Scholz szerint Putyinnal is tárgyalni kéne a békéről

A német kancellár szerint előbb-utóbb Oroszországot is be kell majd vonni a tárgyalásokba, Moszkva nélkül ugyanis lehetetlen lesz elérni a békét. A német kancellár a Svájcban zajló kétnapos békekonferencián beszélt erről, hozzátéve, hogy ő maga is elfogadhatatlannak tartja Vlagyimir Putyin orosz elnök minapi békejavaslatát, ami elcsatolna négy megyét Ukrajnától, valamint távol tartaná az ukrán államot a NATO-tól.

Száz ország és szervezet, köztük 57 állam- és kormányfő vesz részt a szombaton kezdődött kétnapos Ukrajna-csúcson – hangzott el az M1 Híradójában.

„A célunk, hogy elindítsunk egy folyamatot egy igazságos és hosszantartó béke irányába” – mondta nyitóbeszédében a házigazda Svájc államfője.

A konferencián az ukrajnai gabonaexportról, az orosz ellenőrzés alatt álló zaporizzsjai atomerőmű biztonságáról, a nukleáris fegyverek használatának elutasításáról, valamint humanitárius kérdésekről, például a fogolycseréről tárgyaltak.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra kérte a jelenlévőket, hogy járuljanak hozzá az úgynevezett ukrán békeformula kidolgozásához.

„A békeformula egy nyitott lehetőség mindenkinek, hogy elmondhassa véleményét. Örülünk minden javaslatnak, ötletnek, ami közelebb visz bennünket a békéhez. Arra kérek mindenkit, vegye ki részét az ukrán béke megteremtésében” – fogalmazott az ukrán elnök.

A svájci csúcson nem vesz részt Oroszország, Moszkva ugyanis nem kapott meghívót a konferenciára, és Kína sem képviselteti magát.

A konferencia előtt, még pénteken, ismertette békefeltételeit Vlagyimir Putyin orosz elnök. Azt mondta, az ukrajnai harcok akkor fejeződnek be, ha Kijev lemond Donyeck, Luhanszk, Herszon, Zaporizzsja és a fekete-tengeri Krím félsziget területeiről, illetve, ha Ukrajna felhagy NATO-tagsági terveiről.

Az ukrajnai csúcs résztvevői elutasították az orosz békefeltételeket.

„A béke nem járhat Ukrajna kapitulációjával. Ezért nekünk az a feladatunk, hogy ebben a helyzetben segítséget nyújtsunk Ukrajnának, mert itt egy agresszorról és egy áldozatról van szó” – fogalmazott Emmanuel Macron francia elnök.

Kamala Harris amerikai alelnök is elfogadhatatlannak tartja az orosz elnök békejavaslatát, amely alapján szerinte világos, hogy Vlagyimir Putyin nem tárgyalni akar, hanem megadásra szólít fel. A nemzetközi békekonferencián az amerikai alelnök több mint másfél milliárd dolláros, azaz 558 milliárd forintnak megfelelő segélyt jelentett be, részben Ukrajna energetikai ágazatának és humanitárius helyzetének támogatására.

Az orosz békejavaslatot elutasította Olaf Scholz német kancellár is. Azt mondta: Vlagyimir Putyin javaslatai csak arra irányultak, hogy eltereljék a figyelmet a svájci békekonferenciáról. A kancellár ugyanakkor hozzátette, hogy

Oroszországnak előbb-utóbb muszáj lesz bekapcsolódnia a békefolyamatba.

„El kell ismerni: nem lehet elérni a békét Oroszország bevonása nélkül. De azt is tudjuk, hogy Oroszország ezt a háborút akár ma, vagy bármilyen tetszőleges időpontban befejezheti, ha leállítja a támadásokat, és visszahívja csapatait Ukrajnából” – tette hozzá Olaf Scholz.

Közben az orosz elnöki szóvivő is reagált a svájci békecsúcson elhangzottakra. Dmitrij Peszkov azt mondta: a Nyugat nem adott előremutató válaszokat Vlagyimir Putyinnak az ukrajnai helyzet rendezésére vonatkozó javaslataira. Mint fogalmazott, sok reagálás volt, hatalmas mennyiségű hivatalos nyilatkozat és válasz, de ezek nem voltak konstruktív jellegűek.

Valóságos katonai művelet végrehajtásával érkezett meg a svájci békekonferencia helyszínére az ukrán elnök. Volodimir Zelenszkij helikoptere az erre az alkalomra épített leszállóhelyen ért földet a Bürgenstock hegycsúcsnál található luxusszálloda közelében. Az ukrán államfőt innen autókonvoj szállította a találkozó helyszínére.

