Robert Fico a kórházból szavazott: itt vannak a szlovák eredmények

Szlovákiában már véget ért az európai parlamenti választás. A Ma7 felvidéki magyar portál tudósításában arról ír, az előzetes eredmények szerint öt párt szerzett mandátumot.

• A Progresszív Szlovákia (PS) 6 (28 százalék),
• a Robert Fico vezette Irány (Smer–SSD) 5 (25 százalék),
• a Republika 2 (12 százalék),
• a Hang – Szociáldemokrácia (Hlas) 1 (7 százalék),
• a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) 1 mandátumot (7 százalék) szerzett.

Az előzetes közvélemény-kutatások Robert Ficoék győzelmét jósolták. Ha ez a jelenlegi adatok szerint nem is történt meg, a 2019-es voksoláshoz képest jelentősen erősödtek: tíz százalékponttal, így két mandátummal többet szereztek. 

Szlovákiában a választásokat beárnyékolta a május 15-i merénylet, amelyet a szlovák miniszterelnök ellen követtek el, aki így a kampányban sem tudott érdemben részt venni.

Az MTI emlékeztetett rá:  a vonatkozó EU-s szabályozás értelmében a voksolás eredményeinek közzétételére csak vasárnap este 11 óra után kerül sor, akkor, amikor már az összes uniós tagországban lezárult a szavazás. Ebből adódóan viszont vasárnap 23 órakor már nem részeredményeket közölnek, hanem azonnal a hivatalos szlovákiai végeredményeket közlik.

Robert Fico szlovák miniszterelnök egyébként a kórházból, mankóval érkezve adta le szavazatát az európai parlamenti választásokon – derült ki a közösségi médiában szombaton közzétett bejegyzéséből. Mint írta, ez a voksolás azért fontos, hogy olyan képviselőket küldjünk Brüsszelbe, akik a békén, nem pedig a háború folytatásán dolgoznak. Figyelmeztetett, hogy annak engedélyezése, hogy nyugati fegyvereket vessenek be oroszországi célpontok ellen csak annak bizonyítéka, hogy a nyugati demokráciák nem békét akarnak, hanem a feszültség fokozását az oroszokkal.

– ígérte.

Az előrejelzések szerint alacsony lesz a részvétel az EU legnagyobb tagállamában. A jobboldalnak eleve kedvezett a fiatalok aggodalmainak erősödése − számol be róla a Világgazdaság.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, az Európai Néppárt (EPP) csúcsjelöltje leadja a szavazatát az európai parlamenti választásokon Burgdorfban 2024. június 9-én (Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan)

Megkezdődött vasárnap reggel az európai parlamenti választás a legnagyobb uniós tagállamban, Németországban is, ahonnan 96 képviselőt küldenek a 720 tagú testületbe − írja tudósításában a Világgazdaság.

A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint azonban apatikusak a német választók, tíz megkérdezettből négy nem szándékozott szavazni, tudósított a Deutsche Welle internetes kiadása.

A legnagyobb támogatásra a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) pártszövetség számíthat 29 százalékkal,

őket Olaf Scholz kancellár Szociáldemokrata Pártja (SPD) követi 15 százalékkal, míg a kormánykoalícióhoz tartozó zöldek és a jobboldali Alternatíva Németországért (AfD) 14-14 százalékon állt.

A koalíció harmadik pártja, a Német Szabaddemokrata Párt (FDP) messze lemaradva a szavazatok négy százalékára számíthat.

Az AfD különösen erős a tinédzserek és fiatal felnőttek körében, akik egyre elégedetlenebbek a társadalmi és gazdasági helyzetükkel és aggódnak a jövőbeli kilátásaikért, valamint a migráció miatt ezért a várakozások szerint nagyobb arányban fognak a keményvonalasan bevándorlóellenes jobboldali párt felé.

