Súlyos rakétacsapás egy ukrán városra

Oroszország rakétacsapást mért szerdán a kelet-ukrajnai Dnyipropetrovszk megyében lévő Krivij Rih városra, az eddigi adatok szerint nyolc ember vesztette életét, és legalább 21-en sérültek meg – közölte az ukrán elnök és a belügyminiszter.

„Az orosz terror minden nap és minden órában azt bizonyítja, hogy Ukrajnának partnereivel együtt meg kell erősítenie a légvédelmet. A modern légvédelmi rendszerek képesek maximális védelmet nyújtani az embereknek, városainknak és katonai állásainknak, és a lehető legnagyobb szükségünk van rájuk” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij a Facebookon.

Krivij Rih Zelenszkij szülővárosa, az orosz erők 2022 februárja óta több csapást is mértek a településre. Az államfő közzétette az ukrán állami katasztrófavédelmi szolgálat által készített videofelvételt, amelyen rombadőlt házak, kigyulladt autók és mentést végzők láthatók, akik hordágyon hoznak ki a romok közül egy áldozatot.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint délután az ukrán légierő egy „gyors célpont” közeledését jelentette Krivij Rih felé. A helyi hatóságok nem sokkal utána arról adtak hírt, hogy légicsapás érte a várost, de részleteket nem közöltek. Később Ihor Klimenko belügyminiszter arról tájékoztatott a Telegramon, hogy nyolc ember meghalt, és legalább 21 ember megsérült, köztük két gyerek, további négy embert pedig eltűntként tartanak számon. Az orosz erők rakétatámadása a város egyik lakóövezetét érte – tette hozzá a miniszter.

Az orosz erők elakadtak a kelet-ukrajnai Harkiv megyében Vovcsanszknál, annak ellenére, hogy folyamatosan más irányokból érkező alegységekkel töltik fel csapataikat – írta a közösségi oldalain szerdán Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka.

A katonai vezető közölte, hogy több egymást követő napon látogatást tett a keleti front legforróbb pontjait védő katonai egységeknél. Elmondása szerint az ellenség továbbra is aktív, változó intenzitású támadóműveleteket hajt végre gyakorlatilag a teljes fronton, fő erőfeszítéseit a Donyeck megyei Pokrovszk és Kurahove települések környékére összpontosítva. Ott koncentrálta az orosz hadsereg a legtöbb rohamegységét – jegyezte meg Szirszkij.

„Ezekben az irányokban több hónapja ádáz harcok dúlnak, s ez idő alatt katonáink bátran visszatartották az ellenség előre nyomulását”

– emelte ki. Kifejtette, hogy a harcok folytatódnak Donyeck megyében Csasziv Jar, Kliscsijivka és a Bahmut melletti Kalinyivka térségében.

„Az ellenség megpróbálja elfoglalni ezeket a településeket, hogy kiterjessze előrenyomulásuk földrajzi területét Kramatorszk és Szlovjanszk városok irányába” – magyarázta. Közölte, hogy az orosz csapatok sikertelen rohamműveletet hajtottak végre a luhanszki régióban lévő Bilohorivka ellen. Hozzátette, hogy az oroszok két irányból nyomulnak Szeverszk felé, de minden alkalommal visszaverik őket az ukrán erők. „Az adott körülmények között nagyon fontos számunkra, hogy megtartsuk vonalainkat és állásainkat, megakadályozzuk a védelem áttörését, és lehetőség szerint megsemmisítsük az ellenséges erőket és felszerelésüket. Előnyt kell elérnünk az ellenséggel szemben, csökkentenünk kell a veszteségeket, és ami a legfontosabb, változtatnunk kell a defenzív és a támadó pszichológián” – vélekedett a főparancsnok.

Ennek érdekében tájékoztatása szerint a katonai vezetés a kiképzés minőségének javítására összpontosít, amelynek során elsősorban az ellenséges drónok elleni küzdelmet és védekezést, a harctéri előrenyomulást, az elektronikus harci felszerelések használatát és a sebesültek kimentését gyakorolják. „Csak a technológiai előnyök és a képzett csapatok biztosítják a sikerünket a csatatéren” – szögezte le Szirszkij.

