az Egyesült Államok visszaszerezheti a második legnagyobb beszállító pozícióját, míg az első továbbra is Norvégia lesz a maga 28 százalékos piaci részesedésével.

Ukrajna nem tervezi az orosz gáz Európába irányuló tranzitjáról szóló szerződés meghosszabbítását, vagy új megállapodás kidolgozását – jelentette be korábban az ukrán energiaügyi miniszter.

Herman Haluscsenko közleményében azt írta, hogy a döntést az ukrán gázellátó rendszeren tavaly végrehajtott terheléses teszt alapján hozták meg. Ez kimutatta, hogy „a rendszer a gázszállítási, valamint a föld alatti tárolási képessége alapján az orosz gáz tranzitja nélkül is működőképes”.

Kijev és Moszkva között 2019-ben kötött ötéves, 2024 decemberében lejáró gázszállítási megállapodást, amely biztosítja orosz földgáz szállítását Ukrajnán keresztül.

Az orosz gázimport a 2022 februárjában kirobbant ukrajnai háború ellenére sem állt le, noha az érintett országok azóta is folyamatosan keresik az orosz gáz kiváltásának lehetőségét alternatív beszerzési lehetőségek, vagy megújuló energiaforrások bevonásának lehetőségével.

A Naftohaz ukrán állami gázipari vállalat igazgatótanácsának elnöke már tavaly október végén bejelentette, hogy

a szerződés ez év végi lejárta után nem kívánják folytatni az orosz gáz Európába irányuló tranzitját.

Moszkva erre úgy reagált, hogy alternatív szállítási útvonalak kidolgozásával, illetve cseppfolyósított földgáz (LNG) tengeri szállításával ellensúlyozná az ukrajnai tranzit kiesését. Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes januárban azt mondta, Oroszország készen áll arra, hogy áttekintse az Európai Unióval a földgázszállítás további lehetőségeit.

Az Uniper német energiakonszern  bejelentette, hogy felmondja a Gazprom orosz gázipari cég exporttal foglalkozó vállalatával, a Gazprom Exporttal kötött hosszú távú gázszerződéseket, amelyeket az orosz fél 2022 közepe óta nem teljesít.

A szerződések felmondását a cég szerint lehetővé teszi a két cég közötti vitában június 7-én született választott bírósági döntés, amelyben a stockholmi választott bíróság erre feljogosította. A testület egyben több mint 13 milliárd eurós kártérítést ítélt meg számára azért a veszteségért, amit a Gazprom Export okozott számára azáltal, hogy 2022 közepe óta nem szállított földgázt.

A két társaság közötti hosszú távú gázszállítási megállapodások eredetileg 2030 közepéig szóltak.

Elemzők nem sok esélyt látnak arra, hogy a Gazprom Export fizetne, de ha bármennyit mégis, akkor az összeg a német szövetségi költségvetést gyarapítaná, miután az Uniper 99 százaléka állami tulajdonban van.

Az Uniper 2022-ben került a német állam tulajdonába, miután Oroszország az uniós szankciókra válaszul leállította a gázszállítást a Németországba. A cég megmentésére több tízmilliárd eurót költött a német állam, így biztosítva azt, hogy fedezhető legyen a veszteség, amit az okozott, hogy az Uniper jelentős – a gázszerződésre alapozott – határidős szállítási szerződéssel rendelkezett.