Németországban egyébként – Belgiumhoz hasonlóan –

Az AfD különösen a fiatal férfiak körében sikeres, ami jelentős részben köszönhető a közösségi platformokon, például a TikTokon végzett kampányaiknak – mutat rá a Világgazdaság cikke.

Arra szavaztam, hogy legyen erős hangunk Európában és erőnk a helyi közösségekben – nyilatkozta Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, miután a Hargita megyei Csíkkarcfalván leadta szavazatát a vasárnap zajló romániai helyhatósági és EP-választásokon.

Kelemen Hunor elmondta: fontos, hogy az erdélyi magyaroknak „erős hangja legyen” az Európai Parlamentben, mivel ott is születnek olyan döntések, amelyek az erdélyi magyar közösség életét befolyásolják. „Nekünk tovább kell építenünk az utat, harcolnunk kell az európai őshonos kisebbségek jogaiért” – mutatott rá.

A Romániában szintén vasárnap zajló helyhatósági választásokra utalva kijelentette: az is nagyon fontos, hogy az RMDSZ-nek legyen ereje a helyi közösségekben, hiszen ott születnek azok a döntések, amelyek azonnal hatással vannak az erdélyi magyarok életére, így nem mindegy, hogy ezeket a közösségeket ki vezeti.

„Magas részvételre számítunk, szükség lesz félmillió szavazatra. Arra biztatok mindenkit, hogy menjen szavazni, ne hagyja ki a lehetőséget, hogy egyrészt megmutassuk a közösségünk erejét, másrészt beleszóljunk a dolgok alakulásába” – mondta az RMDSZ elnöke.

Romániában vasárnap több mint 18 millió szavazásra jogosult polgárt várnak az urnák elé az ország csaknem 19 ezer szavazóhelyiségébe, hogy megválasszák az önkormányzati tisztségviselőket, és döntsenek arról, kire bízzák európai parlamenti (EP-) képviseletüket.

Romániában minden korábbinál többen járultak urnákhoz vasárnap az európai parlamenti (EP-) választáson, a jelentős magyar lakossággal rendelkező megyékben azonban a részévétel az első órákban 10-15 százalékkal elmaradt az országos átlagtól.

Délelőtt 10 óráig a belföldi névjegyzékekben szereplő 18 millió választópolgár 8,71 százaléka (mintegy 1,5 millió ember) adta le voksát az EP-választáson, ami több mint 30 százalékkal haladja meg a legutóbbi, 2019-es EP-választáson az első három órában regisztrált, akkor rekordnak számító részvételt.

A legaktívabbnak a dél-romániai Teleorman (14,5 százalék), Olt (13,9 százalék) és Giurgiu (12,5 százalék) megye bizonyult, alacsonyabb részvételt pedig Bukarestben (6,1 százalék), Szeben (6,5 százalék), Kolozs (6,6 százalék) megyében regisztráltak.

A magyar többségű székelyföldi megyékben is az országos átlag alatt volt a részvétel: Hargita megyében 10 óráig a jogosultak 7,5 százaléka, Kovászna megyében pedig 7,9 százaléka adta le voksát az EP-választáson. A jelentős magyar lakossággal rendelkező Maros megyében 8,3 százalékos, Szatmár megyében 7,6 százalékos, Bihar megyében pedig 7,7 százalékos részvételt jegyeztek fel 10 órakor.

Az EP-választásokon regisztrált magas részvétel annak tulajdonítható, hogy Romániában vasárnap helyhatósági választást is rendeznek. Ezen helyi idő szerint 10 óráig a jogosultak 8,9 százaléka adta le voksát, szemben a 2020-as, a világjárvány körülményei között megrendezett legutóbbi önkormányzati választáson elért 7,64 százalékkal.

A jelentős magyar lakossággal rendelkező megyékben a helyhatósági választáson is 10-15 százalékkal elmaradt a részvétel az országos átlagtól a voksolás első három órájában.

Romániában helyi idő szerint 7 és 22 (magyar idő szerint 6 és 21) óra között tartanak nyitva a szavazóhelyiségek.