„Szerdára virradó éjjel az ukrán védelmi erők ismét megtámadták azokat az orosz légvédelmi rakétarendszereket, amelyeket az oroszok az ideiglenesen megszállt Krím félszigeten telepítettek”

– írta az ukrán vezérkar a közösségi oldalain. A jelentés szerint ezúttal csoportos rakétacsapást mértek egy orosz Sz-300-as légvédelmi rakétaosztályra a szevasztopoli Belbek repülőtéren, valamint két Sz-400-as légvédelmi rakétaosztályra Szevasztopol közelében. A csapások következtében az Sz-300-as és az Sz-400-as rendszerek két radarja megsemmisült. A harmadik radarral kapcsolatos információkat még tisztázzák. Emellett további lőszerrobbanásokat rögzítettek mindhárom területen.

A vezérkar szerdai összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg megközelítette az 522 ezret. Az ukrán erők kedden megsemmisítettek egyebek mellett kilenc orosz harckocsit, 46 tüzérségi és két légvédelmi rendszert, valamint 19 drónt.

A Harkiv megyei kormányzói hivatal azt közölte ma a Telegramon, hogy reggel Uragan rakéta-sorozatvetővel nyitottak tüzet az orosz erők Kurilivka falura, a támadásban két helyi lakos sebesült meg. Az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat pedig arról adott hírt, hogy az éjszaka az orosz csapatok csapást mértek egy tűzoltóállomásra a harkivi régióbeli Lipci faluban. A támadás következtében tűz ütött ki, de a bent lévő tűzoltók közül senki sem sérült meg.

Orosz rakéta- és dróncsapások érték szerdán kora reggel Ukrajna hat régióját, tűz keletkezett egy ipari létesítményben, lakóházak rongálódtak meg, több ember megsebesült – közölték a helyi hatóságok.

Az ukrán hadsereg arról számolt be, hogy az éjszakai támadás során hat rakétából ötöt megsemmisített, 24 drónt lelőtt.

Az ukrán légvédelmi rendszerek megsemmisítették a főváros felé közeledő összes légi fegyvert – közölte Szerhij Popko, a fővárosi katonai közigazgatás vezetője a Telegramon. A lezuhanó roncsok megrongáltak egy Kijev környéki ipari létesítményt, ami tüzet okozott – írta. Hozzátette, hogy több mint 105 ember 30 eszközzel fékezte meg a lángokat. A támadásban megsérült egy ember, továbbá magánlakásban, garázsban, benzinkútban és raktárban keletkeztek károk.

Dnyipropetrovszk megye kormányzója közölte, hogy a támadásban három ember megsérült és kilenc magánlakás megrongálódott. Az ukrán hadsereg 11 drónt lőtt le a régió felett.

A légiriadó több órán át tartott Ukrajna egész területén, amit nem sokkal éjjel 1 óra után rendeltek el. Riadóztatták a Lengyelországgal határos régiókat is.

Elővigyázatosságból lengyel és szövetséges repülőgépeket is készültségbe helyeztek – közölte a lengyel fegyveres erők műveleti parancsnoksága az X-en. Ez bevett gyakorlat, amikor Oroszország légitámadást indít Ukrajna nyugati régiói ellen.

Magyarország az orosz–ukrán háború kapcsán garanciát kapott arra, hogy az ország területén kívül nem kell részt vennie katonai akcióban, és nem kell se pénzt, se embert adnia a háborúhoz, továbbá Magyarország területét nem lehet felhasználni a háborúba történő bekapcsolódás céljából – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral tartott szerdai budapesti sajtótájékoztatón.

Orbán Viktor elmondta: Magyarország lojális és elkötelezett tagja a NATO-nak, és emlékeztetett arra, hogy 1300 magyar katona vesz részt a NATO műveleteiben.

