Szlovákiában feljelentik az előző védelmi minisztert

Robert Kalinák szlovák védelmi miniszter és miniszterelnök-helyettes a pozsonyi kormány szerdai ülése után bejelentette: feljelentést tesz az elődje által tavaly tavasszal Ukrajnának ajándékozott szlovák MiG–29-es vadászrepülők ügyében.

Szlovákia 2013 márciusában, Eduard Heger ügyvezető kormánya idején teljes vadászrepülőgép-állományát, 13 darab MiG–29-est, illetve egy Kub légvédelmi rendszert adott át Ukrajnának.

Jaroslav Nad akkori védelmi minisztert és a döntést is számos bírálat érte, részben az akkori ellenzéki pártok részéről, amelyek azt állították:

a Heger-kabinetnek ügyvezető kormányként nem volt hatásköre ilyen fajsúlyos kérdésben döntést hozni.

Az ügyben az akkori ellenzék több alkalommal is rendkívüli parlamenti ülést indítványozott, de azok egyikét sem tartották meg a kormánypártok képviselőinek parlamenti obstrukciói miatt.

Robert Kalinák a szerdán bejelentett feljelentés okán rámutatott: Jaroslav Nad a vadászgépek elajándékozásával meggyengítette a szlovák fegyveres erőket, és ezzel az alaptörvény rendelkezéseivel ellentétes döntést hozott.

„Ilyen módon meggyengíteni a fegyveres erőket az alkotmánnyal szemben, ezt a mi politikai szótárunkban csak hazaárulásnak lehet nevezni”

– szögezte le Robert Kalinák, akinek szavait a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség idézte.

Az ügyben tervezett jogi lépések megtételéről szerdán a szlovák védelmi tárca is tájékoztatta a szlovák hírügynökséget, rámutatva: az ügyvezető kormányként működő Heger-kabinetnek nem volt jogköre döntést hozni a vadászrepülők átadásáról. A tárca államtitkára, Igor Melicher ezzel összefüggésben elmondta: megpróbálták megtalálni a minisztérium dokumentumaiban azt az állítólagos jogi elemzést, amelyre a tárca akkori vezetője, Jaroslav Nad az ajándékozással kapcsolatban hivatkozott.

A miniszter Facebook-oldalán közzétett ugyan egy dokumentumot, ám sem ezt nem találták, sem arra utaló iratot, hogy ilyen szakvéleményt megrendeltek vagy készítettek volna.

„Kiderült, hogy a volt miniszter hazudott, amikor a MiG-29-es vadászrepülők Ukrajnának ajándékozása ügyében egy jogi elemzésre hivatkozott” – jelentette ki Igor Melicher.

A kedden reggel váratlanul Kijevbe érkezett Annalena Baerbock német külügyminiszter további nemzetközi segítséget sürgetett az ukrán légvédelem megerősítésére az orosz légitámadások ellen.

„Ukrajnának az orosz rakéták és drónok ellen sürgősen szüksége van a további légvédelemre” – jelentette ki a külügyminiszter, aki már hetedik alakommal jár az ukrán fővárosban a háború kirobbanása óta. Baerbock keddi látogatását előzőleg biztonsági okokból nem hozták nyilvánosságra.

A német külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Kijev szövetségeseinek egyesíteniük kell az erőiket egyfelől Ukrajna érdekében, másfelől azért, hogy – mint mondta – Vlagyimir Putyin orosz elnök ne küldhessen orosz csapatokat a saját határainkra.

Baerbock emlékeztetett rá, hogy német kezdeményezésre már csaknem egymilliárd euró támogatás gyűlt össze az ukrán légvédelemre. Hozzáfűzte: keményen dolgozunk azon, hogy ez az összeg tovább nőjön.

„Minden követ sokszor megmozgatunk, és egy további Patriot-egységgel jutottunk tovább” – mondta arra utalva, hogy Kijev korábban két amerikai gyártású Patriot légvédelmi rendszert kapott, és a német kormány a közelmúltban tett ígéretet egy harmadik átadására.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a német külügyminiszter látogatásának előestéjén szintén az ukrán légvédelmi rendszer megerősítését és Ukrajna nyugati vadászgépekkel való felszerelését sürgette a szövetségeseinek szóló üzenetében.