Fotó: EPA/ALESSANDRO DELLA VALLE

Rendkívül szigorú biztonsági intézkedések vannak életben a Lucerni-tó felett álló hotel környékén is. Ellenőrzés nélkül sem be-, sem kihajtani nem lehet a területre napok óta, és szigorúan őrzik a légteret is.

Volodimir Zelenszkij a konferencia kezdete előtt a svájci elnökkel találkozott. Az ukrán államfő ezt követően történelminek nevezte a csúcsot, jóllehet

Kijev tízpontos béketervének alig néhány elemét érintik a tárgyalások.

Ezek közé tartozik a nukleáris biztonság, az ukrajnai gabonaexport és a fogolycserék témaköre.

„A mai nap a közös sikerünk napja. Valóban, sikerült esélyt adnunk a diplomáciának. Ukrajna soha nem akarta ezt a háborút. Ez Oroszország bűnös és teljesen indokolatlan agressziója. És az egyetlen, aki ezt akarta, az Putyin volt. De a világ erősebb. Ezért született meg a békeformula” – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

A konferencia délutáni kezdése előtt folyamatosan érkeztek a résztvevő országok delegációi.

Csaknem tucatnyi nemzetközi szervezet és összesen 92 ország képviselteti magát,

sok közülük állam- vagy kormányfői szinten. Volodimir Zelenszkijnek azonban nem sikerült elérnie, hogy Joe Biden az olaszországi G7-es csúcsról Svájcba utazzon, az amerikai elnök helyettesét, Kamala Harrist küldte a békekonferenciára.

Kijev azt is kénytelen volt tudomásul venni, hogy Kína teljesen távolmaradt a rendezvénytől.

Peking ugyanis nem látta értelmét a tárgyalásnak egy olyan fórumon, ahová az orosz felet meg sem hívták.

Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken ismertette az orosz békefeltételeket. Kijelentette: országa hajlandó azonnali tűzszünetre és béketárgyalásokra, ha Ukrajna lemond a NATO-tagság tervéről és kivonja csapatait az oroszok által részben vagy egészben elfoglalt ukrán területekről.

„Az ukrán csapatokat teljesen ki kell vonni a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságokból, valamint Herszon és Zaporizzsja megyékből. Amint Kijevben kijelentik, hogy készen állnak erre, és hivatalosan is feladják a NATO-csatlakozási terveket, a mieink azonnal, szó szerint abban a percben követik a tűzszüneti parancsot és megkezdik a tárgyalásokat” – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök.

Az elképzelést

Kijev elfogadhatatlannak nevezte, de a német kancellár is komolytalannak tartja az orosz elnök békefeltételeit.

Olaf Scholz azt mondta: Vlagyimir Putyin javaslatai csak arra irányultak, hogy eltereljék a figyelmet a svájci békekonferenciáról.

Az Ukrajna-csúcsot megelőző G7-es konferencián az olasz kormányfő is arról beszélt, hogy

a nyugati államok Kijev támogatásának fokozását tervezik.

Giorgia Meloni szerint a konfliktus lezárásának előfeltétele az Ukrajnának nyújtott segítség, amelyhez az Európában befagyasztott orosz vagyon felhasználásáról is megállapodás született.

Kamala Harris, az Egyesült Államok alelnöke több mint 1,5 milliárd dolláros (558 milliárd forint) segélyt jelentett be, részben Ukrajna energetikai ágazatának és humanitárius helyzetének támogatására a svájci Luzernben tartott nemzetközi békekonferencián.

Harris a találkozó plenáris ülésén tartott beszédében jelentette be a támogatást. Később Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is találkozik.

Az alelnöki hivatal közlése szerint az 1,5 milliárd dollárból 500 millió dollár (186 milliárd forint) új energiaügyi támogatásra megy el, míg 324 millió dollárt (120 milliárd forint) a korábban bejelentett forrásokból csoportosítanak át Ukrajna energia-infrastruktúrájának sürgős javítására és egyéb szükségleteire.

„Ezek az erőfeszítések segítenek Ukrajnának reagálni az ukrán energetikai infrastruktúrát ért legutóbbi orosz támadásokra azáltal, hogy támogatják a helyreállítást, javítják Ukrajna ellenálló képességét az energiaellátási zavarokkal szemben, és megteremtik az ukrán energiarendszer javításának és bővítésének alapjait” – olvasható az alelnöki iroda közleményében.

Kamala Harris bejelentett továbbá az amerikai külügyminisztériumtól és az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Hivatalától (USAID) származó több mint 379 millió dollár (141 millió forint) értékű humanitárius segélyt, amelyet a menekültek és a háború által érintett emberek megsegítésére szánnak.

A pénzből ukránok millióinak biztosítanak élelmet, egészségügyi ellátást, szállást, valamint vízellátást, higiéniai és csatornázási szolgáltatásokat.