Hozzátette, Magyarország azon nem túl nagy számú országok közé tartozik, amelyek teljesítik összes vállalt kötelezettségüket: védelmi kiadásai meghaladják a nemzeti össztermék két százalékát, és a 20 százalékos képességfejlesztési célt is bőven eléri az ország.

Közölte, Magyarország légtérrendészeti feladatokat is ellát Szlovákia, Szlovénia esetében, és időről időre a Baltikumban is. Hozzátette: Magyarország NATO-összekötő nagykövetség fontos közép-ázsiai és afrikai országok felé. Orbán Viktor elmondta, Magyarország ezekkel a vállalásokkal tudja erősíteni a NATO-t és ezeket a vállalásait a jövőben is teljesíteni fogja.

A kormányfő méltatta Jens Stoltenberget, akinek szerinte Magyarországon magas reputációja van, mert főtitkárságának ideje alatt a NATO és Magyarország közötti együttműködés megerősödött.

Az orosz–ukrán háborúról azt mondta, közismert, hogy Magyarország álláspontja eltér a NATO-tagállamok többségének álláspontjától és tudomásul veszi, hogy az övétől eltérő vélemények súlya és száma jelentős.

Magyarország minden alkalommal elmondhatta az álláspontját, de azt be kell látnia, hogy nincs ahhoz elegendő képessége és ereje, hogy a nagy számban tőle különböző véleményeket megváltoztassa – fogalmazott.

Elmondta, Magyarország a szerdai tárgyaláson világossá tette, nem kíván blokkolni olyan döntéseket a NATO-ban, amelyek bár eltérnek a mi helyzetértelmezésünkből fakadó észszerű döntésektől, a többi tagállam által osztott és szorgalmazott döntések.

Orbán Viktor miniszterelnök fogadja Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt a Karmelita kolostorban 2024. június 12-én (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Kiemelte: Magyarország megkapta Jens Stoltenbergtől a kért garanciákat arra, hogy minden NATO-területen kívüli katonai akció csak önkéntes jellegű lehet.

Emlékeztetett, a legutóbbi magyarországi EP-választáson a legfontosabb eldöntendő kérdés a háború és béke kérdése volt. A magyar polgárok arra adtak mandátumot, hogy Magyarország a NATO területén kívüli katonai akcióban ne vegyen részt – közölte.

Arra a kérdésre, mi a garancia arra, hogy Magyarországot a jövőben sem fogják belekényszeríteni a háborúba, Orbán Viktor azt mondta, két garancia van erre, az egyik a magyar kormány, a másik a NATO főtitkára.

Elmondta, Magyarország az orosz–ukrán háború kapcsán garanciát kapott arra, hogy az ország területén kívül nem kell részt vennie katonai akcióban, és nem kell se pénzt, se embert adnia a háborúhoz, továbbá Magyarország területét nem lehet felhasználni a háborúba történő bekapcsolódás céljából.

Orbán Viktor közölte, a NATO dokumentumai világossá teszik, hogy a szövetség területén kívüli bármilyen akcióban történő részvétel csak önkéntes lehet.

Magyarország a 31 másik tagállam döntését nem akarja és nem is tudja megváltoztatni, a NATO pedig a főtitkáron keresztül tudomásul vette, hogy Magyarország teljes mértékben ki akarja használni azt a mozgásteret, amelyet a szövetség alapszabályai biztosítanak számára – mondta. Hozzátette: mindent megkaptunk, ami a most fennálló kérdések rendezéséhez szükséges volt, nehéz, de konstruktív tárgyalás volt a főtitkárral, a végén azonban korrekt megállapodás született.

NATO-főtitkár: Elfogadjuk, hogy Magyarország nem vesz részt az Ukrajnának nyújtott támogató műveletekben

A NATO elfogadja Magyarország álláspontját, miszerint nem kíván részt venni az Ukrajnának nyújtandó katonai és pénzügyi támogató műveletekben, ugyanakkor nem is blokkolja az erre irányuló NATO-erőfeszítéseket – közölte Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerdán Budapesten, azután, hogy tárgyalt a magyar miniszterelnökkel.