Ukrajna nyugati szövetségeseinek túl hosszú idő kell ahhoz, hogy katonai segélyekről döntsenek – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Reuters hírügynökségnek hétfőn Kijevben adott interjújában.

A katonai támogatások leszállítására, különös tekintettel a Patriot légvédelmi rendszerekére tekintettel úgy fogalmazott, hogy „mindez nagy lépés előre”, ugyanakkor megjegyezte, hogy azt „megelőzően két lépés tettek hátra”. Az ukrán elnök különösen azt sérelmezte, hogy az ilyen jellegű döntések nagyjából egy évet késnek.

Zelenszkij tekintettel a nyugati partnerei késlekedésére felvetette annak lehetőségét, hogy szövetségesei közvetlenebb módon is segíthetnének, így például bizonyos körülmények között megsemmisíthetnének Ukrajna területe felett orosz rakétákat.

„Az oroszok háromszáz harci repülőt vetnek be Ukrajna területén. Nekünk minimum 120-130-ra van szükségünk, hogy ellenállást tudjunk tanúsítani az égen”

– mondta az ukrán elnök az amerikai gyártmányú F-16-os vadászgépekre utalva, amelyeket reményei szerint hamarosan be is vethetnek a harcokban.

„Nem tudjátok ezt most biztosítani? Rendben (…) térjünk vissza a repülőkre, amelyek most a szomszédos NATO-tagállamok területén vannak, küldjétek fel őket (…) lőjétek le a célpontokat, védjétek a civileket” – hangoztatta. „Meg tudják ezt tenni? Biztos vagyok benne, hogy igen. NATO-tagországok támadásának, beavatkozásának számít ez? Nem” – vélekedett Zelenszkij.

Az ukrán elnök megemlítette, hogy Kijev jelenleg tárgyalásokat folytat nemzetközi partnereivel arról, hogy fegyvereiket orosz katonai célpontok ellen vethessék be a határon, illetve beljebb orosz területen.

„Eddig nincs semmi pozitívum” – tette hozzá.

Zelenszkij beszélt arról is, hogy az ország északkeleti részén, Harkiv régióban a harctéren kialakult helyzeten sikerült úrrá lenni. Mint mondta, nem szabad elfeledkezni arról, hogy orosz csapatok a több mint ezer kilométer hosszú frontvonal más részein is próbálnak előre törni. Hozzátette, hogy időre van szükség, míg az áprilisban elfogadott, a mozgósítás szigorításáról szóló törvény alapján behívott újoncokat felkészítik.

Elfoglalta az orosz hadsereg a luhanszki régióban lévő Bilohorivka települést, miközben az elmúlt nap folyamán a hatból négy frontszakaszon előrenyomult, és négy ukrán ellenrohamot vert vissza – közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium.

A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint az ukrán hadseregnek a harci érintkezési vonal mentén több mint 1250 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan.

Az orosz védelmi minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg négy lőszerraktárt, egy német IRIS-T légvédelmi rendszer lokátorát, egy Sz-125-ös légvédelmi rendszer indítóállását, hat harckocsit, három gyalogsági harcjárművet (két német Mardert és egy amerikai Bradleyt), három páncélozott szállítójárművet, egy amerikai M109-es Paladin és egy M777-es vontatott tarackot, HIMARS és Vilha sorozatvetők négy rakétáját, egy francia HAMMER irányított légibombát, egy Neptun hajóelhárító rakétát, továbbá 45 drónt.

Az orosz statisztika szerint elérte a 9700-at az ukrán fegyveres erők által a háború kezdete elveszített tábori lövegek és aknavetők száma.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek hétfőn ukrán tüzérségi és dróntámadást.

A Zaporizzsja megyei Vaszilivkában hat civil sebesült meg ukrán belövések következtében.

A településen és környékén mintegy nyolcezren maradtak áramellátás nélkül.

Jevgenyij Lisznyak, Harkiv megye Moszkva által kinevezett közigazgatásának helyettes vezetője a RIA Novosztyi hírügynökséggel közölte, hogy büntetőeljárás indult két ukrán tábornok, Jurij Galuskin és Mihail Drapatij ellen fosztogatás, halálos fenyegetés, valamint tiltott harci eszközök és módszerek alkalmazása miatt.

Galuskin és Drapatij a régióban szolgálatot teljesítő Horticja hadműveleti-stratégiai csoport Harkiv egységének két egymást követő parancsnoka.